Az EU bénázik – Moszkva és Peking figyel

2015.07.07. 12:06 Módosítva: 2015-07-07 12:11:25
A görög mizéria nem tesz jót az Európai Unió nemzetközi renoméjának. Kína és Oroszoszág ugorhat rá a lehetőségre.

„Az EU-projekt most haldoklik”

– ezzel örvendezett az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártját vezető Nigel Farage a görög népszavazás eredménye hallatán. Nem véletlen, hogy elsősorban az EU ellenfelei örülnek a döntésnek. Gazdaságilag ugyan korántsem veszélyezteti a görög helyzet az EU egészét annyira, mint 2010-ben vagy 2012-ben, de politikailag nagy pofára esés, hogy idáig fajulhattak a dolgok.

Hiába hozakodna elő valaki azzal, hogy Görögország épp az euróövezeti szabályok megszegése miatt jutott oda, ahol most tart, és ekkora államadóssággal be sem vezethette volna a közös valutát. Az eredményt sokan – nem csak baloldali sztárközgazdászok – a Brüsszelből erőltetett megszorítások bukásának látják,. A népszavazási kampány hajrájában a három hitelező intézmény közül, a trojka EU-n kívüli tagja vetette el az eddigi keménykezű válságkezelési módszert. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy újabb mentőcsomag mellett 30 százalékos adósságleírást tartott szükségesnek.

Az USA próbál segíteni, de másra figyel

Az Egyesült Államok által dominált szervezet lépése akár figyelmeztető lövésként is értelmezhető Washingtonból, hogy kezd elegük lenni az európaiak szerencsétlenkedéséből. Barack Obama elnök és Jack Lew pénzügyminiszter többször is beszéltek a főbb érintettekkel.

Az amerikai kormány tagjai korábban, a 2010-es első görög mentőcsomag vagy az Európai Központi Bank elnökének egy 2012-es kulcsfontosságú beszéde kapcsán is azt állították, nekik kellett beavatkozni, hogy lépjen az EU. Emellett kiszivárgott jelentések alapján lehallgatták a 2011-es görögmentést is.

Barack Obama szerint „jelentős aggodalomra” ad okot, ha a görögök kiesnek az euróövezetből. Hozzátette, hogy a probléma „főleg Európát érinti”. Az Egyesült Államok jobban el van foglalva a gyorsabban növekvő kelet-ázsiai piacokkal (ahol egyre fenyegetőbben jelentkezik Kína), mint a lomha gazdaságú Európával, amit a két térséggel tárgyalt szabadkereskedelmi egyezségek helyzete is mutat.

A görög válságban Washington láthat némi gazdasági kockázatot. Az USA központi banki rendszerének vezetője attól tart, hogy a befektetők elkezdhetik a biztosnak tekintett dollárba menekíteni a pénzüket, amitől az túlságosan megerősödik és ez nehezítené az amerikai kivitelt. Ennél még komolyabb az a veszély, hogy Görögországot behúzhatná Oroszország.

Putyin a háttérből les

A Sziriza, amely nem sokkal a kormányra kerülése előtt húzta ki a programjából a NATO-kilépést, barátságosnak tűnő kapcsolatot ápol a Kremllel. Az Oroszország elleni szakciók körül szinte azonnal kavarni kezdett a január végén hatalomra került vezetés, és egy olyan, Magyarországra tartó vezeték tervében is benne vannak, amivel Moszkva Ukrajna kiiktatásával szállíthatna Európába gázt. A tárgyalásokon a görögök egyik többször kijátszott kártyája volt, hogy ha az EU nem ad pénzt, Oroszországhoz fordulnak. Még az is felröppent, hogy éppen a már említett gázvezetékért cserébe kapnának ötmilliárd eurót, de ezt cáfolták.

Mindenesetre a népszavazás után Alekszisz Ciprasz miniszterelnök az elsők között hívta fel Vlagyimir Putyint.

A Kreml közleménye nem említ pénzügyi segítséget, csak az együttműködés „további lehetőségeit”. Az uniós szankciók az orosz gazdaságnak is fejfájást okoznak, de az Ukrajna miatt feszült helyzetben az EU-nak nagyobb égés lenne, ha elveszítené a görögöket.

Kína lecsap

A bénázás nem hiányzik Kínának sem, ahonnan a legtöbb árut hozza be az EU – másfélszer annyit, mint a második helyen álló USA-ból. „Szeretnénk, ha Görögország az euróövezetben maradna, és arra biztatjuk a nemzetközi hitelezőket, hogy állapodjanak meg a görög féllel” – nyilatkozta Li Ko-csiang. A miniszterelnök épp egy nappal az IMF-hitel lejárta előtt járt Brüsszelben, egy EU-Kína csúcstalálkozón. A vele érkezett üzletemberek is idegeskedtek az uniós felvevőpiac gyengélkedése miatt.

Li Ko-csiang Brüsszelben azt is bejelentette, hogy részt vennének a tervek szerint 315 milliárd eurót megmozgató Európai Stratégiai Befektetési Alapban. A tempósan fejlődő ország egyre több lehetőségbe igyekszik beszállni külföldön, és már nem csak Afrikában, hanem Európában is.

Épp a görög mentőcsomagok jelentik az egyik legjobb kaput a belépésre, mert ezekkel általában privatizáció is együtt jár, így Kína be tud vásárolni. Az egyik leglátványosabb lépés az volt, amikor 2010-ben a kínai COSCO megvett egy terminált az egyik legnagyobb földközi-tengeri kikötőben, Pireuszban. Tavaly a kínai miniszterelnök egyenesen úgy beszélt a kikötőről, mint „kínai kapuról Európába”.