Egyelőre nem látni, miből oltják a görög tüzet

2015.07.14. 09:46 Módosítva: 2015-07-14 10:40:24
Hiába kell egy héten belül hétmilliárd euró Görögországnak, még csak vizsgálgatják, hogy jöhet ez össze. Az biztos, hogy nem egyszerűen.

Honnan lesz jövő hétfőre Athénnak hétmilliárd eurója?

Ez volt a nagy kérdés az euróövezeti pénzügyminiszterek hétfő délutáni találkozóján mely alig pár órával a maratoni görög eurócsúcs után zajlott. A finneket képviselő Alexander Stubb hosszú éjszakára számított.

Akadt azért, aki optimistán érkezett. „Nem hiszem, hogy gond lenne” – nyilatkozta a máltai Edward Scicluna. A luxembourgi Pierre Gramegna elismerte, hogy nincs kéznél megoldás, de leszögezte, hogy „most muszáj egyet találnunk”.

Még csak a lehetőségeket mérik fel

Ehhez képest nagyon gyorsan véget ért az ülés, és csak röviden tárgyaltak a kérdésről, legalábbis az ülést elnöklő Jeroen Dijsselbloem szerint. Igaz, hogy – mint arra Alexander Stubb rámutatott – több miniszternek nem volt rá felhatalmazása, hogy friss pénzről tárgyaljon, de jövő hétfőre a hétvégi csúcstalálkozó végkövetkeztetései alapján hétmilliárd euró kell Athénnak. Az összeg fele az Európai Központi Banknak menne július 20-án (plusz kamatok), és az esetleges nem-fizetéssel az a gond, hogy ugyanez az intézmény tartja többé-kevésbé életben a görög bankokat. További ötmilliárdra lesz szüksége Athénnak augusztusban. „Az eurócsúcs arra ösztönzi az eurócsoportot, hogy sürgősséggel tárgyaljon ezekről a kérdésekről” – mondta ki az eurócsúcs végkövetkeztetése.

Miből áll ez a hétmilliárd euró?

A Financial Times brüsszeli tudósítója felskiccelte, nagyjából milyen tételekből jöhetett ki a július 20-ra szükséges hétmilliárd euró:

  • 3,5 milliárd euró, amivel aznap lógnak az Európai Központi Banknak
  • 0,6 milliárd euró, a fenti összeg utáni kamat
  • 1,5 milliárd euró, amivel ebben a hónapban tartoznak az IMF felé

Egyelőre viszont csak egy munkacsoportot állítottak fel, amely megvizsgálja a lehetőségeket, felméri az előnyeiket és a hátrányaikat, közölte Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdaságért felelős tagja.

Az egyik, háttérben emlegett opció az, hogy a régebbi euróövezeti mentőalapból, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközből adjanak pénzt, de Pierre Moscovici kitérő választ adott arra, hogy ebből tömködhetik-e be a lyukat. Klaus Regling, az európai mentőalapok vezetője azt hangsúlyozta, hogy csak feltételekért cserébe hajlandó pénzt adni.

Jeroen Dijsselbloem sem akarta elárulni, hogy mégis milyen lehetőségeket mérlegelnek, de a szakértők már dolgoznak ezen és „remélhetőleg találnak valamit, ami használható rövid távon”. Szerda este vagy valószínűleg csak csütörtök reggel tarthatnak újabb konferenciahívást, ahol látják majd a lehetőséget és jóváhagyhatják valamelyiket, de arra figyelmeztetett, hogy „nem lesz egyszerű” előteremteni a pénzt.

Egy hónap is lehet az új mentőcsomagig

A következő ülésen a harmadik mentőcsomagról szóló tárgyalások hivatalos megindítására is rábólinthatnak, ha a görög országgyűlés szerdán jóváhagyta az elvárt reformokat. Ezután szavazhat az a hat tagállami parlament, ahol erre szükség van, vázolta a menetrendet az Eurócsoport elnöke. „Remélhetőleg a hét végén egy újabb konferenciahíváson” indíthatják meg a hivatalos egyezkedést, de már nem egy program rövid távú kiterjesztéséről lesz szó, hanem egy újról, ami bonyolultabb. „Kértük az intézményeket, hogy ez legyen a lehető leggyorsabb, de ez közelebb lesz négy héthez, mint kettőhöz, és akkor nevezzenek optimistának” – saccolta Jeroen Dijsselbloem.

Díjazták, hogy lassan szétmegy az euróövezet

A görög rövid távú finanszírozási problémája mellett hétfőn kellett megválasztani az Eurócsoport elnökét is. Jeroen Dijsselbloem székére a spanyol Luis de Guindos is pályázott. Ahhoz képest, hogy soha nem volt még olyan törékeny az euróövezet, mint a holland pénzügyminiszter regnálásának végére, egyhangú döntéssel megerősítették a posztján.