Orbán: Meg kell fontolni a menekültek átengedését Ausztriába

2015.09.24. 02:14 Módosítva: 2015-09-24 03:06:24
A miniszterelnök közös európai védelem alá helyezte volna a görög határt. Nem aratott sikert a terve. Az osztrák kancellár azt mondta: ha csak kerítéssel tudjuk megállítani a menedékkérőket, akkor inkább engedjük át őket.

Mélyen a zsebébe nyúl Európa, hogy a háborús gócpontokhoz közelebb kezelhessék a menekültválságot, és helyben segíthessenek a menedékkérőknek. Orbán Viktor hatpontos javaslatából ötben megegyeztek, a közös görög határvédelemben azonban nem.

„Volt egy magyar elképzelés, hat dolgot akartunk, abból ötben lényegében dűlőre jutottunk egymással. Abban, hogy a görög határt közösen védjük meg, ha Görögország magában nem képes, itt nem értük el a célt. Ez volt a legfontosabb az összes javaslat közül” – mondta a magyar miniszterelnök az EU-csúcs után Brüsszelben.

„Ilyen értelemben tehát továbbra sincs védve Európa határa, és Görögországon keresztül továbbra is jönnek a nemzetközi egyezményeket megsértő illegális migránsok” – jelentette ki.

Faymann: inkább engedjétek őket

A magyar határon emelt kerítés is szóba került a vitán. „Nekünk két lehetőségünk van – fejtette ki Orbán. – Ha működésbe hozzuk a kerítést, akkor képesek vagyunk a zöld határt kontrollálni és Schengen keretein belül tartani az egész migránshelyzetet, de ha a kerítés nem tetszik, akkor képesek vagyunk arra is, hogy átengedjük a migránsokat Ausztria és Németország irányába. Az osztrák kancellár egyértelműen azt mondta, hogy ha csak kerítéssel tudjuk őket megállítani, akkor inkább engedjük őket. Ezt kell megfontolni.”

A külső határoknál zajló káosznak véget kell vetni, ebben egyetértés volt,

– tette viszont világossá Donald Tusk, a csúcstalálkozó lengyel elnöke. „Nem igazságos Görögország, Olaszország és a többi frontország terhelése”. Ezért megállapodás született, hogy menekültfogadó hotspotokat kell létrehozni november végéig.

Tusk elmondta még, hogy számára a mai ülés szimbolikus jelentőséggel bír, mert azt jelzi, hogy a közeljövő csúcstalálkozóin a vádaskodás helyett az együttműködésen lesz a hangsúly.

Egymilliárd euró az ENSZ-nek

Libanon, Jordánia és Törökország plusz segítségre számíthat az EU-s országoktól és intézményektől, egyeztek meg az állami vezetők. Ezt a EU szíriai regionális pénzalapjának, az úgynevezett „Madad Alapnak” a jelentős kibővítésével képzelik el. Legalább egymilliárd eurót kell juttatni az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) és a menekültek ellátásában kulcsszerepet játszó Világélelmezési Program javára, jelentette be az Donald Tusk.

David Cameron brit miniszterelnök is arra szólította fel a csúcstalálkozó résztvevőit, hogy nyújtsanak további támogatást a menekültválság kezelésére. Egyben bejelentette, hogy az Egyesült Királyság 115 millió font sürgősségi segélyt ad a célra. 100 milliót Szíriába és a régióba, 15-öt a menekültek útja során érintett országokba irányítanak. A teljes brit segítség összege már meghaladja az 1,1 milliárd fontot.

Merkel diplomatikus volt Orbánnal

Angela Merkel német kancellár Orbán Viktor szerda reggeli müncheni fellépéséről újságíróknak diplomatikusan annyit mondott a brüsszeli EU-csúcs után, hogy vannak olyan kérdések, melyekben egyetértettek, míg másokban más véleményen vannak. „Viszont az Európai Unió határvédelme olyan feladat, amelyért közösen kell tenniük” - tette hozzá. Merkel a menekültek elosztását kedden nem támogató négy közép-európai ország uniós megítéléséről úgy fogalmazott, a kérdés most nem volt téma a csúcstalálkozón.

 000 ARP4287188
Merkel érkezik a brüsszeli EU-csúcsra

A német kancellár szerint a következő feladat november 15-ig, hogy a hotspotokon Görögországban és Olaszországban fel kell állítani a migránsokat ujjlenyomatleolvasóval regisztráló állomásokat, amely jelentősen hozzájárulna majd a schengeni határok védelméhez.

Közel sincs még vége

Az ülést lezáró hivatalos nyilatkozat azzal a mondattal fejeződik be, hogy a bevándorlás által támasztott kihívások kezelését az október 14-15-ére tervezett Európai Tanács ülésen újra megvitatják.