Akkor hát hogyan védjük meg Európa határait?
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Két elszabadult ló vágtatott végig London utcáin
- Megdöbbentették az ENSZ-főbiztost a gázai kórházaknál talált tömegsírok
- A rendőrök lelőttek egy machetével hadonászó férfit egy német egyetemen
- Folytatódhat Irán és Észak-Korea közös fegyverkezési programja
- Sorra robbannak ki a palesztinpárti tüntetések az Egyesült Államokban
- Bejelentették: újabb kínai beruházás érkezik Magyarországra
- Elnyelte a szaharai por Athént
- A volt lengyel miniszterelnök is részt vesz a CPAC Hungaryn
- Nem eladó! Így tiltakoztak a turisták özöne ellen a Kanári-szigeteken
- Eddig tartott Putyin türelme, magasabb fokozatra kapcsol Moszkva a fronton
Nem a döntések, hanem a gondolkodás csúcstalálkozója lesz a csütörtöki, vélekedett egy magasrangú EU-s diplomata az esti összejövetelről, melyen Orbán Viktor is részt vesz. Új ötletek nem kerülnek az asztalra, azon rágódnak majd az állam- és kormányfők, hogy miképpen kellene megszervezni a közös határvédelmet, honnan lesz pénz a közel-keleti rendezésre, és hogy mi az a hotspot.
Nem lesznek még EU-s határőrök
Az EU-s határvédelmi ügynökség, a Frontex jövőjéről szó lesz, de senki nem számít rá, hogy most jelentenék be a közös EU-s határőrizet születését. Egyetértés mutatkozik arról, hogy a Frontex forrásait, ember- és eszközállományát növelni kell. Attól azonban távol állunk, hogy európai ellenőrzés alá kerüljön a közös schengeni határ.
A miniszterek tanácsa már múlt héten üdvözölte, hogy több EU-s tagállam saját kezdeményezésre megegyezett arról, hogy segítenek egymás határvédelmében. A visegrádi országok között is született egy ilyen megegyezés, ennek a részleteit is tisztázzák a V4-es vezetők csütörtök délután. Úgy tudjuk, Csehország 150 fős állománnyal, Szlovákia pedig 50 emberrel erősítené a magyar déli határ védelmét.
Honnan lesz pénz?
A csúcstalálkozót elnöklő lengyel Donald Tusk sürgette a tagállamokat, hogy már a mostani találkozón tegyék meg pénzügyi felajánlásaikat a segítségre szoruló közel-keleti országoknak, hogy ne érkezzenek üres kézzel Máltára, ahol a földközi-tengeri szomszédokkal fognak tárgyalni november 11-12-én.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke szerdán bejelentette, hogy az EU-s végrehajtó testület elkülönített 1,7 milliárd eurót a külső határok védelmére, de ez nem lesz elég, ők is várják a nemzeti kormányok hozzájárulását.
Angela Merkel német kancellár múlt héten arról beszélt a néppárti frakció zárt ülésén, hogy a mostani EU-s büdzsével nem tudjuk hatékonyan kezelni a menekültproblémát, ezért nagyobb erőfeszítésre lesz szükség, számolt be róla a Politico.
Mi az a hotspot?
A menekült-áthelyezési művelet már beindult, az első repülőgép múlt pénteken szállt föl Olaszországból Svédországba, húsz eritreai menedékkérővel a fedélzetén. Hotspotok is vannak már: Pozzalo, Porto Empedocle és Trapani Szicíliában, egy negyedik pedig Lampedusa szigetén. Görögországban Pireusz kikötőjét és Leszboszt jelölték ki erre a célra.
Ennek ellenére még nem tudni pontosan, mit takar a „hotspot” elnevezés. Gianni Pitella, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának vezetője szerint a hotspot
úgy hangzik, mintha valami pornóújság neve lenne.
Egy európai tanácsi forrás arról számolt be, hogy egyelőre azon vitatkoznak a döntéshozók, hogy a „hotspot” kódnév egy helyet vagy egy eljárást takar-e. A fő kérdés az, hogy vajon a hotspotok üzemeltetőinek jogosultságuk lesz-e arra, hogy a fogadóközpont területén belül tartsák a menedékkérőket. Ha nem, azzal a problémával néznek szembe, hogy miután elindították egy menedékkérelem feldolgozását, nem biztos, hogy újra kapcsolatba tudnak lépni a kérvényezővel, ha az a regisztráció után továbbutazott a tengerpartról Európa belseje felé. Az is gondot okozhat, ha a menedékkérők nem engedik, hogy a görög és az olasz hatóságok levegyék az ujjlenyomataikat.
A holland miniszterelnök, Mark Rutte azért kardoskodik, hogy a hotspotokhoz befogadókapacitást is kell rendelni.
A Tanácsban és az Európai Bizottságban is sokan abban bíznak, hogy a gyakorlatból fog kiderülni, pontosan milyen eljárásra van szükség a hotspotokban.
Törökország sakkban tarthat minket, ha akar
Az állam- és kormányfők várhatóan újra kijelentik majd Törökország kiemelten fontos szerepét a menekültválság kezelésében. Annál is inkább, mert a török miniszterelnök Ahmet Davutoğlu a közelmúltban minden résztvevőnek levelet küldött, amiben kilátásba helyezte, hogy ha a szíriai konfliktus eszkalálódik, nem fogják útját állni az Európába tartó tömegeknek. Ankarát kifejezetten feldühítette, hogy Oroszország is támadásokat indított Szíriában, ráadásul az orosz harci gépek a török légtéren is átrepültek múlt héten.
Donald Tusk engedékenynek mutatkozott a török elnökkel szervezett találkozóján, szóba hozta a vízumkényszer eltörlését is Törökországgal szemben. Ebben a kérdésben sem számítunk drámai bejelentésre, de talán közelebb araszolunk a megoldáshoz.
Rovataink a Facebookon