Uniós eljárás indul a magyar menedékjogi szabályozás miatt

2015.12.10. 13:00 Módosítva: 2015-12-10 18:41:29
Felszólító levelet intézett Magyarországhoz az Európai Bizottság (EB) a júliusban és szeptemberben elfogadott menedékjogi szabályok miatt. Uniós jogba ütközik, hogy a menedékkérők korlátozott keretek között fellebbezhetnek a menedékjogot elutasító döntés ellen, és hogy az illegális határátlépés miatti büntetőperekben a gyanúsítottak nem kapják meg a bírósági eljárás dokumentumait a saját anyanyelvükön. Az igazságügyi miniszter szerint az EB kérdései csupán a szabályozás néhány „díszítőelemével” kapcsolatosak.

Az Európai Bizottság október elején fogalmazta meg először aggályait a menedékkérelmek elbírálásnak gyorsításától a válsághelyzet bevezetésén át az illegális határátlépés bűncselekménnyé minősítéséig. Az Index korábban beszámolt róla, hogy a határt szabálytalanul átlépőket hogyan szívatja az igazságszolgáltatás az ellenük indított perekben.

A magyar hatóságokkal azóta konzultált a brüsszeli testület, azonban megítélésük szerint

néhány aggodalomra okot adó kérdés továbbra is tisztázatlan

– áll az EB csütörtökön kiadott közleményében.

A megsértett szabályok

A menekültügyi eljárásokról szóló irányelv (2013/32/EU) szabályokat állapít meg a menedékjog kérelmezésére irányuló eljárásra és ezen belül a kérelmezés és a kérelem vizsgálatának módjára, a menedékkérőnek biztosítandó segítségre, a fellebbezés módjára, valamint az ismételten benyújtott kérelmek kezelésére vonatkozóan.

A büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló 2010/64/EU irányelv szerint „a büntetőeljárás nyelvét nem értő gyanúsítottak vagy vádlottak részére biztosítani kell a védelmük szempontjából lényeges iratok írásbeli fordítását.”

Az EU Alapjogi Chartájának 47. cikke értelmében „mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, [...] joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz.”

Három területen kifogásolják a magyar szabályozást:

  • a menekültügyi eljárásokkal kapcsolatban nem lehet fellebbezés keretében újabb tényekre és jogi szempontokra hivatkozni. Ezen kívül Magyarország fellebbezés esetén nem függeszti fel automatikusan az adott ügyben hozott határozatokat, így valójában még a fellebbezési határidő lejárta vagy a fellebbezés elbírálása előtt az ország területének elhagyására kényszeríti a kérelmezőket.
  • az illegális határátlépéssel kapcsolatos gyorsított büntetőeljárásokra vonatkozó magyar törvény nem biztosítja, hogy a büntetőeljárás nyelvét nem értő gyanúsítottak vagy vádlottak megkapják minden szükséges dokumentum – köztük a bírósági határozatok – írásbeli fordítását.
  • a menedékjog iránti kérelmeket elutasító határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó új magyar törvény értelmében nem kötelező a menedékjogot kérelmezők meghallgatása. A bírósági titkárok által (az igazságügyi szint alatt), a bírói függetlenség biztosítása nélkül hozott bírósági határozatok feltehetően a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv és az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének megszegésével születnek.

A magyar hatóságok két hónapon belül kötelesek válaszolni a Bizottságnak. A brüsszeli tájékoztatás szerint a konkrét kérdésekre vonatkozó felszólító levél mellett a Bizottság bilaterális kapcsolatot tart fenn a magyar hatóságokkal, és további tájékoztatást kér a még nem tisztázott egyéb kérdésekkel kapcsolatban.

Friss: Trócsányi László igazságügyi miniszter úgy véli, hogy az Európai Bizottság nem talált érdemi hibát a magyar intézményrendszerben a legfontosabb pontokat illetően, csupán néhány „technikai”, főleg a jogalkalmazást érintő kérdéssel kapcsolatban emelt kifogást a csütörtöki levélben, jelentette az MTI. A politikus elmondta, hogy az EB októberi felszólítása a menekültügyre vonatkozó jogszabálycsomag minden pontját érintette, erre a magyar fél 40 oldalas választ adott. Trócsányi László megfogalmazása szerint az EB kérdései néhány „díszítőelemmel” kapcsolatosak, érdemi kérdések nem merültek fel.

Az Európai Parlament Fidesz-delegációja szerint az EU-s menedékjogi szabályok életszerűtlenek. „Magyarország gyors és hatékony eljárásokat vezetett be az illegális határátlépőkkel szemben. Eközben az Európába érkező illegális bevándorlók regisztrálása, kérelmeik elbírálása és ellátásuk mindenütt problémát jelent, és már nyíltan is a visszatoloncolásokról beszélnek több tagállamban – írják közleményükben. – Az Európai Bizottság mégis olyan szabályok betartását akarja kikényszeríteni hazánktól és más tagállamoktól, amelyek csak lassítják – hetekkel, hónapokkal elnyújtanák – az eljárásokat.”

A déli országok pedig regisztráljanak rendesen

Görögországot, Horvátországot és Olaszországot arra szólította föl a Bizottság csütörtökön, hogy ne mulasszanak el ujjlenyomatot venni a menedékkérőktől, és a menedékkérők adatait 72 órán belül továbbítsák az Eurodac központi rendszerébe. Az EB ugyancsak októberben küldött adminisztratív levelet a három országnak. A jelzett aggályokra két hónap elteltével sem születtek megfelelő megoldások, írják.

Ujjlenyomat-adatbázis

Az Eurodac-rendelet (603/2013/EU) hatékony végrehajtása alapvető fontosságú a dublini rendszer és az uniós áthelyezési mechanizmus működése szempontjából, magyarázza az Európai Bizottság. Az Eurodac-adatbázis egy uniós menekültügyi ujjlenyomat-adatbázis, amely 2003-ban jött létre. Idén nyáron korszerűsítették a rendszert szabályozó rendeletet, hogy az gyorsabban működhessen. Amikor valaki menedékjogot kér vagy feltartóztatják, mert egy harmadik országból érkezve szabálytalanul lépte át a külső határt, úgy ujjnyomatot vesznek tőle és azt továbbítják az Eurodac központi rendszerébe.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!