Orbán: majd a nők eldöntik, hogy mit akarnak

2015.12.18. 14:08 Módosítva: 2015-12-19 18:58:38
A miniszterelnök a brüsszeli csúcstalálkozó után beszélt magyar ügyekről is. Nem érdemes beleszólni a családok döntéseibe, mondta. A britekkel lehet értelmesen beszélni, került már kínosabb társaságba, mint Donald Trumpé, és második védelmi vonalat is szeretne Európa déli határán. Mint Mátyás király.

Orbán Viktor is reagált a Kövér László házelnök és Kovács Ákos előadóművész múlt hétvégi kijelentései nyomán kerekedett közéleti vitára a nők társadalmi szerepével kapcsolatban.

„Szerintem férfi sohasem mondhatja azt magáról, hogy szakértőnek számít ezekben a nemi kérdésekben. Legfeljebb van, aki közelebb van hozzá, és van, aki távolabb. Én közelebb vagyok, mert nekem van négy lányom és egy feleségem, tehát azt hiszem, hogy tudom, miről beszélek. Az a véleményem, hogy majd a nők eldöntik, hogy mit akarnak. Ahány ház, annyi szokás, és ebbe nem érdemes beleszólni. A nők majd döntenek a saját életükről. De néha úgy érzem, hogy egyébként még az én életemről is ők szoktak dönteni, és biztos nem én vagyok egyedül így. De ez nem a politikához, hanem a szépirodalomhoz tartozik, és ott is kell szerintem megvitatni” – fejtette ki véleményét péntek délután a miniszterelnök Brüsszelben, az uniós állami vezetők csúcstalálkozója után.

Azzal kapcsolatban, hogy a Telekom felbontotta a Kovács Ákossal kötött szponzorációs szerződését, azt nyilatkozta, kicsi ügynek tűnik, de fontos elvi problémát vet föl. Arról van szó ugyanis, hogy „egy nagy cég, azért mert nagy, meg gazdag, vagy mert német, megteheti-e, hogy visszaélve a hatalmával megbüntet valakit azért, mert annak nem tetszik a véleménye.”

Azt mondta, ez az a kérdés, amiről a következő hónapokban érdemes beszélni.

„Azt nem lehet elvitatni egyetlen cégtől sem, hogy azzal kössön szerződést, akivel akar – tette világossá a miniszterelnök. – Azonban az nem vitakérdés, hogyha már kötött egy szerződést, akkor hogyan és mikor mondhatja föl. Magyarországon föl lehet mondani megkötött szerződéseket, ezt a jog pontosan szabályozza. De szerintem ellentétes az alkotmánnyal az, hogyha valaki azzal az indokkal mond föl egy szerződést, hogy nem tetszik neki annak az embernek a véleménye, akivel egyébként korábban szerződést kötött. Ez elnyomás, ez visszaélés, és szerintem ezt nem szabad elfogadni.”

„Érdektelen, hogy ki az alkotó, vagy a szenvedő fél, jobboldali vagy baloldali, mert ez egy alkotmányos szabadság, szólásszabadság kérdése, és a magyar kormány és a magyar alkotmány azon az alapon áll, hogy lehet, hogy nem értünk egyet valakivel, de a magyar kormánynak kötelessége akkor is lehetővé tenni, hogy elmondhassa a véleményét.”

A Telekom fontos partner

A kormány azzal válaszolt, hogy először bejelentették: minden szerződést bontanak a minisztériumok és a Telekom között. Később pontosítottak, hogy csak a mobilnet-szerződésekről van szó.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy azért is érzékeny az ügy, mert a Telekom stratégiai partnere a kormánynak. „Fontos cég, szeretnénk, ha az is maradna, [...] de szeretnénk világossá tenni, hogy tisztelnie kell azokat az értékeket, amelyek Magyarországon alkotmányos védelem alatt állnak.”

Donald Trumpnál és Marine Le Pennél van kínosabb

Az EUrologus megkérdezte a miniszterelnöktől: mit szól hozzá, hogy az Economist brit hetilap múlt heti számának címlapján az ő portréja szerepelt, a republikánus elnökjelöltségért induló, politikai trollként elhíresült amerikai Donald Trumppal, és a francia radikális jobboldali Front National elnökével, Marine Le Pennel közösen. A fejük fölötti szalagcím azt hirdeti, hogy ők azok a politikusok, akik az emberek félelmével játszanak.

Sokkal kínosabb újságok sokkal kínosabb társaságban is ábrázoltak már

– mondta Orbán Viktor. A véleményét a két politikusról nem kívánta megosztani: „Lehet, hogy nem érdektelen, de nincs jelentősége, tekintettel arra, hogy az a kérdés, hogy mi az amerikaiak véleménye az amerikai elnökjelöltről és mi a franciák véleménye Marine Le Penről” – vélekedett Orbán. „Az ő véleményüket, akármi is az, amikor annak közjogi értelme lesz, akkor tiszteletben fogjuk tartani. Franciaországot az vezeti, akit az emberek megválasztanak, és az Egyesült Államokat is, akit majd az amerikai emberek megválasztanak, és anélkül, hogy az ő döntésüket mi minősítenénk, ezt tudomásul fogjuk venni, azokkal fogunk együttműködni, akiket erre az amerikai és a francia nép kijelölt.”

economist

Meg lehet egyezni a britekkel segély-ügyben

A csúcstalálkozó témája egyébként az volt, hogy milyen intézkedésekkel lehetne kielégíteni az EU-reformra szomjazó Nagy-Britanniát. Orbán szerint lehet értelmesen beszélni arról a kérésről, hogy változtassanak-e uniós szabályokat, mert Nagy-Britannia szeretne befagyasztani az EU-s bevándorlóknak járó néhány szociális juttatást a letelepedésük utáni első négy évben.

Nem a munka és a mozgás unión belüli szabadságának korlátozása felől kell indulni, hanem azt kell megnézni, hogy mi a probléma, vélekedett a miniszterelnök.

A legsérelmesebb ma az angolok számára pedig az, hogy ha valaki munkát vállal Nagy-Britanniában, azonnal és automatikusan jogot kap és ebből fakadóan pénzt is a gyerekek után, akkor is, ha ezek a gyerekek nem tartózkodnak Nagy-Britannia területén, hanem otthon maradnak,

foglalta össze a benyomásait Orbán.

Január 7-én Budapestre látogat David Cameron egy következő személyes találkozóra. Akkorra még nem számít megállapodásra Orbán Viktor, de talán már közel kerülhetnek hozzá.

A kormány nem hivatalos számításai szerint egyébként, az Angliában dolgozó magyarok több pénzt fizetnek be a szociális rendszerbe, mint amennyit onnan visszakapnak. „És ha ez így van, akkor mi nem vagyunk egy problémás ország” – szögezte le.

Második védelmi vonalat szeretne a déli határon

A csúcstalálkozón politikai megegyezés született, hogy közös határőrséget hoz létre az Európai Unió a schengeni határok védelmére. Orbán elégedetten nyugtázta, hogy a csütörtök-pénteki tárgyaláson középpontba került a külső határok megvédésének a kérdése. „Eddig akárhányszor a »népvándorlás« kérdése előkerült, soha nem ez volt a legfontosabb” – mutatott rá.

Abban teljes egyetértés van a miniszterelnökök között, hogy a határellenőrzés nemzeti hatáskör. De legyen joga a többieknek arra, hogy megvédjék az EU külső határát, ha azon a határon fekvő ország nem képes erre – emelte ki Orbán. Görögország miatt van szükség erre a lépésre, ahol a legtöbb szabálytalan határátlépés történik, ezért tulajdonképpen egy „Lex Greece”-ről van szó, mondta. A legkényesebb pont, amelyről a következő hetekben „szép viták lesznek” a Tanácsban szakértői és nagyköveti szinten, hogy mi történik, ha egy tagállam nem kér ebből a külső segítségből.

A belügyminiszterek a következő fél évben kell, hogy kidolgozzák, pontosan hogyan fog működni a közös határőrzés. Ha júniusban megegyeznek, onnantól is hónapokba, talán évekbe telik, mire felállhat egy új határvédelmi rendszer.

Orbán azt is szeretné, ha ezen kívül egy „második védelmi vonalat” is kijelölne az Európai Unió. Ez a magyar javaslat szerint Macedónia és Görögország, valamint Bulgária és Görögország határvonala lehet. Magyarország ezért ad segítséget Macedóniának is, mondta a miniszterelnök, és emlékeztetett, hogy itt az ideje, hogy Bulgáriát is fölvegyék a Schengen-zóna országai közé.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

Utazzon Szép kártyával!

A panzióktól a 4-5 csillagos szállodákig számos szálláslehetőség.

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!