A lengyel miniszter elképedt a brüsszeli beavatkozáson

2016.01.13. 11:59
Tényszerű ismeretek hiányát rótta föl az Európai Bizottságnak, amikor a gyanús körülmények között kinevezett új alkotmánybírókról kérdezték a lengyel kormányt.

Nyíltsisakos vita megy Varsó és Brüsszel között a lengyel közmédia és a lengyel alkotmánybíróság átalakításáról, amiről „orientációs vitát” tart az Európai Bizottság szerdán.

A két ügyben még december végén írt egy-egy levelet Frans Timmermans első alelnök, aki az alapjogok betartatásáért felel az unióban. Azt kérte a hetekkel korábban hivatalba lépett konzervatív kormánytól, hogy a változtatásokkal várjon a problémák tisztázásáig, de Varsó nem így tett.

Borult a protokoll

Az alkotmánybírósággal kapcsolatos félelmeket január 11-én igyekezett elhessegetni Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter. Általában a háttérben megy az ilyen levelezés, de a lengyel miniszter úgy beleállt a történetbe, hogy abba még Szijjártó Péter is belesárgulna, és másnap ki is tette Twitterre a lengyel választ. A szöveg a szokásos udvariaskodó diplomáciai nyelvezettel mérve nagyjából az anyjába küldi el Frans Timmermanst.

„Elképedve olvastam a lengyel alkotmánybíróságról szóló levelét, amelyet nekem szíveskedett címezni. A levél tartalma az alkotmánybírósággal kapcsolatos tényszerű fejlemények ismeretének hiányára utal” – indított a lengyel igazságügyi miniszter. Felhánytorgatta, hogy nem tőle kértek „megfelelő” információkat, a Bizottság „indokolatlan vádjairól és méltánytalan következtetéseiről” pedig először a médiából értesült.

Ha kérhetem, a jövőben gyakoroljon több visszafogottságot egy szuverén állam parlamentjének és kormányának utasításában, valamint figyelmeztetésében.

Magyar fülnek sem ismeretlen érvként a példátlan demokratikus felhatalmazásukra hivatkozott, hiszen ők az első rendszerváltás utáni lengyel párt, amely egyedül szerzett többséget.

Jogtalan kinevezések

Főleg arról megy a vita, hogy az előző kabinet a választási bukása előtt nem sokkal kijelölt öt új alkotmánybírót. Háromnak akkor járt le a mandátuma, de kettőnek csak a voksolás után, azaz az új kormány idején.

A frissen hatalomra került konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) mind az öt kinevezésre érvénytelenként tekintett, és saját maga akarta megmondani, ki kövesse őket. Ezt az alkotmánybíróság csak annál a kettőnél engedte volna, akikről már az új kormány dönthetett volna, de a – szintén PiS-párti – köztársasági elnök gyorsan beiktatta a PiS összes emberét. A bíróság ezt azóta sem fogadja el.

Az igazságügyi miniszter szerint csak vissza szeretnék állítani a jogrendet és az alkotmánybíróság rendes működését, amely felett monopóliumot akart szerezni az előző kormány. Azt is felhánytorgatta, hogy Brüsszel bezzeg a korábbi kabinet manőverénél hallgatott. A levél elismeri, hogy csak két bíró kijelölése bizonyult törvénytelenül korainak. A másik három kinevezés érvénytelenségét egy korábbi esetre hivatkozva, „bevett gyakorlat” felrúgásával indokolják.

Brüsszel félelmeit azzal is igyekeznek eloszlatni, hogy az alkotmánybíróság 15 tagból áll, vagyis az öt emberrel se lenne meg a többségük.

Akadályozzák az alkotmánybírókat

A bizottsági levél ugyanakkor azt is kifogásolta, hogy – gyorsított eljárással – módosították az alkotmánybíróságról szóló törvényt. Nem fejtették ki részletesen, hogy utóbbival mik a konkrét problémák.

Maciej Kisilowski, a Közép-európai Egyetem adjunktusa viszont arra figyelmeztetett, hogy a jogszabály kiegészítésével gyakorlatilag megzsarolták az alkotmánybíróságot, hogy fogadják el az új bírákat (épp a lengyel levélben emlegetett „rendes működést” ellehetetlenítve). A legtöbb döntéshez mostantól 13 bíró kell a 15-ből, vagyis a három konzervatív kinevezett nélkül a testület szinte teljesen működésképtelen. A kormánynak azért fontos mind az öt helyet megszereznie, mert hamarosan újabb három mandátum jár le, így át tudják majd venni a többséget (egyébként a Bizottságnak küldött levelük épp az ellenkezőjét bizonygatja).

Igazán azonban az aggasztja Maciej Kisilowskit, hogy

a PiS a saját emberei betolása ellenére is „megbénítaná” a testület működését.

A bíróság csak az életbe lépésük után fél évvel foglalkozhat a jogszabályokkal, ráadásul kizárólag a beérkezésük sorrendjében, ami tovább lassíthatja az ítélethozatalt a fontos ügyekben. Ezzel Maciej Kisilowski szerint akár a saját kinevezettjeiknek is elfogadhatatlanul alkotmánysértő intézkedésekre készülhetnek.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.