Bebetonoznák a kvótákat az EU menekültfogadó rendszerébe

2016.01.15. 13:43
A határmenti országokat leterhelő rendszer nem működik. Márciusban indul a problémásnak igérkező reform.

Ahogy azt az év elején is megírtuk, az Európai Bizottság hamarosan felülvizsgálja a menekültügyi rendszere alapját, a „Dublin III.” rendeletet. A jogszabály szerint egy menedékkérőt annak a tagállamnak kellene kezelnie, ahol a közös schengeni határt átlépte. Ha a vizsgált személy közben továbbáll egy másik tagállamba, – bizonyos megkötésekkel – visszaküldhetik. Magyarán az EU a határországok nyakába varrja a menedékkérelmek feldolgozását és elbírálását.

Nem működik a rendszer, ...

Elég egyértelmű, hogy a rendszert meg kell változtatni, mert gyakorlatilag működésképtelen. Az adott határország és a menedékkérők is a regisztráció elkerülésében érdekeltek. Több tagállam egyszerűen továbbengedte a főként Nyugat-Európába igyekvő migránsokat, sőt, kifejezetten segítette a továbbhaladásukat (egy ideig Magyarország is buszoztatta őket).

Dublin befoltozásával is megpróbálkoznak

Görögországgal szemben már 2010-ben felfüggesztették a dublini rendelet alkalmazását az ellátórendszer hiányosságai miatt. Ha nem tettek volna így, a gazdaságilag amúgy is padlón lévő országnak tavaly egyedül kellett volna kezelnie a balkáni útvonalon érkező nagyjából 800 ezer migránst. Az EU jelenleg több tízezer új férőhely kialakításával, a kérelmek feldolgozását segítő „hotspotok” felállításával és más tagállamból érkező határőrökkel próbálja talpra állítani az ország menekültügyi rendszerét.

Egy uniós határ- és parti őrség felállítására is javaslatot tettek, amelyet akkor is beküldhetnének, ha egy tagállam nem akarja. Ezzel az olyan eseteket előznék meg, mint Görögországé, amely vonakodott elfogadni az uniós segítséget. Így már nehezebb lenne megúszni az érkezők regisztrálását, ami a tavalyi párizsi merényletek óta kifejezetten fontos, mert legalább két támadó a migránsok közé vegyülve jött vissza az EU-ba.

Korábban Klaas Dijkhoff, az EU miniszteri Tanácsának soros elnökségét ellátó Hollandia igazságügyi államtitkára arról beszélt, hogy a dublini rendszer már a kezdetekkor bukásra volt ítélve.

...de az alternatíva sem

Az EUobserver szerint a migrációért és menekültügyért felelős biztos, Dimitrisz Avramopoulosz január 14-én arról beszélt, hogy egy „tagállamok közti szolidaritási eszközre” van szükség. Az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának elmondta, hogy ebben lenne egy „elosztási kulcs”, amellyel a kérelmezőket „kvázi-automatikusan beosztanák egy tagállamba”. A lap azt írja, nem világos, hogy ez önkéntes vagy kötelező lenne-e.

Ha utóbbit választanák, tulajdonképpen azt a „kvótarendszert” állandósíthatnák, amely ellen a magyar kormány foggal-körömmel harcol, és Szlovákiával együtt pert indított miatta. A több keleti tagállam ellenszavazatával elfogadott intézkedéssel 120 ezer EU-ba érkező menedékkérőt osztanak szét egy előre meghatározott képlet alapján.

A teljesen önkéntes alapú rendszert már korábban kipróbálták a tagállamok 40 ezer menedékkérőnél. Ez nem szerepelt túl jól, mert a felajánlások messze elmaradtak a kitűzött célszámtól, Magyarország például nullát mondott be.

Ráadásul mindkét intézkedés végrehajtása csigalassan halad, eddig 300-nál is kevesebb embert sikerült áthelyezni. Dimitrisz Avramopoulosz is elismerte, hogy a terv nem működik. Az esélyeket tovább csökkenti a kölni tömeges szexuális zaklatás ügye: egy diplomata egyenesen arról beszélt a Politicónak, hogy az eset lehet „az utolsó szög a koporsóban”. „Ha egyes tagállamok már eddig is [...] vonakodtak befogadni egyetlen embert is, képzelheti, mi fog most történni” – nyilatkozta.

Márciusban jön a javaslat

A dublini rendszer reformjára valószínűleg márciusban tesz konkrét javaslatot a Bizottság. Utána az Európai Parlamentnek és a tagállami miniszterekből álló Tanácsnak közösen kell döntenie.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.