Nem jött össze az uniós alku a britekkel
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- A Magyarországon fogva tartott antifa aktivistát is elindítja az EP-választáson egy olasz párt
- Volt CIA-igazgató: Veszélyes eszkaláció fenyeget, minden azon múlik, mekkora kár érte Iránt
- Újabb kemény válasz érkezett az Izrael elleni iráni csapásra
- Politico: Nemcsak Ukrajna, de Európa is sötétségbe borulhat, ha Putyin terve sikerül
- Reisz András: A dubaji özönvíz a természet és az ember közös műve
- Videón, ahogy lezuhan egy orosz Tu-22M3-as bombázó Sztavropol mellett
- Izrael támadást hajtott végre Irán ellen, nem véletlenül időzítették erre a napra a válaszcsapást
- Orbán Viktor megnyugodhat, nem a mostani csúcs után jön el az Európai Egyesült Államok
- Oroszország ellenséges akcióba kezdett Amerikával szemben
- Az amerikai hírszerzés jelentette: halálos kórokozókat állít elő egy diktátor
„Haladtunk, de nem eleget” – ezzel összegezte a brit miniszterelnök, mire jutott pénteken Brüsszelben a reformcsomagjával. David Cameron több programját lemondva rohant uniós vezetőkkel tárgyalni, mert mielőbb szeretné elfogadtatni a terveit Brüsszelben, hogy népszavazást tarthasson a szigetország EU-tagságáról. David Cameron megígérte: csak akkor kampányol az unióban maradás mellett, ha rábólintanak a reformjaira.
Kevesebbet kérnek belőlünk
A brit miniszterelnök le akarja szorítani a keleti tagállamokból érkezők számát. Úgy érné ezt el, hogy csak négy év után kaphatnának juttatásokat a munkájuk után azok, akik más uniós országból jöttek egy adott tagállamba.
A Reuters szerint az Európai Bizottság meg is adná ezt a lehetőséget egy „vészfékkel”. A probléma, hogy
A BBC szerint az Európai Bizottság vizsgálná meg, hogy túl nagy-e a nyomás az adott tagállam ellátórendszerén, és a többi uniós ország mondaná ki a végső szót.
„Rossz vicc”
A brit miniszterelnök nem igazán engedheti, hogy ne az ő kezében legyen a vészfék meghúzásának joga, mert a reformcsomag egyik fő célja épp több jogkört terelni a saját nemzeti kormányokhoz és parlamentekhez. A kilépéspártiak máris rárajtoltak az témára. „Tudjuk, hogy a miniszterelnök maga is felfogja, mennyire elégtelen ez az új javaslat, mert két évvel ezelőtt ő utasította el, mint valamiféle titokzatos mechanizmust, amelyet valószínűleg az Európai Bizottság, és nem mi indítanánk be” – ment neki előre az ajánlatnak Arron Banks, az uniós tagság ellen kampányoló Leave.EU társalapítója.
David Cameron saját pártjának unióellenes belső ellenzéke is forrong. John Redwood konzervatív képviselő szerint a brüsszeli javaslattal „az EU többi részének az engedélyéért kell könyörögnünk, hogy ne kelljen olyan kifizetéseket tenni, amilyeneket nem akarunk – ez egyszerűen egy rossz vicc”.
Borulóban a menetrend
A kiszivárgott információk alapján júniusra tervezik a brit népszavazást az uniós tagságról. Ehhez a következő, februári EU-csúcson kellene nyélbe ütnie az alkut a többi tagállammal, köztük a saját vendégmunkásaikat védő keletiekkel. A brit miniszterelnök Prágába és Budapestre is ellátogatott az utóbbi hetekben, hogy leszerelje az ellenállást. Orbán Viktor arra figyelmeztette, hogy a visegrádi országok körösen fognak fellépni, és nem fognak belemenni diszkriminatív intézkedésekbe.
David Cameron még vasárnap is tárgyal egyet az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elnökével, de már Budapesten is hangsúlyozta, hogy eredetileg 2017-ig ígérte a referendumot. Talán ő sem feltétlenül számol a brit sajtóban találgatott idén nyári időponttal.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!
Rovataink a Facebookon