Fű alatt ötletelnek az alapítók az EU 2.0-ról

2016.02.09. 08:13
Szép csöndben tart előszületésnapi bulit az Európai Unió elődjének hat alapító országa. Ünneplés helyett arra keresik a választ, hogy minden uniós tagállam ugyanazokat az értékeket osztja-e.

Kedden Rómában egyeztetnek annak a hat országnak a külügyminiszterei, amelyek az Európai Unió elődjét, az Európai Gazdasági Közösséget alapították. Komoly a téma: arról beszélgetnek, hogy milyen irányban menjen tovább az európai integráció. A diszkréten szervezett benelux-francia-német-olasz találkozóról a Politico értesült.

Szimbólumok orgiája

A helyszín- és az időpontválasztás is szimbolikus. A hat ország egy híján hatvan éve, Rómában írta alá az Európai Gazdasági Közösség alapító szerződését. A dokumentum – a február 7-én születésnapozó maastrichti szerződéssel együtt – jó pár lényeges módosítás után ma is az EU egyik alapszerződése.

„Ugyanazokat az értékeket ünnepeljük?”

„Az olaszok már egy kicsit az ünneplés előtt készülni szeretnének, hogy gondolkodjunk politikai szinten az Unió formájáról. Biztos, hogy ugyanazokat az értékeket és érdekeket ünnepeljük?” – nyilatkozta a találkozó céljáról egy meg nem nevezett uniós diplomata a brüsszeli lapnak.

Ennek a megjegyzésnek magyar szempontból külön élt ad, hogy az olasz miniszterelnök, Matteo Renzi korábban többször is bírálta az Orbán-kormányt. Szerinte földrajzi megosztottság mutatkozik azok között, akik „Európáról, mint nagy ideálról gondolkodnak”, és akik „mindenekelőtt a gazdasági hasznot látják benne”.

Lázár: az EU elsősorban gazdasági közösség

Lázár János éppen azt fejtegette decemberben, hogy a kormány szempontjából„az EU elsősorban gazdasági érték- és érdekközösség, nem politikai. Most pedig politikai értékeket akarnak ránk kényszeríteni.”

Ha a lángokban álló Földközi-tengerrel és vízbe fúló gyerekekkel szemben Európa mellőzi értékeit, saját identitása veszik el

– mondta egy másik alkalommal. A terv, hogy 160 ezer menedékkérőt osszunk szét az uniós országok között, élesen szembeállította az intézkedés támogatóit – főként az olaszokat és németeket – az ellenzésben erősen összezáró kelet-közép-európai tagállamokkal, köztük Magyarországgal.

Döntenek-e a kétsebességes EU-ról?

A sajtóban egy ideje röpködnek a találgatások, hogy a nyugat-európai „magországok” az uniós miniszterek Tanácsát jelenleg vezető holland elnökséggel fogják magukat, és a többiek nélkül hoznak létre egy szűkebb Schengen-övezetet. A jól felfogott gazdasági érdekek viszont épp az ellenkezőjét diktálják, és  hivatalosan is Schengen megvédése a cél.  

A Politicónak szintén arról beszélt egy forrás, hogy az ülésen nem a két-, hanem az egysebességes EU az „A-terv”. Ehhez képest decemberben éppen a házigazdák külügyminisztere írt egy közös nyílt levelet euroszkeptikus brit kollégájával arról, hogy olyan rugalmas unióra lenne szükség, amelyben „az integráció különböző útjai sikeresen létezhetnek egymás mellett”. Az euróövezeti országok valódi gazdasági kormányzásra készülnek, miközben a britek egyik legfontosabb reformkövetelése, hogy kimaradhassanak az egyre szorosabb politikai egységből. Éppen az 1957-es római szerződés mondta ki, hogy a közösség célja az „egyre szorosabb unió”, és a tétel azóta is szerepel az alapdokumentumban. Az 1950-es évek óta az európai együttműködés a gazdaság, a politika és az államigazgatás egyre több területére kúszott át. A „gazdasági együttműködés maga után vonja a politikait”: ez a logika mozgatta az európai integrációt az alapítás óta, most azonban úgy tűnik, a brit mellett a magyar kormány sem kér a további mélyítésből.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!