A középkori helyére térhet vissza Európa gazdasága

2016.02.09. 21:46 Módosítva: 2016-02-09 22:02:04
Erőseket mondott az EU-ról a magyar nemzetgazdasági miniszter közgazdászhallgatóknak.

„Elég vegyes a kép” – értékelte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Európai Unió helyzetét kedden a Budapesti Corvinus Egyetemen. „Úgy tűnik, Közép-Európa nem jön ki rosszul válságból”, olyannyira nem, hogy az „EU legdinamikusabban növekvő régiója” lett, és már Ázsiával is kezdi felvenni a versenyt. Varga Mihály nyugaton is jelentős átalakulásokat lát, mert Franciaország és Spanyolország kezd erőre kapni.

Nem tekintettek minket európainak

Magyarország visszatér az éltanulók közé, vélekedett, azután, hogy 2002 és 2006 között sereghajtóvá vált az unióba igyekvő és a friss uniós tagok mezőnyében. Ebben az időszakban olyan magasan, évente 6-9 százalék körül alakult az államháztartási hiány, hogy

nem tekintettek minket az európai kultúrkör részének.

2002-ben még azt mondták Varga Mihálynak, hogy 2007-re csatlakozhatunk az euróhoz. Ehhez képest még a mostani lassú, de folyamatos konszolidáció mellett is messze járunk a bruttó nemzeti össztermék 76 százaléka körüli hiányszinttel a közös valuta bevezetéséhez szükséges 60 százaléktól.

A nyugdíjpénzek miatt más a helyzet

Bod Péter Ákos egyetemi tanár azért finoman rávilágított, hogy a 2006-os adatokat nem lehet összehasonlítani a 2014-essel. Azóta a kormány bedarálta a magánnyugdíjpénztárakat, így óriási lehet az implicit adósság, vagyis az az összeg, amelyet később kénytelen lesz a járulékokon felül nyugdíjkifizetésre fordítani.

Európai = semmilyen megoldás

Az eurót viszont egyenesen problémának nevezte, mert ezer sebből vérzik. Nem működik a közös monetáris és a tagállamonkénti költségvetési politika, az euró gyengül és az eredeti reményekkel szemben soha nem lesz tartalékvaluta.

Magának az EU-nak is keményen nekiment a miniszter.

Amikor azt halljuk, hogy közös európai megoldás kell, akkor valójában arról beszélnek, hogy semmilyen megoldás nem kell

– szólta le az uniós szintű döntéshozatalt, amelyre szerinte nem várhatnak a nemzetállamok. „Nagyon-nagyon ritkán jönnek ki színvonalas termékek” a brüsszeli bürokráciából, mondta, és problémás, hogy nincs felette ellenőrzés, mert az Európai Bizottságban olyan biztosok ülnek, akiknek „a felét” mostanra már megbukott kormányok küldték oda.

Túlzás, hogy a felét bukott kormányok küldték

Utánaszámoltunk, és a 28 EU-s biztosból nyolc olyat találtunk, akiket bukott kormány nevezett ki: Dániában, Finnországban, Görögországban, Horvátországban, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában és Svédországban váltották le a kormányt azóta, hogy az Európai Bizottság 2014-ben hivatalba lépett. Az új vezetés nem hívhatja haza a biztost, akit az előző garnitúra küldött ki.

Az Európai Parlamentről sem volt jobb a véleménye, mert „a csoportszociológiából tudjuk”, hogy húsz fő fölött nagyon nehéz döntéseket hozni, ők viszont közel nyolcszázan vannak. Egyedül az Európai Központi Bank elnöke kapott dicséretet.

Tényleg nincs ellenőrzés?

Épp a mostani, 2014-ben hivatalba lépett Európai Bizottság felett vált erősebbé az ellenőrzés. Ahogy például a magyar kormányt az Országgyűlés, ezt az Európai Parlament szavazza meg, amelynek a pártjai tavalyelőtt állítottak először elnökjelölteket. Ha kell, bizalmi szavazással meg is buktathatják a Bizottságot. A biztosokat valóban a tagállamok küldik, de elvileg onnantól nem utasíthatják őket, azaz teljesen mindegy, megbukott-e a hazai kormány. (Elvileg.)

Az 500 milliós lakosságú, 28 tagállamból álló EU parlamentjében 751-en ülnek. Összehasonlításképp: a 65 milliós Egyesült Királyság alsóháza 650 fős, a 80 milliós Németországé 630 képviselőből áll.

Az, hogy „középkor” (egyáltalán középkori „Európa”) alatt mit és mikor lehet érteni, külön megér egy misét, de a miniszter állítása a kora középkori népvándorlások árnyékában bőven stimmelhet.

Hiába megy az ötletelés, mert ha a bénult állapoton nem sikerül változtatni, akkor Európa fokozatosan le fog szakadni a globális versenyben, és

a világgazdaságon belüli részaránya olyan alacsony lesz, mint a középkorban.

Varga Mihály a magyar gazdasági növekedést nemcsak az EU-s támogatásoknak köszönhetjük, hanem a rekordnagyságú külkereskedelmi többletnek, és a növekvő belső fogyasztásnak. Ezt az Európai Bizottság múlt csütörtökön megjelent gazdasági előrejelzésében is pontosan így látják.

Búcsúzhatunk az EU-támogatásoktól

A következő, 2020-ban kezdődő uniós költségvetési időszakban egyébként is búcsúzhatunk a vissza nem térítendő uniós támogatásoktól, fejtegette az előadás utáni beszélgetésen Bod Péter Ákos. Arra gyanakszik, hogy a nyugati adófizetők – a maguk szempontjából bölcsen – annak a fényében fognak így dönteni, ami Görögországban, illetve Lengyelországban és Magyarországon történik. Nem fejtette ki, hogy konkrétan a makrogazdasági adatok feltupírozásáról beszélt, mint Athénban és Budapesten történt, vagy a Brüsszellel vállalt konfliktusokról.

Bod Péter Ákos

Közgazdász, egyetemi tanár. 1990-től egy évig MDF-es képviselő, utána 1994-ig a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt. 2006-ban Orbán Viktor miniszterelnök-jelöltnek javasolta, de a közelmúltban már egy, a kormánnyal szemben kritikus konzervatív kör egyik alapítójaként szerepelt a sajtóban.

Arra azért később kitért, hogy a hazai költségvetés a gazdasági fejlettségéhez képest és a térség többi országával összehasonlítva is túlságosan újraelosztó. Így az állam „nagy felületen találkozik a gazdasággal”, és emiatt egyre lejjebb csúszunk a Transparency International korrupciós rangsorában.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.