EU-csúcs: Orbánék a nyugat ellen

2016.02.18. 10:16 Módosítva: 2016-02-19 15:37:10

Látszólag két, egymással viaskodó állásponttal érkeznek az uniós államfők és kormányfők Brüsszelbe, hogy megtárgyalják a menekültválságot csütörtök délután. Abban nagy az egyetértés, hogy a mostani, nem működő rendszerrel heteken belül kezdeni kell valamit, viszont máshogy állnának neki a feladatnak.

A soha nem látott egységbe kovácsolt visegrádiak Orbán Viktor vezetésével a macedón határt védenék kerítéssel, az Európai Bizottság kipréselte Görögországból, hogy regisztráljon több menedékkérőt, a nyugat-európai országok a szabálytalan bevándorlást szabályos és felügyelt mederbe terelnék, és Törökországgal együttműködve egy betelepítési terven dolgoznak, ami a hírekkel ellentétben nem titkos és nem kötelező.

Magasrangú EU-s forrásból úgy értesültünk, hogy új döntéseket nem hoznak csütörtök este menekültügyben, viszont mindent elkövetnek, hogy felpörgessék a korábban beindított műveleteket.

Görögország belehúz az utolsó pillanatban

Ezek közül az egyik a menedékkérők regisztrációja a görög-török határon. Görögország rohammunkában tegnapra megépített négy új menekültfogadó „hotspotot”, miután alig több, mint egy hete felszólítást kaptak az Európai Bizottságtól, hogy szedjék össze magukat. Akkor még a tervezett ötből csak egy üzemelt teljes gőzzel, Leszbosz szigetén, most már négy. Reméljük, a csúcstalálkozóra időzített munka megenyhíti az állami vezetőket, akik hónapok óta mérgesek Görögországra, amiért a helyi hatóságok nem végzik a munkájukat.

A brüsszeli nyomásnak és segítségnek köszönhetően januárra Olaszországban már közel 90, Görögországban pedig nagyjából 80 százalékban leveszik a a migránsok ujjlenyomatait a korábbi 36, illetve 8 (!) százalék helyett, írta közleményben az Európai Bizottság.

Görögországot tavaly decemberben sikerült rávenni, hogy fogadja el az uniós országok segítségét a határai megvédéséhez, és már készül a javaslat egy uniós határ- és parti őrségre. Athén külön három hónapos ultimátumot kapott, hogy rázza gatyába a határvédelmét.

Visszaküldik, aki nem menekült

Nem ingyen segítenek

A törökök vízumliberalizációért cserébe engedtek Brüsszelnek. Mellette hárommilliárd eurót is kapnak, de ez nem jelent biankó csekket, konkrét projektekre utalják a pénzt. A törökök abban is bíznak, hogy felpörög a közel három évtizede kért uniós csatlakozásuk tárgyalása, illetve még idén egyesülhet Ciprus két fele egy föderációban (hiába EU-tag elvileg az egész szigetország, az északi fele gyakorlatilag önálló, de csak Ankara által elismert államként működik török katonai jelenlét mellett).

Az ügy másik főszereplője Ankara. Januárban megállapodtak róla, hogy a Törökországon keresztül EU-ba jutott, de menedékstátuszt nem kapó migránsokat visszafogadják a törökök. Szeretnék, ha ez a rendszer már júniusban beindulna. Az ideiglenesen befogadottak azonosító kártyát kapnak, amelyen a biometrikus adataikat (például az ujjlenyomatukat) is rögzítik. Így elvileg később megbízhatóan azonosíthatják, aki tényleg Törökországon át akarna az EU-ba jutni – igaz, diplomáciai forrásból megerősítették a vs.hu értesülését, hogy a török adatbázishoz nincs hozzáférése az EU-nak. A dokumentummal lehet egészségügyi ellátást igényelni, munkát vállalni – bár általában csak alacsony bérért – sőt, akár vállalkozást is lehet indítani, már ha valakinek van ehhez kedve és futja a kimentett vagyonából.

Nem lesz rögtön sokkal könnyebb a dolga az EU-nak akkor sem, ha nyáron tényleg beindul ez a művelet: a menedékre nem jogosultak visszatoloncolására nem automatikusan kerülhet sor, hanem csak akkor, ha az EU területén már lefolytatták a menekültügyi eljárást és a kérvényét elutasították.

„Team Orbán” a macedón kerítés mellett

Lázár János a legutóbbi Kormányinfón arról beszélt, hogy

a „kényszerbetelepítés” elleni harc lesz idén a kabinet legnagyobb feladata.

Az Európai Bizottság ugyanis nem tágít a menekült-áthelyezési kvóták mellől. Valahogyan tehermentesíteni kell ugyanis Görögországot, mert ha enélkül állítják vissza a „dublini rendszert”, amely szerint minden menedékkérővel annak a tagállamnak kell foglalkoznia, ahol először átlépte a közös schengeni határt, akkor – némi uniós segítséggel – a görögöknek egyedül kellene megbirkózniuk több százezernyi ember ellátásával, adataik feldolgozásával és a kérelmük elbírálásával. Nagyjából egy éve derült ki, hogy ez nem működik, innen indult a menekültválság.

Tényleg van egy titkos „kényszerbetelepítési terv”?

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly decemberben egy titkos alkuról beszélt, amellyel Törökországból újabb 400-500 ezer menekültet kell befogadni az EU-ba. A kormányközeli Magyar Idők szerint a múlt heti lillafüredi frakcióülésen is megismételte az állítást, azzal megspékelve, hogy az érkezőket kötelezően szétosztanák őket a tagállamok között.

A bejelentés alapjául az a nem annyira titkos terv szolgálhatott, amiről már Orbán Viktor bejelentése előtt, novemberben cikkezett a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ugyanakkor már a lap is arról írt, hogy ebben csak egy önkéntes országcsoport venne részt.

Brüsszel korábban bepróbálkozott egy húszezres áttelepítési javaslattal. A menedékkérőket kötelező kvóta alapján osztottak volna szét, de ezt a tagállamok önkéntes alapúvá vizezték fel.

Magyarország az egyre inkább belső ellenzékként működő visegrádi négyekkel együtt fekszik keresztbe a brüsszeli intézkedéseknek. A csúcstalálkozó előtti ülésükön azt pedzegették, hogy B-tervként Macedónia és Bulgária déli határán építsenek kerítést. Így a migránsok vagy Görögországban ragadnának, vagy Albánia és a tengerek felé terelnék őket.

A visegrádiak szerint az Orbán Viktor által második védvonalnak nevezett terv nem mond ellent a nyugati álláspontnak, inkább kiegészíti azt. Úgy gondolják, hogy egyedül Törökországra hagyatkozni nem elég, bővíteni kell a fogadókapacitást Macedóniában és Bulgáriában, mert jön a tavasz és a bevándorlók rohama. A miniszterelnökök közös nyilatkozata alapján tisztában vannak az új választóvonalak esetleges megjelenésének kockázataival.

A kerítés ötletével viszont sikerült magukra haragítaniuk Angela Merkel német kancellárt, aki még az Európai Bizottság terveinél is tovább menne. Egy, többnyire nyugati országokból álló csoporttal önkéntes alapon vennének át törökországi menekülteket. Az az ötlet, hogy, ha valaki valóban védelemre szorul, biztosítanák neki, hogy szabályosan eljuthasson az Európai Unióba, és ne kelljen embercsempészekkel üzletelnie. Ezzel talán megelőzhetnék a tengeri tragédiákat is. Tavaly a tengeren eltűnt és meghalt menekültek száma összesen 3770 volt, idén pedig már mostanra 410 ember tűnt el vagy halt meg. 

A terv támogatói tavaly november óta többször is találkoztak. A csoportba tartozó tizenegy uniós vezető, köztük Angela Merkel német és Werner Faymann osztrák kancellár, valamint Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök a mai csúcs előtt egyeztetett volna Ahmet Davutoğlu török miniszterelnökkel, de a szerdai ankarai merénylet miatt a török fél lemondta a programot. 

Lesz még bőven vita

A francia miniszterelnök napokkal a csúcs előtt közölte, hogy ők az eddig vállaltakon felül nem vesznek át több menedékkérőt. Az önkéntes áttelepítést vállaló országok minicsúcsának házigazdája, Ausztria csak napi 3200 menekültet engedne be, újabb beléptetőkapukat telepít „szárnyakkal” (kerítést hivatalosan a schengeni szabályok miatt húzhat fel) és beállt a V4-es macedón-bolgár határzár ötlete mögé. A bökkenő, hogy Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök nem támogatja Görögország elszigetelését és „karanténná alakítását”.

A helyzetet nehezíti, hogy előbb a britek követeléseiről kellene megállapodni, és a brüsszeli nyilatkozatok alapján ez kemény dió lesz. Várhatóan a következő, márciusi csúcson foglalkoznak majd mélyebben a migrációval, amúgy is akkorra készül el a javaslat a közös határ- és parti őrségre, illetve a dublini rendszer reformjára.

Tombol a Görög-Magyar Takaróháború

Nikosz Kszidakisz európai ügyekért felelős görög külügyminiszter-helyettes egy hete azzal cinkelte a magyar kormányt a Népszabadságban, hogy „egyetlen takarót vagy sátrat” sem küldött segítségül. Több se kellett Szijjártó Péter tárcájának, hogy közleményben vágjon vissza, amiért a görögök nem védik meg az EU határát. Úgy néz ki, Athénban vagy nem ijedtek be, vagy nem olvassák a kormany.hu-t, mert a BBC-nek egy nappal a csúcs előtt elismételték az állítást.

Magyarország valóban nem ajánlott fel semmit Görögországnak a polgári védelmi mechanizmuson keresztül, csak Szlovéniának és Szerbiának, de ezzel nincs egyedül. A görögöknek csak kilenc tagállam küldött segítséget, 13 pedig senkinek semmit. Ráadásul a kormány Görögországba is irányított át határőröket, bár hogy hányat, abban volt egy kis félreértés. Takács Szabolcs EU-ügyi államtitkár már hónapokkal ezelőtt 75-ről beszélt, miközben Brüsszelben máig csak öt főről tudnak. Az államtitkár azzal magyarázta az ellentmondást a 444.hu-nak, hogy az európai határ- és parti őrség felállítására várnak. Európai uniós forrásból úgy tudjuk, év közepéig akarják elfogadtatni az erről szóló jogszabályt, amely alapján megkezdhetik a végrehajtást, úgyhogy Athénnak még egy ideig várnia kell az erősítésre.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.

Wellness hétvégék belföldön

A kényeztetés egész évben jár Önnek! Válasszon az ország legszebb vidékei közül!