Egy parlamenti választás semmi ehhez képest

2016.02.25. 19:15 Módosítva: 2016-02-25 21:39:47
Brüsszelben azonnal beindult a találgatás, hogy mivel jár majd pontosan a brit EU-népszavazás eredménye. Az már biztos, hogy semmi nem marad a régiben, akárhogy is döntenek a britek. Négy hónap van hátra a végső döntésig. Az előkészítésnek és felvezető időszaknak már vége, innentől már jön a kőkemény kampány, ahol egy átlagos választással ellentétben egymásnak feszülnek majd a kormánypárt fontos arcai.

Az Egyesült Királyság európai uniós tagságáról június 23-án döntenek a brit választók, a hátralévő négy hónap pedig igazán kemény győzködést ígér, miközben a kormányzó konzervatívok egymás ellen kampányolnak majd. A maradás mellett kardoskodó David Cameron brit miniszterelnök szerint fontosabb lesz a szavazás, mint egy parlamenti választás, mert egy egész generációra nézve meghatározzák majd Nagy-Britannia jövőjét. Azonban a kilépést pártoló ellenoldalnak is sok híve van, a napokban pedig Boris Johnson londoni polgármester személyében egy meghatározó arca is lett. Akárhogyan is határoz a többség, változások lépnek életbe.

Az EU-pártiak vezetnek hajszállal

A februári közvélemény-kutatások szerint inkább a maradáspártiak vannak előnyben, de elég vegyes a kép. 

 

A Daily Mail megbízásából készítették az első felmérést, miután Cameron múlt hét végén lezárta brüsszeli tárgyalásait az EU megreformálására tett javaslatairól. A felmérésben 48 százalék a maradás mellett állt, minden harmadik ember lépett volna ki, és minden ötödik bizonytalannak mondta magát. Ugyanakkor a felmérésből az derült ki, hogy Cameron brüsszeli tárgyalásai nem sokat hatottak az állásra. Tízből több, mint hatan azt mondták, hogy az EU-s megállapodás semmilyen szempontból nem befolyásolta a döntésüket, és lényegében ugyanannyi embert tolt a kilépés, mint a maradás felé. Összességében viszont többen tartották hatékonynak Cameron tárgyalásait.

Mi változik, ha bent maradnak?

EU-s jogszabályokat kell változtatni a pénteken elfogadott javaslatokból a külföldön élő gyermek után járó családi pótlék csökkentéséhez, és a bérkiegészítő juttatások maximum hét évig tartó visszatartásához. 

A Telegraph által idézett EU-jogi szakértők kételkednek benne, hogy ez a hétéves „vészfék” kiállja az EU bíróságának próbáját, mert kirekesztő módon határozza meg, hogy kitől lehet ideiglenesen megvonni ezeket a juttatásokat, és kitől nem. 

Az Európai Bizottság szóvivője ezzel szemben hétfőn többször is elismételte, hogy a brit megállapodás jogilag megállja a helyét, kötelező érvényű, és megoldja brit aggodalmakat, ugyanakkor garantálja a közös piac egységét.

Egy bizottsági forrás szerint objektív kritériumokat határoznak majd meg arra nézve, hogy kire vonatkozhat a vészfék, de a pontos megfogalmazás attól függ majd, hogy miben egyezik meg az EU két döntéshozó testülete: a miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament (EP).

Nigel Farage, a kezdetektől fogva a brit kilépés mellett érvelő Egyesült Királyság Függetlenség Párt (UKIP) vezetője erősen kételkedik benne, hogy már az első rostán átmegy a brit-EU megállapodás: szerinte az Európai Parlament el fogja utasítani a javaslatokat, és akkor Nagy-Britannia ott fog állni egy népszavazás után, ahol az emberek a maradás mellett döntöttek, és Cameron nem lesz képes beváltani a csúcstalálkozón született alku ígéreteit.

Martin Schulz, az EP elnöke hasonlóan nyilatkozott a csúcstalálkozó előtt: „Nem tudom garantálni, hogy azonnal napirendre tűzzük a kérdést a [brit EU-s] népszavazás után”, és „nem tudom megelőlegezni az eredményt” a változtatásokról szól parlamenti szavazáson.

És ha kilépnek?

Ki lehet lépni az Európai Unióból, ezt az EU-ról szóló szerződés 50. cikke szabályozza. Az ügy bonyolult része, hogy még soha nem került sor ilyesmire, ezért mindenki pontosan annyit tud a folyamatról, amennyi a szerződésben áll: „Az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt ezzel az állammal, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait.”

Ha a múlt pénteken kialkudott megegyezés a briteknek fontos öt darab reformról hónapokig tartott, el tudjuk képzelni, hogy mennyi időbe telik, mire megvitatják a teljes, Nagy-Britanniára vonatkozó EU-s joganyagot: mik azok a területek, ahol teljesen megszűnik az együttműködés, ahol intézményeket számolnak föl, és esetleg hol helyettesítik a korábban érvényes szövegeket kétoldalú szerződéssel.

Minden egyes szakpolitikai területen: a kereskedelemben, a belső piacon, energetikában, mezőgazdaságban sokat veszthet mind a két fél egy rosszul átgondolt jogszabály-változtatással, ezért kemény vitákra számíthatunk, lobbisták, nemzetközi civil szervezetek és természetesen politikusok maximális részvételével. Évekbe telhet, mire Nagy-Britannia tényleg távozhat. És erre is csak akkor kerül sor, ha a kilépést az uniós miniszterek tanácsának minősített többsége jóváhagyja, és az Európai Parlament is beleegyezik.

Az EU-szerződés is hosszú átmeneti idővel számol: a kilépő megállapodás megkötése után a Szerződések még két évig érvényben lehetnek Nagy-Britanniában, és ezt a periódust hosszabbítani is lehet, ha az Európai Tanácsban úgy döntenek az állami vezetők.

Ha pár év után kiderül, hogy semmi értelme nem volt az egésznek, a britek kérhetik, hogy vegyék föl őket újra az Európai Unióba: ekkor újból végig kell menniük a csatlakozási tárgyalásokon.

Szívás lenne a turistáknak a kilépés

Az igen-kampányban különösen aktívnak tűnő Telegraph összeszedte, hogy ha külföldre akarnak utazni, ban milyen nem várt bosszúságokkal járna  a briteknek a brexit:

  • drágább repülőjegyek: az Egyesült Királyság kimaradhat a repülőtársaságokat keményebb versenyre kényszerítő közös európai légiforgalmi zónából
  • EU-n kívüli utazáskor nem számíthatnak más uniós ország helyi képviseletének a segítségére
  • gyengülne a font
  • nem lennének jogosultak egészségügyi ellátásra az EU-ban
  • drágább mobiltelefon-tarifák
  • bonyolultabb lenne munkát vállalniuk az EU-ban – a több, mint kétmillió brit állampolgár jogállása, akik most „a kontinensen” laknak, is kérdőjelessé válhat.

Cameron nincs könnyű helyzetben

A brit sajtó hétfőn azonnal kampánymódba kapcsolt. A kilépés mellett áll természetesen az euroszkeptikus UKIP, vagy éppen az északír DUP is, viszont az összes többi nagy és kicsi ellenzéki párt – a Labour, a Skót Nemzeti Párt, a liberális demokraták – az EU-tagság mellett foglalt állást. A kilépés legfontosabb támogatói és ellenzői egyaránt a kormányzó toryk közül kerülnek ki.

Cameron már korábban is egyértelművé tette, hogy maga vezeti majd a kampányt, hogy Nagy-Britannia bent maradjon „egy megreformált EU-ban”, és ez a kormány hivatalos álláspontja is, azonban már kezdetektől voltak elégedetlenkedők. Viszont miközben a konzervatívokon belül január elején még csak egy hangos kisebbség képviselte a kilépést, addig mostanra teljessé vált a párt képviselőinek megosztottsága:

a konzervatív képviselők és kormánytagok közül 142-en álltak ki a maradás, 120-an pedig a kilépés mellett.

68-an még nem foglaltak egyértelműen állást. Cameron ahhoz is hozzájárult, hogy a kabinet tagjai akár a brexit mellett, vagyis a miniszterelnökkel szemben kampányoljanak, ha ezt érzik helyesnek.

A kollektív felelősség elvének ilyen felfüggesztésére 41 éve nem volt példa Nagy-Britanniában. A kormány 23-7 arányban oszlik meg a maradáspártiak javára, de a kilépés mellett kampányol majd például Iain Duncan Smith munkaügyi miniszter, és Michael Gove igazságügyi miniszter is.

Boris Johnson bedobta magát a kilépés mellett

Vasárnaptól azonban egy igazán karizmatikus arcot kapott a kilépők tábora, miután a ciklusa végéhez közeledő, a toryk egyik legfontosabb jövőbeni vezetőjének tartott Boris Johnson londoni polgármester is beállt az EU-ellenesek közé.

A referendum egy soha vissza nem térő alkalom, hogy valódi változásról szavazzunk

– magyarázta a kócos frizurájáról is ismert Johnson, aki a Cameron által elértnél is jobb feltételeket akar a briteknek. Szerinte az EU csak akkor figyel oda igazán egy országra, ha az nemet mond, de hozzátette, hogy tévévitákon például nem fog saját párttársai ellen érvelni. Boris Johnson bejelentése egyértelműen az eddigi legnagyobb csapás az EU-tagság híveinek, és a BBC szerint alapvetően alakítja majd át a következő négy hónap kampányát.

Cameron sokat győzködte Johnsont, hogy ne álljon be a kiszállást támogató politikusokhoz, hiszen egy esetleges kilépés csak az ország szuverenitásának illúzióját jelentené. Így aztán nyilván nem nagyon örült, amikor a londoni polgármester vasárnap mégis hivatalossá tette álláspontját. Cameron csalódottnak nevezte magát Johnson miatt, de ebben a meglehetősen kényes helyzetben közben azt is jelezte azért felé, hogy „nincs harag”.

Cameron már meg is kezdte a kampánykörútját, és azt ígérte, hogy

Nagy-Britannia minden pontját felkeresi majd az EU mellett érvelve.

A miniszterelnök bevallottan kemény kampányra számít, de a környezetéből többen úgy számolnak, hogy a munkahelyek és a nemzetbiztonság fontosságával érvelve képes lesz megszólítani a briteket. Kedden arról beszélt, hogy a referendum hatalmas döntés, hatalmasabb, mint egy parlamenti választás, mert ez „egy életre szól”. Szerinte az EU-ból kilépve csak bizonytalanság várná a briteket.

Egymásnak esnek a toryk?

Cameronék azt mondták, remélik, hogy el tudják majd kerülni, hogy egyfajta nyílt polgárháborúvá fajuljanak az események a torykon belül. „Semmi értelme nem lenne, hogy ne tudjuk ezt civilizált módon rendezni” – mondta egy Cameronhoz közeli forrás a BBC-nek. A szintén a maradás mellett kardoskodó William Hague volt külügyminiszter szerint azonban a következő hónapokban olyan károkat is okozhatnak a pártnak, amiket hosszú évekbe telik majd kiheverni. Éppen kedden már az is kiderült, hogy az EU-ellenes miniszterek nem vehetnek majd részt bizonyos kormányzati üléseken. Az már egyre nyilvánvalóbb, hogy

a párton belüli belső feszültségek most mindenki orra előtt, teljesen nyilvánosan zajlanak majd a kampány alatt.

Cameron hangsúlyozta, hogy nem mond le akkor sem, ha elbukja a népszavazást, de nem tudni, merre sodródnának az események egy ilyen helyzetben. Ha maradna miniszterelnök egy bukott népszavazás után is, az azt jelentené, hogy neki kellene levezényelnie Nagy-Britannia kilépését az EU-ból, miközben pont ezt akarta végig elkerülni.

Arra mindenképpen hatással lehet a népszavazás körüli mizéria, hogy ki követheti majd Cameront a toryk vezetőjeként, ugyanis már a tavalyi választási kampányban bejelentette, hogy mindenképpen ez lesz az utolsó miniszterelnöki ciklusa. Ilyen szempontok is szerepet játszhattak a toryk egyik lehetséges következő vezetőjének jósolt Boris Johnson döntésében, hiszen ezzel látványosan ellentétes álláspontra helyezkedett, mint például a szintén utódjelöltnek jósolt Theresa May belügyminiszter.

A piac retteg

A piacok is megremegtek az új hírekre. 2009 márciusa óta nem zuhant akkorát az angol font, mint hétfőn, amikor 2,4 százalékpontot esett a dollárral szemben, habár ennél végül magasabban zárt. Ez a gyengülés tovább folytatódhat a népszavazásig, mivel a piaci szereplők rettegnek attól, hogy Nagy-Britannia kiléphet az EU-ból.

Kedden több nagyobb és kisebb brit cég vezetői írtak nyílt levelet a The Timesban. A száz legfontosabb tőzsdei cég közül 36 írta alá a levelet, többek között az EasyJet, a BAE Systems is, a Marks & Spencer és a Vodafone vezetői is azzal érvelnek, hogy a kilépés ártana a beruházásoknak Nagy-Britanniában. Összesen 198 aláíró volt, köztük a Heathrow és a Gatwick repülőterek vezetői.

A kilépés hívei viszont máris azt hangsúlyozták, hogy rengeteg nagy cég nem írta alá a levelet, például a Tesco és a Barclays sem. A kilépéspártiak szerint Cameronék komoly nyomást is gyakoroltak cégvezetőkre, hogy írják alá a dokumentumot. Mindkét oldal azt várja, hogy további nagyobb és kisebb cégek foglalnak majd állást a következő hónapokban, ezzel szintén befolyásolva a népszavazás várható eredményét.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.