Az Európai Bizottság vizsgálata nagyon lehúzta a magyar oktatást

2016.02.26. 17:24
Nő az alapkészségek terén gyengén teljesítők aránya, nem tanulnak elegen a gazdasági kulcságazatok képzéseiben, a tanulók társadalmi-gazdasági háttere jelentősen befolyásolja teljesítményüket, a központosított rendszer megnehezítheti a rugalmas fellépést és a források biztosítását, írják.

Alapvetően pozitív kicsengésű jelentést tett közzé pénteken az Európai Bizottság a magyar gazdaságról, de kőkeményen rámutatott néhány fontos problémára: magas az államadósság, az ágazati különadók akadályozzák a beruházásokat, a közmunkaprogram nem elég hatékony, a közbeszerzési verseny korlátozott, a szociális és oktatási politika nem bír a kihívásokkal.

A magyar oktatás helyzetéről viszont egészen lehangoló képet fest a jelentés, amelynek az elején vastagon szedve virít, hogy „az Európai Bizottság szolgálati munkadokumentuma, [amely] nem az Európai Bizottság hivatalos álláspontját képviseli, és arra nézve nem irányadó.”

A gyermekek nagy aránya nem sajátítja el megfelelően az alapkészségeket, feltűnő az oktatási rendszer szegregációja, és nem vesznek részt elegen gyakorlati képzésben, mutatta meg a vizsgálat. Olyan tömören és közérthetően fogalmaz a szöveg, hogy szó szerint idézünk belőle:

Kormány: elismerték a magyar gazdaság teljesítményét

Korábbi értékeléseihez képest sokkal kiegyensúlyozottabb képet fest a magyar gazdaság helyzetéről, a magyarországi reformokról az Európai Bizottság a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint. Azt hangsúlyozzák, hogy az uniós testület több ponton hangot ad a pozitív változásoknak, kiemelve a gazdaság általános állapotának javulását. Előrelépés a gazdaság általános állapotának javulása, a csökkenő államháztartási hiány és államadósság. Kedvezően említik a bankadó jelentős csökkentését is. Elismerően írnak a lakossági devizahitel-állomány teljes kivezetéséről, a foglalkoztatás bővüléséről és a megújuló energia felhasználásáról. Az NGM szerint a Bizottság első ízben nem vitatja a közfoglalkoztatási program létjogosultságát.

Hiányoznak az alapkészségek: Az OECD 2012. évi nemzetközi tanulói teljesítménymérése (PISA-felmérés) alapján a magyar diákok eredményei az uniós átlag alatt voltak, és a gyengén teljesítők aránya nőtt 2009 és 2012 között. A társadalmi-gazdasági háttérnek, valamint az iskola elhelyezkedésének (városi kontra vidéki iskolák) az iskolai teljesítményre gyakorolt hatása az egyik legjelentősebb az EU-ban. A már 6. osztályban érzékelhető nagy teljesítménybeli különbségek a 10. osztályra még szembetűnőbbé válnak. A gyengén teljesítő tanulók közül a legtöbb a szegénység által leginkább sújtott északkeleti országrészen él, ahol a legmagasabb a korai iskolaelhagyás aránya.

Szegregáció: Az oktatási rendszer szelektivitása elmélyíti a különböző iskolatípusukban tanuló diákok teljesítménye közötti különbségeket. A különböző iskolatípusok között szembeszökőek az alapvető készségek terén jelentkező teljesítménybeli különbségek, amelyek idővel emelkednek. A szakiskolai tanulók teljesítménye az alapkészségek terén meglehetősen gyenge, matematikából pedig még ennél is rosszabb. A korai iskolaelhagyók aránya 30 százalék. A hátrányos helyzetű – és ezen belül különösen a roma származású – gyerekek egyre jelentősebb része jár gyengén teljesítő iskolába. A tanárok nem rendelkeznek kellő mértékben a sokszínű osztályokban végzendő munkához szükséges készségekkel. 

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya javul, de kevesen tanulnak a gazdasági kulcsszektoroknak fontos képzéseken: Magyarország 2014-ben elérte a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányára vonatkozó nemzeti célszámát (34,1 százalék, míg az uniós átlag 37,7 százalék). Ugyanakkor meg kell szilárdítani a felsőoktatási intézményekbe felvett hallgatók arányát. A matematika, számítástechnika, műszaki tudományok, gépipar és építőipar szakokon végzettek aránya, különösen a mester- és doktori képzésben, az egyik legalacsonyabb az EU-ban.

A központosítás rugalmatlan: Magyarország számos intézkedést hozott a gyengén teljesítés jobb kezelésére. Mindazonáltal a végrehajtást illető fontos részletek, amelyek alapján értékelhető lenne az intézkedések hatása, nem állnak rendelkezésre. 2015 óta az iskolák – válaszul a nemzeti kompetenciatesztekben elért gyenge eredményekre – kötelesek cselekvési terveket kidolgozni. Emellett bevezettek számos új intézkedést, például a tanárok minősítését, a pedagógiai-szakmai ellenőrzést, valamint létrehozták a pedagógiai oktatási központok hálózatát. A központosított rendszer azonban megnehezítheti a rugalmas fellépést és a források iskolák számára való biztosítását. A korai iskolaelhagyásra vonatkozó stratégia végrehajtási tervét még nem tették közzé.

Nincs elég gyakorlati képzés: A 2013/2014-es tanévben a speciális szakképzést nyújtó iskolák tanulóinak csupán 22 százaléka, és a középfokúnál magasabb szintű szakképzést nyújtó iskolák tanulóinak csupán 9 százaléka vett részt tanulószerződéses gyakorlati képzésben. A szakmai gyakorlat biztosítására irányuló vállalati hajlandóság a pénzügyi és szervezeti ösztönzők ellenére is csak nagyon lassan nő. Hiányoznak a tanulók képzésére késznek mutatkozó jól képzett munkaadók.

A felsőoktatási felvételi nem jól szelektál: A felvételre vonatkozó jelenlegi intézkedések szűkíthetik a felsőoktatáshoz való hozzáférést és korlátozhatják azt a kört, amelyből kikerülhetnek a jövő innovátorai és kutatói. Ez csökkentheti Magyarország vonzerejét a tudásintenzív ágazatokat érintő beruházások számára. A felsőoktatási stratégiát elfogadták, de a végrehajtási terv közzététele továbbra is várat magára.

Olvassák el a teljes jelentést, nagyon lényegretörő, és meglepően élesen mutatja a problémákat.

Növekedünk, de vannak gondok

A magyar országjelentést Budapesten is ismertette Navracsics Tibor kultúráért, oktatásért, ifjúságügyért és sportért felelős biztos. Jó hír, hogy Magyarország kiegyensúlyozott növekedési pályán van, ami szép lassan visszaszorítja a költségvetési egyensúlytalanságokat: sikerült korlátozni a hiányt és az adósságot is csökkenő pályán tartani, ráadásul a magánszektorban is nő a foglalkoztatottság. Hazánk több 2015-ös ajánlást elfogadott, ami előrelépést jelent például a hitelintézetek közterheinél vagy az adóelkerülés ellen, de még sokat kell tenni.

A kormány túlzottan támaszkodik a szektorspecifikus válságadókra, ami akadályozza a befektetéseket és csak időlegesnek bizonyult a beruházások korábbi dinamikus növekedése. Elismerik, hogy a közmunkaprogram csökkenti a munkanélküliséget, de nem teszi foglalkoztathatóbbá a résztvevőket, ezért beleragadhatnak a rendszerbe. A társadalmi ellátórendszer nem tudja megvédeni a legsérülékenyebbeket, az oktatás sem segít a társadalmi különbségek áthidalásán, a munkanélküli ellátás pedig a legrövidebb az EU-ban, és átlagosan nem elég arra, hogy valaki állást találjon. A közbeszerzéseknél továbbra is korlátozott verseny és instabil a jogszabályi környezet, ami hátráltatja a magáncégek részvételét.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Június a Balatonon

Díjnyertes családbarát hotel, 06.17.-ig 25 900 Ft/ fő/2 éjtől

Sétahajózás - próbálta már?

A kérdésekre helyes választ adó Travelo olvasók között most sétahajó programokat sorsolunk a MAHART szervezésében!