Az uniós országok előírhatják, hogy hol telepedhetnek le a menekülők

2016.03.01. 15:33 Módosítva: 2016-03-01 23:03:25
Ha fokozott integrációs nehézségekkel szembesülnek, a védelmet nyújtó állam megmondhatja, hogy a területén belül hol lakhatnak, döntött az EU Bírósága.

A menekültek jogállását szabályozó EU-s irányelv alapvetően arra kötelezi az uniós tagállamokat, hogy ha nemzetközi védelmet biztosítanak valakinek, akkor hagyniuk kell, hogy szabadon mozogjanak az országban, és szabadon válasszák meg, hogy hol szeretnének lakni.

Az Európai Unió Bírósága azonban kedden kimondta, hogy a fogadó állam ennek ellenére is előírhatja a menedékkérőknek, hogy hol lakjanak. Akkor korlátozhatják őket a lakóhelyük kiválasztásában, ha „fokozott integrációs nehézségekkel szembesülnek.” Az ítélet a tagállami bíróságokra bízza, hogy mit tekintenek fokozott integrációs nehézségnek.

„A német jog szerint a lakóhelyre vonatkozó kötelezettség célja egyrészt annak megelőzése, hogy a szociális védelemben részesülő külföldiek bizonyos területeken koncentrálódjanak, és ezáltal szociális feszültségek alakuljanak ki, negatív hatást gyakorolva a külföldiek beilleszkedésére, másrészt pedig az, hogy a különleges integrációs igényű külföldieket egy bizonyos lakóhelyhez kössék, hogy ott élhessenek a beilleszkedési lehetőségekkel” – emlékeztet az ítélet szövege.

A Bíróság Ibrahim Alo és Amira Osso szír állampolgárok ügyére reagált kedden. Ők 1998-ban, illetve 2001-ben, még a harcok kitörése előtt érkeztek Németországba, és ott „kiegészítő védelemben” részesültek, ami a menekültekével nagyjából azonos ellátásra jogosítja őket. A hatóságok lakóhelyre vonatkozó kötelezettséget állapítottak meg velük szemben, és attól tették függővé a szociális támogatásukat, hogy valóban ezen a helyen telepednek le. A korlátozás ellen bíróságon tiltakoztak, mostanra a német szövetségi közigazgatási bíróságig jutott az ügy. 

Kiegészítő védelem

Kiegészítő védelemben az részesülhet, aki nem minősül menekültnek, de akiről megalapozottan feltételezhető, hogy ha visszatérne korábbi tartózkodási helyére, veszélynek lenne kitéve, hogy súlyos sérelem éri.

Németország nyomás alatt

A német kormány februárban elismerte, hogy a több, mint egymillió Németországba érkezett menedékkérő közül 130 ezret nem tudnak nyomon követni, mert, habár regisztrálták őket, nem érkeztek meg a számukra kijelölt szállásra, írta a Süddeutsche Zeitung. A német szociális támogatásokban zavart okozhat, ha a bevándorlók egy-egy területen tömegesen települnek le.

Az Európai Unió Bírósága kedden azonban azt is kimondta, hogy a tagállami hatóságok nem köthetik röghöz a menedékkérőket csak azért, hogy egyenletesebben osszák el az országban azokat a terheket, amelyek a bevándorlási nyomás miatt a helyi közigazgatásokra nehezednek.

„A szociális ellátásokban részesülő személyek helyváltoztatása vagy valamely tagállam területén való egyenlőtlen koncentrálódása az ezen ellátások folyósításából fakadó pénzügyi tehernek […] aránytalan megoszlását vonhatja maga után” – ismerte el a Bíróság. Azonban hozzátette, hogy az egyenlőtlenségek attól függetlenül is fennállnak, hogy menekültek, EU-s munkavállalók, németek, vagy bárki más kérelmezi a szociális támogatásokat.

Erre hivatkozva tehát nem lehet röghöz kötni a menedékkérőket. Az viszont nem ellentétes az uniós irányelvvel, ha a menedékkérők „integrációjának elősegítése céljából” határoznak meg lakóhelyre vonatkozó kötelezettséget.

A tagállamoknak az is feladata, hogy megelőzzék a nemzetközi védelemben részesülő személyeket érő hátrányos megkülönböztetést, valamint hogy  esélyegyenlőséget biztosítsanak a lakhatáshoz való hozzáférés tekintetében.

A tagállami igazságszolgáltatáson a sor, hogy értelmezzék az EU Bíróságának véleményét, és ennek szellemében ítélkezzenek.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!