Véget érhet a potyautas-korszak

2016-03-03T100515Z 826429250 GF10000331709 RTRMADP 3 EUROPE-MIGR
2016.03.04. 17:40 Módosítva: 2016-03-04 21:33:28
Az EU-Törökország együttműködés biztatóan alakul, de hónapokba telik, mire a jogi akadályok elhárulnak a bevándorlást szabályozó intézkedések elől.

Három fontos pilléren nyugszik az Európai Bizottság terve, amellyel úrrá szeretne lenni az illegális bevándorláson, és mindhárom nyárra vagy őszre érhet be. A migrációs ügyekért felelős biztos, Dimitrisz Avramopulosz mégis bizakodó. A Törökországgal való együttműködésnek látszanak a kezdeti eredményei, és beindult a közös határvédelem az Égei-tengeren, nyilatkozta péntek délután. A stratégia gyenge pontja még mindig a menedékkérők átszállítása Görögországból más uniós államokba. Az EB reményei szerint, ha a feltételek teljesülnek, az év végére visszaállíthatják az ellenőrzés nélküli határátlépést a schengeni belső határokon. Mi kell ehhez?

1. Törökország vegye vissza a védelemre nem jogosult bevándorlókat

Az Európai Bizottság fő célja egy pénteken közzétett ütemterv szerint, hogy Törökországba szabályosan vissza lehessen szállítani azokat a bevándorlókat, akik nem szíriaiak, és nem jogosultak nemzetközi védelemre. A tárgyalások mostani állása szerint júniustól léphet életbe az az EU-török egyezmény, ami ezt lehetővé teszi, és „október végéig minden kész lesz” – mondta Avramopulosz.

A görög-török visszaküldési megállapodás értelmében 308 embert szállítottak Törökországba március elején, és a török kormány jóváhagyta, hogy visszavesz még 859 bevándorlót Görögországból. A visszavétel azért megy lassan, mert még nem épült ki az infrastruktúra a kérelmek feldolgozására. Ankara február eleje óta nem ad vízumot irakiaknak a török-iraki határon, és 18 másik országgal szemben is szigorítja a belépési feltételeket. Olyan országokról van szó, amelyek „potenciális forrásai a törvénytelen bevándorlásnak” – derül ki egy pénteken közzétett jelentésből.

Idén eddig átlagosan 1943 ember lépte át szabálytalanul a görög-török határt naponta. Avramopulosz nem mondott konkrét számadatot, amikor azt kérdezték tőle, hány ember napi visszavételével lenne elégedett. A legfontosabb, hogy elinduljon a fogadó eljárás, amelynek a végén minden szabálytalan bevándorlót vissza lehet küldeni, szögezte le. 

Ezzel összecseng Donald Tusk, az Európai Tanács elnökének csütörtöki nyilatkozata. A lengyel politikus Athénban nyomatékosította:

véget ér a „potyautas-korszak”,

és arra szólította fel a potenciális illegális gazdasági bevándorlókat, hogy ne jöjjenek Európába. „Ne jöjjenek Európába. Ne higgyenek a csempészeknek. Ne kockáztassák feleslegesen az életüket és a pénzüket” – számolt be a beszédről az MTI.

Az összes uniós állami vezető hétfőn találkozik a török miniszterelnökkel. A legutóbbi EU-csúcson Angela Merkel német kancellár eddig a dátumig kért türelmet, hogy kiderüljön, járható út-e az EU-török együttműködés.

2. EU-s határvédelem

Az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex tavaly tavasszal megerősítette az égei-tengeri felderítő műveletét, a Poseidont. Idén februárban a NATO is bevetette az egyik állandó haditengerészeti csoportját a térségben. A török parti őrség és a csendőrség is nagyobb erőkkel és gyakrabban járőrözik a határon. A fő feladatuk az, hogy megtörjék az embercsempészetet, amely továbbra is virágzik az égei-tengeri partokon.

Decemberben azt javasolta az Európai Bizottság, hogy állítsanak föl egy Európai Határ- és Parti Őrséget. A Frontex saját dolgozói mellé a tagállamok legalább 1500 határőrt ajánlanának fel, akiknek mozgósításkor pár napon belül bevethetőnek kell lenniük. A  közös határvédelmi egységet akkor is be lehetne vetni egy tagállamban, ha az kifejezetten elutasítja a segítséget.

A közös parti őrség létrehozásáról legkésőbb júniusban meg kellene, hogy állapodjon az Európai Parlament az EU-s Miniszterek Tanácsával, és augusztus lesz, mire bevethetik az egységet.

3. Menekültek áthelyezése

Ha a határőrség és a NATO sikeresen szembeszáll az embercsempészekkel, és a menedékre nem jogosultakat visszaveszi Törökország, akkor is több tízezren maradnak, akiket Európában el kell helyezni, és Görögország egyedül nem képes ellátni őket. Ezen segítene a hírhedt áthelyezési művelet, amelynek a jogosságát Magyarország és Szlovákia az EU Bíróságán és mindenhol máshol is támadja.

Tavaly ősz óta 660 embert helyeztek át ebben a programban Olaszországból és Görögországból más uniós államokba. Január közepén 272 főnél tartottak. 11 ország, zömében közép-európaiak, még nem fogadtak be menedékkérőket.

660 menedékkérőt helyeztek át ősz óta Görögországból és Olaszországból, a 2016. március 2-i adatok szerint. Forrás: Európai Bizottság
660 menedékkérőt helyeztek át ősz óta Görögországból és Olaszországból, a 2016. március 2-i adatok szerint. Forrás: Európai Bizottság

„Igaz, hogy néhány tagállam nem hajlandó részt venni az áthelyezési műveletben. De hadd emlékeztessek arra, hogy ez egy kötelező döntés – mondta Avramopulosz. – Ez egy olyan pillanat, amikor minden tagállamnak megértőnek kell lennie a többiekkel szemben.” Üzent is „a kissé vonakodó” kormányoknak, hogy amilyen hirtelen kialakult a mostani helyzet, olyan gyorsan indulhat meg más úton is a bevándorlás, ezért bármelyik uniós állam kerülhet válságos helyzetbe. „A vándorlás nem marad abba” – mondta, és hozzátette, hogy az embercsempészek abbéli ravaszságát sem szabad alábecsülni, hogy új utakat találjanak Európába.

A dublini menekültfogadó rendszer egy kipreparált halott

„Dublin még életben van, de engedjék meg, hogy hozzátegyem, olyan, mint El Cid” - mondta Avramopulosz, a 11. századi keresztény-mór harcokat feldolgozó 1961-es hollywoodi filmre utalva, melynek az egzaltált utolsó jelenetében a Charlton Heston által játszott lovag holttestét erősítik a lóra, hogy ezzel tartsák a lelket a kasztíliai seregben. Az ostromra készülő mór csapatok fejvesztve menekülnek, ahogy a halottnak hitt hadvezért kilovagolni látják Valencia várából.

Avramopulosz elismerte, hogy az Európai Unió menekültfogadó szabályozását, a Dublin-rendeletet a valósághoz kell igazítani. Néhány hónap múlva hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság az új rendszer tervét, amelyben

várhatóan eltörlik azt a szabályt, hogy a menedékkérelmeket annak az országnak kell elbírálnia, ahol a kérelmezők először átlépik az EU határát.

Szeptember óta nyolc Schengen-ország: Belgium, Dánia, Németország, Magyarország, Ausztria, Szlovénia, Svédország és Norvégia állította vissza a határellenőrzéseket a belső határokon, súlyos biztonsági kockázatra hivatkozva.

Ezeket az ideiglenes ellenőrzéseket legkésőbb májusban föl kell oldani. Ha a helyzet nem javul, a Bizottság javasolhatja, hogy hosszabb időre is igazoltathassák a határátlépőket, erre azonban az uniós biztos szerint nem fog sor kerülni.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !