További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Ukrajna szuperfegyvereket kaphat Amerikától
- Észak-Korea nukleáris ellentámadást szimuláló hadgyakorlatot tartott
- Lángokban áll Kanada nyugati része
- Török Gábor: Nehéz értelmezni, elhinni azt, amit a legfrissebb közvélemény-kutatás mutat
- Szijjártó Péter bejelentette: újabb légi járat indul Budapestről Kínába
- Fontos bejelentést tett Ursula von der Leyen a gázárakról
- Korrupcióval gyanúsítják az ukrán mezőgazdasági minisztert
- Kizuhant egy diáklány egy iskola ablakából Kolozsváron
- Napvilágot látott Brüsszel rémálma: egyre többen lépnének ki az Európai Unióból Ausztriában
- Kezd eldurvulni a helyzet: egymásnak feszülthet a NATO és az EU
– ezzel jellemezte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia együttműködését. Nem túlzott nagyon: az összhang rég nem volt ennyire látványos, mint most.
Papíron kutya-macska barátság
Pedig a Fidesz 2010-es hatalomra kerülésekor szinte garantáltnak tűnt, hogy a két ország között feszültség alakul: nem úgy nézett ki, hogy a nemzeti ügyekben keménykedő Robert Fico és Orbán Viktor megférne egymás mellett. Nem sokkal a szlovák nyelv- és állampolgársági törvény után jártunk ekkor. „Amikor röviddel a kormányalakítás után első alkalommal találkoztam ismét Orbán Viktorral, mindketten nagyon idegesek voltunk, mert nem tudtuk, hogy mi történik majd” – ismerte el a szlovák miniszterelnök 2012-ben.
A visegrádi négyek kormányai papíron egyébként sem tűnek kompatibilisnek. A szereplők négy különböző európai pártszövetségnek a tagjai:
- egy szocialista-liberális-jobbközép (néppárti) koalíció (Csehország),
- egy szocialista (Szlovákia),
- egy néppárti (Magyarország),
- és egy euroszkeptikus-konzervatív (Lengyelország)
kormány irányítja őket.
Azért nincsenek olyan messze egymástól, mint első ránézésre. Robert Ficót például többször a szőnyeg szélére állította a saját szociáldemokrata pártcsaládja a bevándorlás-ellenes kijelentései miatt.
Eltévedt politikusok?
Az európai liberálisok tavalyi budapesti kongresszusán a cseh liberális párt vezetője, Andrej Babiš volt az egyetlen, aki nem kritizálta Orbán Viktort, holott éppen azért hozták a magyar fővárosba a rendezvényt, hogy odaszúrjanak a magyar miniszterelnöknek. Az olyan elemzésekkel és cikkekkel Dunát lehet rekeszteni, amelyek azt vizsgálják, milyen szoros a Fidesz kapcsolata a lengyel Jog és Igazságossággal, pedig a másik másik nagy lengyel párttal, a Polgári Platformmal tartozik közös európai pártcsaládhoz.
A Political Capital V4-ekról szervezett februári konferenciáján többen is azzal magyarázták a látszólagos ellentmondást, hogy a politikusok rossz helyen ülnek és téves címkéket használnak. Magda Faltová, a cseh Integrációs és Migrációs Intézet igazgatója szerint például az üzletemberből politikussá vedlett Andrej Babiš mögött nincs ideológia: azzal kampányolt, hogy az országot úgy vezetné, ahogy a cégét. Lucia Najslova, a V4Revue főszerkesztője úgy vélte, Robert Fico nem igazi szociáldemokrata.
Épp ez a téma hozta össze a magyar miniszterelnökkel. A legutóbbi nagyköveti értekezleten Orbán Viktor is arról beszélt, hogy Szlovákiával most
Az összeboruláshoz az is hozzájárult, hogy 2012-ben Robert Fico egy nagy választási győzelemmel megszabadulhatott a meggyengült szélsőséges, magyarellenes koalíciós partnereitől. A mostani szlovák kampányban így már Ficóéknál sem nagyon volt téma a felvidéki magyarság, ami miatt ütközhettek volna. Most a migránsok a mumusok, akikről a két miniszterelnök szinte egymást visszhangozza, és mindkét kormány perel a nemzeti kvótákon alapuló menekült-áthelyezés miatt.
A kvartett másik két tagjával nincs ennyire látványosan csiszolt összhang, sőt, a lengyel kormány az oroszokra teljesen máshogy tekint, mint Robert Fico és Orbán Viktor. Miközben például a Moszkvával szembeni uniós szankciókat ugyanúgy kritizálták, a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság párt időnként egyenesen a russzofóbia tüneteit mutatja. Ha Robert Fico alakíthat kormányt a szombati választás után (csak halvány esélye van a kormányváltásnak, bár koalícióra kényszerülhet), Orbán Viktor kaphat egy szövetségest ahhoz, hogy nyáron megakadályozza az Oroszország elleni EU-s szankciók automatikus meghosszabbítását, ahogy arról az Izvesztyija szerint megyegyezett Vlagyimir Putyinnal, bár valószínűleg csak vitát akar, a korlátozásokat nem vétózná meg (a legutóbb az olasz miniszterelnök játszotta el ugyanezt).
Nemcsak migrációügyben működnek együtt
A visegrádi együttműködésből, ami azért indult, hogy a négy ország mielőbb csatlakozzon az euroatlanti blokkhoz, most leginkább a migránspolitikai ellenállás látszik. Pedig a visegrádi miniszterelnökök és miniszterek minden uniós ülésük előtt találkoznak, így számos területen összehangoltan lépnek fel és ezt a diplomaták is szívesen hangoztatják. Jellemző volt az a visegrádi országok jövőjéről szóló februári rendezvény a Külügyi és Külgazdasági Intézetben, ahol a diplomaták maguktól szinte egyáltalán nem beszéltek a migrációról. Ehelyett előszeretettel kitértek például arra, hogy felállt a V4-ek közös uniós harccsoportja (amit egyébként elég hosszú idő hoztak össze) vagy arra, hogy több kétirányú gázvezeték-összeköttetést is kiépítettek egymás között. A jövő kihívásainál is olyasmiket soroltak, mint hogy végig autópályán lehessen eljutni Budapestről Pozsonyba vagy Varsóba, de egy friss bejelentés alapján még az internetes áfaszabályokat is közösen változtatnák meg.
Az EU soros elnökét is megválasztják
Más szempontból is fontos a szlovák választás eredménye: az év második felében Szlovákia veszi át az Európai Unió miniszteri Tanácsának soros elnökségét. Ez annyit jelent, hogy nekik kell összehozniuk a kompromisszumokat a tagállamok között az uniós jogszabályokról. Általában mindössze egy-két saját kezdeményezésre van idő, és a soros elnöknek az „honest broker”, a pártatlan közvetítő szerepét kell felvennie a tárgyalásokban.
Ez azért érdekes, mert várhatóan ebben az időszakban fognak tárgyalni a dublini menekültügyi rendszer reformjáról, amely lehet, hogy tartalmazni fog egy állandó menekült-elosztást. A migrációs biztos, Dimitrisz Avramopulosz januárban egy „elosztási kulcs” beépítéséről beszélt. Vagyis
Sokat nem kellene trükköznie a kvóták felpuhításához, mert a tagállamok a korábbi, eleve korlátozott 40 és 120 ezres újraelosztási mechanizmust is felvizezték, az állandó rendszert pedig többek között Franciaország is ellenzi. A visegrádi négyek viszont biztosan összezárnának a próbálkozással szemben, ahogy migránsügyben eddig mindig.
Sok múlik a csomagoláson
Az összhang most is nagy, de amíg a közös határőrmissziókat EU-szerte nagy tetszés fogadta, a bolgár-macedón kerítés „B-tervének”, a 160 ezres kvótaterv körüli magyar-szlovák ellenállásnak és a migrációellenes szólamoknak már kevésbé örülnek Berlinben és Brüsszelben. A kommunikáció még akkor is bajt okozhat, ha egyébként igazuk van, mondta egy visegrádi diplomata.
– érzékeltette finoman, mi a probléma.
Kérdés, hogy a szlovák választás eredménye hogyan fog ezen változtatni. Robert Ficónak be kell-e például vonni a leendő kormányába olyan koalíciós partnereket, akik lágyítják az álláspontját, vagy esetleg más mögött alakul ki többség.
Nem valószínű a „visegrádi elnökség”
Mindez azért is fontos, mert a soros uniós elnök mindig kiemelt médiafigyelmet kap. Másrészt pont az „honest broker” szerep miatt talán vissza is kell fognia magát egy esetleges Fico-kormánynak júliustól. Egy diplomataforrásunk szerint a kötelező semlegesség miatt az sem valószínű, hogy a szlovákokon keresztül „visegrádi elnökséget” kapna az EU, azaz az ő érdekeiket próbálnák előtérbe hozni.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!
Rovataink a Facebookon