Menekültválság: mindent a görögök kapnak a nyakukba

K EPA20160303104
2016.03.07. 12:27 Módosítva: 2016-03-08 02:00:33

A Brüsszelben gyülekező európai állami vezetők hétfő este várhatóan lezártnak nyilvánítják a nyugat-balkáni bevándorlási útvonalat. Az EUrologus birtokába került megállapodástervezet tényszerűen közli azt, ami ellen az Európai Bizottság és a kontinens vezető politikusai korábban sokszor és hangosan felszólaltak: „A bevándorlók szabálytalan beáramlása a nyugat-balkáni útvonal mentén a végéhez közeledik; ez az útvonal mostanra lezárult.”

Elkészült a kerítés a görög–macedón, a szerb–magyar, a horvát–szlovén, a szlovén–osztrák határon, és Ausztria megszabta, hogy legfeljebb hány embert engednek az országba naponta.

Mit tehetnek ebben a helyzetben az európai kormányfők? Elfogadják, hogy több százezer bevándorló Görögországban reked, és humanitárius katasztrófa készül: „Az EU Görögország mellett áll ebben a nehéz pillanatban, és minden tőle telhetőt megtesz, hogy kezelje a helyzetet, amely előállt ennek a fejleménynek a következtében” – áll a dokumentumban.

Az Európai Bizottság szerdán jelentette be, hogy azonnali támogatást küldene a Görögországban dolgozó segélyszervezeteknek: 300 millió eurót idén, 400 milliót a következő két évben. A pénzt a menekülők alapvető szükségleteinek biztosítására fordíthatják.

Iszonyúan fel kell gyorsítani a menekültfogadó állomások, a hotspotok kiépítését és felszerelését. Ugyancsak fel kell őket tölteni személyzettel. Ezért újból arra kéri majd az Európai Tanács a tagállamokat, hogy küldjenek embereket Görögországba a saját szakértőik közül. Április 1-jéig várják a kormányok felajánlásait.

Törökország nem lesz kezes bárány

Ankara azonban okoz némi fejfájást az európai politikusoknak. Hogyan veszi ki magát, hogy az EU együttműködik egy országgal, amelynek a hatóságai egyik napról a másikra átveszik az irányítást a legnagyobb helyi médiacég fölött?  Néhány órával azután, hogy az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk elhagyta a török fővárost múlt hét pénteken, a legnagyobb helyi napilapnak számító Zamant is kiadó médiacsoport élére új ügyintézőket neveztek ki az isztambuli főügyész javaslatára. A döntés azt jelenti, hogy a teljes menedzsmentet és a szerkesztői vezetőséget egy háromfős bizottságra cserélték, amelynek tagjait az állami főügyészség nevezte ki.

A német belügyminiszer Thomas de Maizière vonakodva reagált a hírre: „Nem kell, hogy az egész világ emberi jogainak bírái legyünk” – nyilatkozta szombaton a Passauer Neue Pressének. Németországnak különösen fontos, hogy az uniós–török együttműködés ne mondjon csődöt. Németország fogadta messze a legtöbb menekültet az elmúlt évben, és a német kormány sok erőfeszítésébe került, hogy az EU-Törökország akciótervet tető alá tudták hozni.

Úgy tudjuk, hogy a holland miniszterelnök, Mark Rutte, és a német kancellár, Angela Merkel hat órán át tárgyalt vasárnap este a brüsszeli török képviseleten, ami szintén azt erősíti, hogy a mai megbeszélés nem lesz egy fáklyás menet.

A luxemburgi miniszterelnök, Xavier Bettel a hétfői találkozóra jövet azt mondta a törökországi események kapcsán: sort kell keríteni „egy őszinte beszélgetésre” a török miniszterelnökkel. A Politico diplomata forrása úgy nyilatkozott: „Attól tartok, lehet, hogy heves vitáink lesznek, mert néhányan panaszkodnak, hogy az EU túl puhán bánik Ankarával.”

A francia államfő, François Hollande így reagált: „A Törökországgal való együttműködés nem azt jelenti, hogy minden elfogadunk Törökországtól.”

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.