Menekültválság: mindent a görögök kapnak a nyakukba

K EPA20160303104
2016.03.07. 12:27 Módosítva: 2016-03-08 02:00:33

A Brüsszelben gyülekező európai állami vezetők hétfő este várhatóan lezártnak nyilvánítják a nyugat-balkáni bevándorlási útvonalat. Az EUrologus birtokába került megállapodástervezet tényszerűen közli azt, ami ellen az Európai Bizottság és a kontinens vezető politikusai korábban sokszor és hangosan felszólaltak: „A bevándorlók szabálytalan beáramlása a nyugat-balkáni útvonal mentén a végéhez közeledik; ez az útvonal mostanra lezárult.”

Elkészült a kerítés a görög–macedón, a szerb–magyar, a horvát–szlovén, a szlovén–osztrák határon, és Ausztria megszabta, hogy legfeljebb hány embert engednek az országba naponta.

Mit tehetnek ebben a helyzetben az európai kormányfők? Elfogadják, hogy több százezer bevándorló Görögországban reked, és humanitárius katasztrófa készül: „Az EU Görögország mellett áll ebben a nehéz pillanatban, és minden tőle telhetőt megtesz, hogy kezelje a helyzetet, amely előállt ennek a fejleménynek a következtében” – áll a dokumentumban.

Az Európai Bizottság szerdán jelentette be, hogy azonnali támogatást küldene a Görögországban dolgozó segélyszervezeteknek: 300 millió eurót idén, 400 milliót a következő két évben. A pénzt a menekülők alapvető szükségleteinek biztosítására fordíthatják.

Iszonyúan fel kell gyorsítani a menekültfogadó állomások, a hotspotok kiépítését és felszerelését. Ugyancsak fel kell őket tölteni személyzettel. Ezért újból arra kéri majd az Európai Tanács a tagállamokat, hogy küldjenek embereket Görögországba a saját szakértőik közül. Április 1-jéig várják a kormányok felajánlásait.

Törökország nem lesz kezes bárány

Ankara azonban okoz némi fejfájást az európai politikusoknak. Hogyan veszi ki magát, hogy az EU együttműködik egy országgal, amelynek a hatóságai egyik napról a másikra átveszik az irányítást a legnagyobb helyi médiacég fölött?  Néhány órával azután, hogy az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk elhagyta a török fővárost múlt hét pénteken, a legnagyobb helyi napilapnak számító Zamant is kiadó médiacsoport élére új ügyintézőket neveztek ki az isztambuli főügyész javaslatára. A döntés azt jelenti, hogy a teljes menedzsmentet és a szerkesztői vezetőséget egy háromfős bizottságra cserélték, amelynek tagjait az állami főügyészség nevezte ki.

A német belügyminiszer Thomas de Maizière vonakodva reagált a hírre: „Nem kell, hogy az egész világ emberi jogainak bírái legyünk” – nyilatkozta szombaton a Passauer Neue Pressének. Németországnak különösen fontos, hogy az uniós–török együttműködés ne mondjon csődöt. Németország fogadta messze a legtöbb menekültet az elmúlt évben, és a német kormány sok erőfeszítésébe került, hogy az EU-Törökország akciótervet tető alá tudták hozni.

Úgy tudjuk, hogy a holland miniszterelnök, Mark Rutte, és a német kancellár, Angela Merkel hat órán át tárgyalt vasárnap este a brüsszeli török képviseleten, ami szintén azt erősíti, hogy a mai megbeszélés nem lesz egy fáklyás menet.

A luxemburgi miniszterelnök, Xavier Bettel a hétfői találkozóra jövet azt mondta a törökországi események kapcsán: sort kell keríteni „egy őszinte beszélgetésre” a török miniszterelnökkel. A Politico diplomata forrása úgy nyilatkozott: „Attól tartok, lehet, hogy heves vitáink lesznek, mert néhányan panaszkodnak, hogy az EU túl puhán bánik Ankarával.”

A francia államfő, François Hollande így reagált: „A Törökországgal való együttműködés nem azt jelenti, hogy minden elfogadunk Törökországtól.”