A terroristák mögött kullog az európai igazságszolgáltatás

2016.03.24. 21:40 Módosítva: 2016-03-24 22:06:45
Hiányzik a politikai akarat, az együttműködés és a bizalom, mondta Dimitrisz Avramopulosz, a belügyekért felelős EU-biztos az uniós igazságügyi miniszterek rendkívüli találkozója után csütörtökön.

Nem túl bátorító, hogy amikor a terroristák elleni küzdelemről van szó, európai vezető politikusok olyan sürgősen hadrendbe állítandó technikai eszközökről is beszélnek, amelyekről azt hittük, hogy a titkosszolgálatok, rendőrségek már rég használják őket. A brüsszeli robbantások hírére sürgősen összehívott találkozón az uniós igazságügyi miniszterek abban egyeztek meg, hogy a tagállamok szolgálatai a jövőben gyorsabban megosztják majd egymással a terrorgyanús egyénekkel kapcsolatos információkat.

A hírszerző szolgálatok egészen jól ismerték a keddi támadások elkövetőit, és ugyanez igaz a párizsi támadókra is!

– mondta felháborodva Dimitrisz Avramopulosz, a belügyekért felelős EU-biztos csütörtök este. A politikai döntéseket a különböző országokban és különböző adatbázisokban tárolt lényeges információk összehangolásáról már meghozták, mondta. „Miért nem hajtják őket végre? Beszélnünk kell egymással! Nem tarthatjuk az adatainkat fekete dobozokban!” – ostorozta a tagállami kormányokat és hatóságokat.

Milyen adatok?

A nemzetközi Interpol-adatbázis, az elvesztett vagy ellopott utazási okmányokat tartalmazó európai Schengen-adatbázis, a nyomozati információkat összegyűjtő nemzeti adatbázisok már működnek, de ha nem kapcsolják össze őket egy közös platformon, a terrorizmus elleni harcban nem túl hatékonyak, emelte ki több miniszter is az ülés után. Megállapodtak abban is, hogy a Schengen Információs Rendszert egy olyan eszközzel fogják bővíteni, amely Európa-szerte használható lesz az ujjlenyomatok felismerésére.

Beszéljünk egymással

„Minden nap felfedezzük, hogy mennyire fontos, hogy a nemzeti igazságszolgáltatások és hírszerzések megosszák egymással az értesüléseiket – mondta Koen Geens belga igazságügyi miniszter. „Párizs után arra is rájöttünk, hogy nemzetközi nyomozócsapatok létrehozása mekkora lökést adhat a munkának.”

Az európai rendőrségek munkáját uniós szinten koordináló ügynökség, az Europol vezetője, Rob Wainwright már januárban arról beszélt, hogy az információkat meg lehetne osztani az Europolon keresztül, amelyen belül január 25-én külön egy európai terrorelhárító központ is létrejött. Egy közös adatbázis is létezik azokról, akik Szíriába vagy Irakba mentek harcolni terroristák oldalán. A gond, hogy a tagállamok nem igazán használják ki a lehetőséget. Hiába saccolják például ötezerre a külföldön harcolók számát, az Europol nyilvántartásában csak 2700 szerepel, panaszkodott.

Thomas de Maizière, a német belügyminiszter csütörtökön kiemelte, hogy az Europol szakemberállománya az elmúlt években megötszöröződött, de ez még mindig nem elég.

Határvédelem

„Mielőbb véglegesíteni kell a schengeni térség külső határain történő rendszeres ellenőrzésekről, […] valamint az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) harmadik országok állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló jogszabályokat” – mondja ki a csütörtökön elfogadott nyilatkozat.

Az Európai Bizottság áprilisban kiad egy javaslatot az „intelligens határellenőrzésről”. 

Tudnunk kell, hogy egy harmadik ország állampolgára mikor jött be, az Európai Unióba és mikor ment ki

– mondta erről Thomas de Maizière.

A közös európai határ- és parti őrség felállítását is szorgalmazták a miniszterek. Ezzel a tervvel tavaly állt elő az Európai Bizottság, és legkorábban nyáron állhat föl a szervezete. Az uniós határőrizeti ügynökséget, a Frontexet turbózná fel, és kiszélesítené a jogköreit, például az „illegálisan Európában tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok” visszaküldését is segítenék. A szervezet saját dolgozói mellé a tagállamok legalább 1500 határőrt ajánlanának fel, akik a nemzeti hatóságoknál dolgoznának, amíg nincs rájuk szükség, de a mozgósításkor pár napon belül bevethetőnek kell lenniük.

Belső védelem

A terroristák Viberen, Skype-on és hasonló médiumokon zajló kommunikációjához hozzá kellene tudnunk férni

– mondta a belga igazságügyi miniszter. Ezért az internetszolgáltatók felé is nyitni kell az együttműködést, állapodtak meg a miniszterek. „A Bizottság még intenzívebben fog együttműködni az informatikai vállalatokkal – különösen az internettel foglalkozó uniós fórum keretében – egyrészt a terrorista propagandával szembeni hatékony fellépés céljából, másrészt annak érdekében, hogy 2016 júniusára kidolgozzák az online gyűlöletbeszéd elleni magatartási kódexet” – mondta ki az igazságügyi tanács.

A miniszterek az Európai Parlamentet is sürgették, hogy egyezzen bele egy új légiutasadat-nyilvántartó rendszer (PNR) létrehozásába. Ezzel az a céljuk, hogy hatékonyabban tudják kiszűrni az Európából Szíriába és Irakba, majd visszautazó „dzsihádturistákat”. A parlamentben több baloldali képviselőcsoport csak két, személyiségi jogokat védő jogszabállyal együtt engedné át a szöveget. A halkszavú Bernard Cazeneuve, a francia belügyminiszter úgy reagált csütörtök este: „abba kell hagyni a [jogszabályt] felvizező manővereket.”

Egyik tagállam, ismétlem: egyik tagállam sincs biztonságban a terrorizmustól

– adott nyomatékot a kijelentésének.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!

Wellness hétvégék belföldön

A kényeztetés egész évben jár Önnek! Válasszon az ország legszebb vidékei közül!