Vajon hol sajnálják a legtöbben a brexitet?

2016.08.05. 08:21
Segítünk: ahol megszavazták. A franciák nem annyira szomorkodnak, a magyarok gondolják legnagyobb arányban, hogy a brit kilépéssel gyengül az EU.

Összesen 16 ország lakóit kérdezte meg az Ipsos-Mori, mi a véleményük arról, hogy az Egyesült Királyság népszavazással az EU-ból való kilépés mellett döntött. A felmérés alapján tényleg sokan megbánhatták, mire voksoltak, mert

a legnagyobb, 49 százalékos arányban maguk a britek szomorúak, miközben csak 29 százalék örül.

51 százalék szerint hibás döntést hoztak, és csak 38 százalék látja ellenkezőleg. (A népszavazáson 52-48 százalékra nyertek a kilépéspártiak.)

Kik voltak benne a felmérésben?

EU-tagállamok:

  • Egyesült Királyság
  • Belgium
  • Franciaország
  • Lengyelország
  • Magyarország
  • Németország
  • Olaszország
  • Spanyolország
  • Svédország

EU-n kívüli országok:

  • Ausztrália
  • Dél-afrikai Köztársaság
  • Egyesült Államok
  • India
  • Japán
  • Kanada
  • Oroszország

Csak az oroszok örülnek

A britek talán legfontosabb uniós szövetségese, Svédország és Belgium lakói közül 48, illetve 41 százalékban sajnálják a brexitet, utánuk holtversenyben Magyarországgal (40 százalék). Nálunk mindössze nyolc százalék boldog, ami a harmadik legalacsonyabb arány.

Franciaországban viszont nem sokan sírnak az ősi vetélytárs után, csak a negyedük lógatja az orrát az eredmény miatt. Még így is egyedül Oroszországban boldogok többen a brexit nyomán, mint ahányan le vannak törve.

Szerintünk az EU-nak rosszabb, mint a briteknek

A magyarok picit több mint a fele sötétebbnek látja a jövőt a brit népszavazás eredménye miatt, és csak hat százalék lett bizakodóbb. A többség arra számít, hogy mindkét fél gazdasága veszíteni fog a kilépésen, csökken a biztonságuk, gyengébbek lesznek, romlik az egységük és a világban betöltött súlyuk is megsínyli a lépést, bár mindegyik hatást erősebbnek érezzük az EU-nál, mint a briteknél. Magyarországon tartják a legtöbben, 72 százaléknyian úgy, hogy a kilépés rosszul hat majd a közösség maradékára.

A magyarok annál a kérdésnél is kilógtak a sorból, hogy a brexit-döntés után 2020-ra vajon milyen lesz az EU: eltűnik, megnő a nemzetállamok szerepe, ugyanilyen marad, integráltabb lesz vagy kialakul egy egységkormány.

Nálunk számítanak rá a leginkább, hogy a tagállamok hatásköröket vesznek vissza (41 százalék), és a legkevesebben arra, hogy teljes összeolvadás lesz (3 százalék),

azaz főleg azt az irányt látják előre, mint amit a magyar kormány szeretne. (Tegyük mellé persze, hogy ugyanígy nálunk tartják a brexit következményeit a legkárosabbnak az EU-ra, azaz nem biztos, hogy ezt tartja a többség jó iránynak, csak valószínűnek.)

Mi finomkodnánk, a franciák szeme vérben forog

A britek után nálunk támogatnák a legtöbben, hogy Brüsszel kedvező feltételeket ajánljon a brexit-tárgyalásokon. A lengyelek és a svédek is a finomkodás hívei, de a spanyolok, az olaszok, a belgák, sőt, még a németek inkább megszívatnák az Egyesült Királyságot (így véve el a kilépéssel kacérkodók kedvét). A legvérmesebbek természetesen a franciák lennének, kétszer annyian keménykednének, mint ahányan a visszafogott egyezség hívei.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!