Nagykövet: A brit kormány nem küldené haza az ottani magyarokat
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Fondorlatos csellel járulna hozzá Ukrajna győzelméhez a G7-csoport
- Izrael támadást hajtott végre Irán ellen
- Orbán Viktor megnyugodhat, nem a mostani csúcs után jön el az Európai Egyesült Államok
- Oroszország ellenséges akcióba kezdett Amerikával szemben
- Az amerikai hírszerzés jelentette: halálos kórokozókat állít elő egy diktátor
- Orbán Balázs: Magyarország kicsi, ezért luxus lenne kilépni az EU-ból
- Gyerekeket késelt meg egy támadó Franciaországban, ketten megsérültek
- Aggódik a WHO, vészesen terjed egy új vírusvariáns
- Elhamvasztották O. J. Simpsont
- Pénzkereseti lehetőség: aki feljelenti a tilosban parkolókat, jutalmat kap
„Kezdhetnek rettegni a londoni magyarok”. „A britek hazaküldenék a migráns orvosokat”. Sorra röpködnek a hírek arról, mit tervez az Európai Unióból kifelé faroló Egyesült Királyság a szigetországban élő uniós dolgozókkal.
Megtartanának mindenkit
Iain Lindsay budapesti brit nagykövet viszont elismételte, amit a brit miniszterelnök nemrég Szlovákiában és Lengyelországban is elmondott. Theresa May arról beszélt, hogy garantálják a már kint lévők jogát a maradáshoz, miután kilépnek az Európai Unióból.
Bajok csak akkor lehetnek, ha az uniós tagállamok is megpróbálnák hazaküldeni az ott dolgozó briteket. Szükség van a külföldiekre, mert „az Egyesült Királyság gazdasága sokat nyert és nyer az uniós munkavállalók, köztük a magyarok hozzájárulásával” – mondta a nagykövet.
Mégis nagy felhördülés lett abból, hogy a brit kormány drasztikusan felpörgetné az orvosképzést. A hírt eredetileg közlő Bloomberg ezt úgy értelmezte, hogy önellátóvá akarják tenni az Egyesült Királyság egészségügyét, a külföldieket pedig lecserélni és hazaküldeni.
Nincs olyan javaslat, hogy bárkitől is meg akarnánk szabadulni
Egy kiszivárgott anyag is a magyarok megtartásáról szól
Nemrég mi is írtunk arról a minisztériumi anyagról, amit a kormányzó konzervatívokhoz közel álló Telegraph szivárogtatott ki. Ez alapján minden uniós munkavállalót megtartanának. Nagy részük eleve elég ideje fog ott élni a tárgyalások végére, hogy letelepedési jogot szerezzen, de a többieknek is biztosítanák a jogi feltételeket a maradásra.
– higgasztott le mindenkit Iain Lindsay. A kormány abszolút semmi olyasmit nem mondott, hogy már az Egyesült Királyságban élő embereket akarna hazaküldeni, legyenek akár EU-n belüli vagy kívüli állampolgárok. Több orvosra van szükség, ezért akarnak belőlük többet képezni, hogy ne kelljen „vég nélkül behozni a munkaerőt”.
Nem listáznák a magyarokat
A kormányzó konzervatívok konferenciáján egy olyan javaslatot is bedobott a belügyminiszter, hogy a cégek hozzák nyilvánosságra a külföldi dolgozóik számát. „Nem szabad összekeverni a hivatalos kormányzati politikát egyesek nyilatkozataival arról, minek kellene történnie vagy sem” – figyelmeztetett a nagykövet.
Hivatalosan annyit mondtak, hogy ősszel konzultációt indítanak, hogyan jöhessenek külföldi diákok és dolgozók a szigetországba. „A kormány ebben a folyamatban megvizsgálhatja azt a rendszert, amit az USA is használ. Ez fogalmat adhat arról, hogy a külföldi dolgozóknak mekkora az aránya egyes ágazatokban.” Nagyjából a számokra lennének kíváncsiak, nem listáznának mindenkit név szerint. Ez azonban csak egy lehetőség a konzultációban, ami még el sem kezdődött.
Addig egyébként sem korlátozhatják az uniós bevándorlást, amíg valóban ki nem léptek a közösségből. Magáról a brexit utáni kapcsolatról és a feltételekről még be sem indultak a tárgyalások. Jövőre, márciusig szeretnék beadni a hivatalos kilépési kérelmet, onnantól elvileg két év alatt kellene megegyezni.
Konzultálnak arról, ki jöhessen a jövőben
Iain Lindsay szerint a brit cél, hogy „kontrolláltabbá” váljon a bevándorlás az Egyesült Királyságba. Nem akarják teljesen megállítani, csak a szintjéről van szó, mert aránylag sokan jönnek hozzájuk.
Ez nem zárja ki, hogy továbbra is maradjon a szabad munkaerő-áramlás? – tettük fel a kérdést. A miniszterelnök elvetette, hogy ausztrál mintára pontrendszert vezessenek be, és még az ősszel konzultációt indítanak arról, hogyan lehetne a legjobb diákokat és dolgozókat az Egyesült Királyságba hozni, válaszolta.
Lehet-e a közös piacon belül kontrollálni a bevándorlást?
Erre csak közvetett módok adódnak, például hogy a jóléti juttatásokat ne egyből, hanem legfeljebb öt év után lehessen igénybe venni. Az Egyesült Királyság már a brexit-népszavazás előtt is azért tárgyalt az unióval, hogy jobban ellenőrizhesse a bevándorlást. Az akkori alku csak úgy lett volna érvényes, ha maradnak, így az EU már vissza is vonta.
Ki szúrna ki jobban magával?
Ha végül arra jutnának, hogy véget vetnek a szabad munkaerő-áramlásnak, azzal számos tagállami és uniós vezető szerint a közös piac többi elemét, így a szolgáltatásnyújtás szabadságát is buknák. Ez problémát jelenthet a londoni pénzügyi negyednek, a Citynek, amely fontos szerepet játszik a brit gazdaságban.
Csakhogy a brit miniszterelnök szerint a brexitre nincs egy „polcról levehető” modell, mondta Iain Lindsay a felvetésre. Egy kivétellel mindegyik tagállam többet exportál az Egyesült Királyságba, mint amennyit onnan vásárol, ezért az EU-nak is érdeke, hogy jó maradjon az üzleti kapcsolat.
Londonnak, mint világszintű pénzügyi központnak egyébként sem ér egyetlen uniós város sem a közelébe. Még Párizs vagy Frankfurt is csak regionális jelentőségű, utóbbinak például az összlakossága sem akkora, mint ahányan a Cityben dolgoznak, ezért a pénzügyi központi szerep átvétele csak „fantázia”.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!
Rovataink a Facebookon