Rájöttem, hogy kurvára nem érdekel Anglia

2016.10.26. 12:45 Módosítva: 2016-10-26 18:15:13
Egy éve azt mondták, hogy jelentkeznek brit állampolgárságért, de azóta sem tették meg, miközben a helyzet bizonytalanabb lett a nagy-britanniai magyarok számára. Egyikük azóta hazaköltözött.

Egy évvel ezelőtt már javában érkeztek a hírek Nagy-Britanniából, hogy az ottani kormány igyekszik megkurtítani az uniós munkavállalók jogait. Arról beszéltek, hogy szigorúbb feltételek mellett kezdhetnek dolgozni a külföldiek, és alapból nem lesznek jogosultak társadalombiztosítási támogatásra, akkor sem, ha az ország bent marad az Európai Unióban.

Tavaly augusztusban megkérdeztem három jó ideje ott élő magyar barátomat, hogy ezeket a fejleményeket hallva jelentkeznek-e a brit állampolgárságért. Kettőjüket Szegedről ismerem, a harmadikat Budapestről. A mintavételem biztosan nem fejezte ki az ottani közhangulatot, viszont mindhárman azt mondták, hogy erősen gondolkodnak az állampolgárságon. És nem azért, mert az új brit szabályoktól félnek, hanem mert a magyarországi kiszámíthatatlan törvényváltozások ellen szeretnék magukat bebiztosítani.

Közben eltelt egy év, és Nagy-Britannia szavazott róla, hogy kilép az Európai Unióból. Újból felhívtam a barátaimat, és kiderült, hogy azóta sem adták be a kérelmüket a brit útlevélért. A mindennapi ügyek: a munka és a család egyszerűen fontosabbak voltak, mint hogy erre a nem túl egyszerű és ráadásul elég drága eljárásra fordítsák az idejüket. Egyikük félig már haza is költözött Magyarországra.

 

A környezetváltozás kiüt egy csomó aberrációt

„Rájöttem, hogy kurvára nem érdekel Anglia. Tök jó ott legénykedni, de megismerkedtem a barátőmmel, aki magyar, és úgy döntöttem, hogy Magyarországon mégis jobb lakni” – mondta Csaba, aki tavaly azért akart brit útlevelet, hogy könnyebb legyen az USA-ba business vagy zöldkártyát szereznie, és, hogyha kitalálnák otthon, hogy most már minden magyar állampolgárnak ‘málenkij robot’ van, akkor könnyen mondhassa, hogy „mától csak angol vagyok”.

„Rengeteg mindent tanultam, sok új pozíciót kaptam azóta is, és megtanultam elkérni a szolgáltatásom árát” – mondta most. Hét évig élt Londonban, cégek informatikai részlegeinek a működését tervezte újra. Arról beszélt, hogy ezzel a tapasztalattal itthon még nagyobb játék várja: egy egész vállalatot, a sajátját elirányítani. Egyúttal azt is elmondta, miért cseréli ki az embert, ha külföldre költözik:

Miért van az, hogy Sanyi mosogat Magyarországon, aztán kimegy, és hirtelen üzlettulajdonos lesz?

Nem azért, mert Angliába ment ki, vagy Németországba, vagy mert Thaiföldön szebben mosolyognak a lányok. Hanem azért, mert a dolgok, amik elnyomták Magyarországon, külföldön nincsenek. Nem az van kirakva az utcán, hogy rosszabbul élünk, mint négy éve, hanem az, hogy kriksz-kraksz-kruksz külföldiül, amit nem ért. A problémája, ami elől elköltözött otthonról, valószínűleg továbbra is megvan, viszont a környezetváltozás kiüt egy csomó aberrációt, és feltölti az embert életkedvvel.”

Azt azonban hozzáteszi, hogy az Angliában tartózkodásra feljogosító vizsgát már tavaly letette. „Bármi is van, ezzel a papírral én ott lehetek, élhetek, akkor is, ha felbomlik az unió.”

Kicsit megpiszkáltak minket, de hogy miért pont az orvosokat?

„Szerintem csak politika az egész” – kommentálta István az október eleji hírt, hogy hazaküldenék a migráns orvosokat Angliából. Ő egy Manchester közeli kórházban dolgozik. „Úgy gondoltam, hogy valószínűleg a helyettesítő orvosokra gondoltak, akik abból élnek, hogy kitöltik a lyukakat, amik a beosztásban vannak, és az órabérük többe kerül az államnak, mint egy státuszban levő kollégáé. Legalábbis ezzel nyugtattam magam.”

Azért kicsit beütött a bizonytalanság. Most kezdi el a szakorvosi képzést, ami leghamarabb hét év alatt lehet meg, lakásvásárlásban is gondolkodnak a menyasszonyával. Ahhoz, hogy teljesen nyugodtan tervezhessék a jövőjüket, talán nem árt, ha megvan az állampolgárság. Azt mondja, hogy kicsit most minden a kelet-európaiakra van kihegyezve. „Egy bottal kicsit megpiszkáltak minket, de hogy miért? Pont az orvosokat? Honnan jött ez nekik?”

Hat éve élek Angliában, és soha nem volt téma, hogy külföldi vagyok,

sőt, inkább nagyon is kedvesek és befogadóak voltak, nem véletlenül maradtunk itt. Egy angol csajjal beszélgettem, és azt mondta, hogy ez már neki kínos. Ők is abban nőttek föl, hogy ez egy sokszínű ország.”

Vegyes kapcsolatban hamarabb házasodnak

Nóra bírósági tolmács, és az utóbbi időben több rasszista indíttatású üggyel volt dolga. „Sokkal nyíltabban csinálják az emberek, mert elfogadottá vált.”

Hozzátette, hogy Skóciában nem annyira vészes a helyzet, mint Angliában, de tényleg érezhetően ferdébb szemmel néznek rájuk, bevándorlókra, és több az atrocitás. „Van olyan tolmács kolléga, akinek megdobálták tojással az autóját, körzeti orvos ismerős is van, akinek beszóltak” – mesélte.

Ugyanakkor nagyon sok ember keményen elítéli a rasszizmust, és egy csomó külföldi barátja van. „Kiragasztgattak náci és idegenellenes plakátokat, és másnap indult a kampány, hogy letépjük. A buszon ránézésre kitalálta valaki, hogy nem vagyok helyi, és azt mondta, hogy

nem baj, az a lényeg, hogy itt vagy, és mi szeretjük a külföldieket.

Az angliai tartózkodási engedélyekért indult meg a roham az uniós kilépésről döntő népszavazás után. Ezután egy évvel lehet csak az állampolgárságért jelentkezni, és sok ügyvédi iroda 1500 fontért kínál a két jelentkezéshez segítséget. Azt reklámozzák, hogy jogi tanácsadás nélkül könnyen visszautasíthatják a kérelmet a hatóságok.

„Észrevettem, hogy az ismerőseim akik vegyes kapcsolatban élnek, hamarabb házasodnak – amúgy is járnak, és amúgy is lehet, hogy összeházasodtak volna, de ez sürgetővé vált.”

„Mindenképpen megcsinálom az állampolgárságot, csak még nem volt időm. Meg úgy tudom, hogy Nagy-Britannia legkorábban 2019-ben lép ki az EU-ból.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !