Jogosan dobálta az égbe a kalapját Orbán?

HUSZ1394
2016.12.12. 11:46
Orán Viktor miniszterelnök szerint a kormány hatalmas segítséget kapott az Alkotmánybíróságtól a kvóta elleni harcában. Ugyanakkor ha a kormány nem ragaszkodik a népszavazáshoz és az alkotmánymódosításhoz, és ráhagyja a dolgot az Ab-ra, talán már kinyírhatta volna a kvótát.

„Megemeltem a kalapom, aztán feldobáltam az égbe” – örült meg Orbán Viktor múlt héten egy alkotmánybírósági (Ab) döntésnek. A testület kimondta, hogy az Ab vizsgálhatja, hogy az EU-s intézmények közös hatáskörgyakorlása sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát.

A miniszterelnök szerint óriási segítséget kapott a kormány ahhoz a csatához, amit az Európai Unióba érkezett menedékkérők kötelező szétosztása ellen vívnak. Lázár János egyenesen azt mondta, a kormánynak így „nincs jogi lehetősége arra, hogy a kötelező kvóta bármelyik formáját is elfogadja”.

A Magyar Idők szerint az Ab végleg kiütött minden fegyvert az alaptörvény módosítását elutasító és ezzel "saját nemzetének függetlenségére, szabadságára rárontó ellenzék" kezéből, és súlyos csapás érte Junckerék kötelező betelepítési kvótát erőltető migránspolitikáját, az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor viszont a „puccsista döntésben” a „jogtiprás alkotmányellenes gyakorlatának jelképét” látta.

Pedig az Alkotmánybíróság (Ab) határozata egyelőre elég ártatlan: arról szól, hogy ha megkérik, vizsgálódhat az ügyben.

Jogilag nem lehetett volna alkotmánymódosítás a népszavazásból

Az alaptörvény szerint

(3) Nem lehet országos népszavazást tartani

a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről.

Magyarul a 14 milliárd forintos kampánnyal, 4,5 milliárdból rendezett referendum jogilag akkor sem kötelezhette volna az Országgyűlést a kvótaellenes alaptörvény-kiegészítési javaslat elfogadására, ha érvényes lett volna.

Maradt a kétfelvonásos politikai kabaré a Jobbikkal: nem tudtak megegyezni valamiről, amit mindketten akartak (sőt, a kormány épp a Jobbiktól vette át az ötletet) a letelepedési kötvények eltörlése miatt, amelyeket mindketten megszüntetnének.

Orbán Viktor öröme viszont azt is jelzi, hogy

felesleges lehet az alaptörvény hetedik átírása. Az Ab enélkül is megpróbálhatja támadni a kvótát. A népszavazással a kormány inkább csak lassította a testületet.

közmédia  szerint a népszavazás előtti hetekben már nem szerepelt az Ab teljes ülésének napirendjén az ügy, és csak a sikertelen alkotmánymódosítás után tértek vissza rá. Valóban:  a testület honlapja  szerint júliusban kétszer foglalkoztak vele, utána viszont legközelebb nem a nyári szünet után, hanem csak november végétől.

A Hvg.hu szerint magában a Fideszben is tisztában vannak vele, hogy az Ab megoldása közel sem olyan látványos, mint egy eredményes népszavazás vagy egy sikeres alaptörvény-módosítás lett volna, de stabil – jogi érveken nyugvó – hivatkozási alapot adhat a miniszterelnöknek a betelepítésről szóló brüsszeli vitában. Ezért is engedhette el a kormánypárt az alaptörvény-módosítást és nem volt rákényszerítve, hogy alkudozzon a Jobbikkal.

Fél évszázados tusakodás

De miről szól valójában az ügy? Az Ab egy régi vitában vette fel a kesztyűt: mi történik, ha az uniós kormányok és általában az Európai Parlament által közösen alkotott EU-s jog ütközne a tagállamokéval.

Az Európai Bíróság a egyszerűen próbálta lezárni a kérdést. A 60-as években általánosságban kimondta a közösségi jog elsőbbségét a nemzetivel szemben. 1970-ben pedig tisztázta:

mindegy, mi van az alkotmányban, hogy az uniós jog ellentétes-e a nemzeti alkotmány által garantált alapvető jogokkal vagy sem, az uniós jog elsőbbséget élvez

Az ítélet kulcsmondata

„Az alapvető jogok – ahogyan egy tagállam alkotmányában vagy alkotmányos szerkezetének az elveiben megfogalmazzák – megsértésére való hivatkozás nem érintheti a Közösség egy jogi aktusának az érvényességét vagy a hatályát az adott tagállam területén.” (Az Európai Bíróság ítélete az Internationale Handelsgesellschaft mbH v Einfuhr- und Vorratsstelle für Getreide und Futtermittel ügyben)

– foglalja össze a döntés lényegét Dezső Márta és Vincze Attila.

A tagállamok nem is nagyon vitatták, hogy a nemzeti jog felett állnak a közösen alkotott jogszabályok, hiszen különben bármelyik ország felülírhatná az uniós szabályokat a saját törvényeivel. Az alkotmányoknál viszont bonyolultabb a helyzet.

Az olasz, majd a német alkotmánybíróság rákontrázott az 1970-es ítéletre. A német testület kimondta, hogy ha az Európai Bíróság nem tartja tiszteletben azokat az alapjogokat, mint a német alaptörvény, akkor a vele ellentétes tartalmú szabályok nem érvényesülhetnek Németország területén, megtiltja azok alkalmazhatóságát.

Ott húzta meg a határt, ahol az alaptörvény elvei áldozatul esnének a feltétlen elsőbbségnek.

Ez az az alkotmányos „mag” vagy identitás, amit a kvótaellenes alaptörvény-módosítási kísérletnél a magyar kormány is emlegetett. Csakhogy ezt a meccset nem a kormányok, hanem az alkotmánybíróságok játsszák az Európai Bírósággal.

Mindenki másképp csinálja

Így óvatoskodnak a németek

A német alkotmánybíróság később kimondta: addig nem vizsgálják felül a közösségi jogot, amíg az alkalmazása a német alaptörvénnyel nem ellentétes, ráadásul ezt az indítványozónak kell bizonyítania. „Ez a feltétel bár elméletileg nem zárja ki az alkotmánybírósági felülvizsgálatot és a közösségi jogi szabály alkalmazhatóságának megállapítását, de a gyakorlatban ennek előfeltételéül szabott indoklási kötelezettség majdhogynem teljesíthetetlen” – írja Dezső Márta és Vincze Attila.

A németek és az olaszok után sok tagállamból beszálltak a vitába, amiből nagy kavarodás lett. A skála egyik végén azok állnak, akik elismerik az EU-jog elsőbbségét, a fenntartásaik nem jelentősek. A köztes csoportba szokták sorolni a németeket, akik egy későbbi ítéletükkel megnehezítették, hogy valóban érvényesíteni lehessen az alkotmányos mag felsőbbségét.

A legkeményebbek közé tartoznak például a csehek. Az övék a legismertebb (és talán egyetlen) olyan példa, amikor egy tagállamban nem csak elvi lehetőségként mondták ki, hogy felülbírálhatják az uniós jogot, hanem konkrét ügyben mentek szembe az Európai Bírósággal. Prágában 2012-ben hatáskör-túllépést kiáltottak egy ügyben, ami arról szólt, mi alapján kapják az egykori Csehszlovákia lakói a nyugdíjukat Csehországtól vagy Szlovákiától. Az EU bírósága egy közös jogszabály alapján döntött, de a csehek azt bizonygatták, hogy az uniós bírák tévedtek, mert ez különleges eset.

Felemásan rakták tisztába a helyzetet

Az uniós alapszerződések legutóbbi módosításakor próbálták rendezni a kérdést. Eredetileg kőbe vésték volna az uniós jog általános elsőbbségét (külön az alkotmányokra nem tértek ki), de végül az egészből csak egy csatolt nyilatkozatra futotta. Az alapszerződések szövegében viszont 2009 óta benne van, hogy az EU tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását, „amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének”.

Egy uniós Alapjogi Chartát is elfogadtak, ami lefekteti azokat a jogokat és értékeket, amelyeket minden uniós országnak tiszteletben kell tartania. A német alkotmánybíróságnak annak idején épp az volt az egyik kifogása, hogy az EU-nak nincs ilyen alapjogi katalógusa.

Így próbálnák kilövetni a kvótát

A magyar Ab-hez érkezett beadvány a csehekhez hasonlóan hatáskör-túllépésre hivatkozva és a német példa alapján az alkotmányos magon keresztül próbálta támadni a kvótát. Négy részre osztották a kérdést:

  1. Az Alaptörvény tiltja külföldiek csoportos kiutasítását. Érvényes-e ez a tilalom arra, ha egy másik állam tesz így, és ebben a magyar hatóságok közreműködnek?
  2. Végrehajthatnak-e magyar állami szervek olyan uniós intézkedéseket, amelyek sértik az Alaptörvényben biztosított alapvető jogokat?
  3. Az Alaptörvény uniós jogról szóló része korlátozhatja-e olyan uniós jogszabály végrehajtását, amely túlmutat az EU-s szerződésekben az uniónak átadott hatáskörökön?
  4. A magyar állami szervek közreműködhetnek-e az Európai Unió más tagállamában jogszerűen tartózkodó külföldi személyek csoportos és kényszerű áthelyezésében?

Az ombudsmani beadvány részben azzal próbálta megfogni a kvótát, hogy a tagállamok közti áthelyezéskor a menedékkérelem vizsgálata is át lenne passzolva,

ami tulajdonképpen érdemi vizsgálat nélküli kitoloncolásnak minősülhet,

ezt pedig nemzetközi jog tiltja, erre utal a 2. pont. Az 1. pont azt tisztázná, hogy ebben részt vehetnek-e a hatóságok. 

Egyelőre csak egy általánosság az eredmény

Az Alkotmánybíróság nem adott egyértelmű válaszokat.

  1. A külföldiek csoportos kiutasításának magyar tilalmával később külön foglalkoznak.
  2. Az EU az alkotmánynak megfelelően védi az alapjogokat, de az alapjogok védelméről az Ab sem mond le.
  3. Hatáskör-túllépésnél, az Országgyűlés és a kormány „megteheti az adott helyzetben rendelkezésére álló és szükségesnek ítélt lépéseket”, továbbá perelhet az Európai Bíróságon. A rendkívüli menekült-áthelyezési döntés miatt már zajlik is a per. Magyarország szuverenitását és alkotmányos önazonosságát nem sértheti az uniós hatáskörgyakorlás, de konkrét jogi aktus alkalmazásbeli elsőbbségéről nem nyilatkozik.
  4. A menedékkérő-áthelyezésnél az Ab külön indítványra foglalkozhat vele, hogy közben sérül-e az emberi méltóság, más alapvető jog, Magyarország szuverenitása, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonossága.

Ebből nem látszik, hogy az Ab tényleg kilőtte volna a kvótát. Csak addig az általánosságig jutott, hogy külön beadványra megvizsgálná a közös hatáskörgyakorlást, az így született valamelyik konkrét jogszabályt viszont nem. Ezt az ellentmondást Stumpf István alkotmánybíró sem értette, és bosszankodott is rajta a párhuzamos indoklásában. Az Alkotmánybíróság ráadásul külön hangsúlyozta, hogy

az alkotmányos identitás védelmét egyfajta, az egyenjogúság és kollegialitás alapelvein nyugvó, egymás kölcsönös tisztelete mellett folytatott együttműködés keretében indokolt biztosítani

az Európai Bírósággal.

Az uniós törvényszék már foglalkozik is az üggyel, legalábbis az ideiglenes kvótával, ami alapján 1294 menedékkérőt helyeznének Magyarországra. Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró párhuzamos indokolása szerint itt „már nem rendelkeznek jogi eszközökkel az Európai Unió és a hatáskör túllépése miatt az eljárás tárgyát képező jogvita befolyásolására”, holott Lázár János arról beszélt, hogy az Ab döntése a folyamatban lévő kvótapert is érdemben befolyásolhatja. Az eljárásnak valószínűleg jövő nyáron vagy ősszel lesz vége, ami azért gáz, mert szeptemberben már végezni kellene az áthelyezéssel. Ha Magyarország elveszti a pert, pénzbüntetés várható.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!