Szijjártó mindenkinél gyorsabban bővítené az EU-t

2016.12.13. 14:58 Módosítva: 2016-12-13 15:31:02
Lecsúszunk a Balkánról, ha nem vesszük föl őket az EU-ba, és mi járunk rosszul, ha ujjat húzunk Törökországgal. Így foglalható össze a magyar külpolitika következő időszakban folytatott stratégiája.

Szijjártó Péter  külgazdasági és külügyminiszter minél előbb bővítené az Európai Uniót a Nyugat-Balkánon, és engedékenyebben állna a török rezsim hatósági túlkapásaihoz, mert biztonsági és gazdasági érdekeink ezt diktálják.

Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek keddi tanácskozása után beszélt arról, hogy az EU-t érő történelmi kihívások befelé fordulásra késztetnek egyes intézményeket és nagyobb tagállamokat, de a magyar kormány szerint ez a lehető legrosszabb válasz.

Az európai uniós jogszabályokat javasló testület, az Európai Bizottság elnöke 2014-ben bejelentette, hogy a következő öt évben szünet várható az EU bővítési folyamatában. Szijjártó csalódást keltőnek nevezte Jean-Claude Junckernek ezt a nyilatkozatát.

Az Európai Bizottsággal szemben az uniós miniszterek „nagyjából egyetértenek abban, hogy bővíteni kell a Nyugat-Balkán irányába. Abban viszont nem, hogy gyorsan, vagy lassan történjen ez a folyamat” – mondta. A magyar álláspont az, hogy minél gyorsabban történjen a bővítés.

Biztonság és gazdaság

Biztonsági szempontból az elmúlt évekhez képest komolyabb feszültségek vannak a Nyugat-Balkánon, amelyeket a leggyorsabban az európai integráció felgyorsításával lehet megoldani, mondta a külügyminiszter. Gazdasági szempontok is ezt a politikát támasztják alá. „Ezért a térségért ma a világpolitika és a világgazdaság szereplői között verseny van. Hogyha itt az Európai Unió inkább a kritikára helyezi a hangsúlyt, és nem az előrehaladásra, akkor az feladja a gazdasági együttműködés lehetőségét, felkínálja a a gazdasági területen való együttműködés elsőbbségét másoknak.”

Nem részletezte, hogy milyen világgazdasági szereplőkre gondol. Oroszország azonban hagyományosan a gazdasági érdekszférájának tekinti a Balkánt. Újabban Kína is bejelentkezett a térségbe: megvásárolta Pireusz kikötőjét Görögországban, és éppen magyar közreműködéssel igyekszik megvetni a lábát, többek között egy gyorsvasút építésével, amelynek Belgrád és Budapest között futna az egyik szakasza.

 

Szerbiát gyorsítsuk be

Szerbia és Macedónia csatlakozását külön is megemlítette a külügyminiszter, hogy fel kellene őket gyorsítani. Az Európai Bizottság általában véve elégedett vele, ahogyan Szerbia egyre több feltételét teljesíti az uniós tagságnak, de a legutóbbi jelentésükben például kiemelték, hogy a kisebbségek jogait nem védi elég következetesen a szerb állam. Erőfeszítéseket kellene tenni, hogy ne érje diszkrimináció a romákat, a gender kisebbségeket és a fogyatékkal élőket. Macedóniában a választási rendszer megbízhatóságán javítana Brüsszel.

„Nem tartjuk helyesnek, hogy kisebbségi területen próbálja leckéztetni az unió Szerbiát, mert úgy látjuk, hogy Szerbia az európai sztenderdek fölött adja meg a jogokat a kisebbségeknek. A magyar kisebbség esetében egyértelműen  el lehet mondani, hogy a Kárpát-medencében a legjobb helyzetben a Szerbiában élő magyarság van, és ez egyértelműen a szerb kormány teljesítményének köszönhető” – szögezte le Szijjártó Péter.

Törökország kezében a biztonságunk

A török kormány a júliusi török puccskísérlet után szükségállapotot hirdetett, ami azóta is tart. A hatóságok agresszív megtorlásba kezdtek azok ellen, akiket puccsistáknak tartanak, és az elnök kilátásba helyezte, hogy visszavezetik a halálbüntetést. Az Európai Unió több vezetője tiltakozott, mert túl szigorúnak és sokszor megalapozatlannak tartják a a török állam válaszlépéseit.

Ausztria még szeptemberben kérte, hogy függesszék föl a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. Az Európai Parlament november végén szólított föl ugyanerre.

Az osztrák javaslat heves ellenkezést váltott ki számos ország részéről, mondta Szijjártó Péter, és kifejtette, hogy a magyar kormány miért megengedő a török rezsimmel szemben. „Az EU-török migrációs deallel az Európai Unió úgy döntött, hogy Európa biztonságát nagyrészt mintegy zálogként lehelyezi a török kormány és a török elnök kezébe. Ezért ma Európa biztonsága Törökország stabilitásával kezdődik. Kerülni kell minden olyan irracionális, érzelmi döntést, amely Európa számára biztonsági kockázatot jelent” – mondta a külügyminiszter.