Nem az oktatás a rossz, a társadalom van szétszakadva

2016.12.14. 15:44 Módosítva: 2016-12-15 18:21:29
Még nem értek be a kormány reformjai, amitől javulást várunk az oktatásban, vélik kormányzati oldalon a siralmas PISA-eredmények után. Viszont egy csomó területen már most rossz irányba megyünk, és a helyzet még súlyosabb lehet, derült ki egy szerdai oktatási konferencián, ahol az Európai Bizottság szakértője és magyar oktatáskutatók mondták el a véleményüket.

Lesújtó eredményt mutatott a legutóbbi PISA-felmérés a magyar oktatási rendszerről: a középiskolások teljesítménye nemzetközi szinten is nagyot zuhant, az uniós tagállamok közt a legrosszabbak egyike volt.

Pedig az EU éves oktatási figyelője nem írt annyira csúnyákat Magyarországról. Az óvodások és bölcsődések arányában például lenyomtuk az EU-t. Ezen a téren tehát lehet valami a kormány érvelésében, hogy még nem értek be a reformjai, mert egy európai bizottsági forrás szerint a részvételi arány növelése az oktatásban később a PISA-eredményeket is jelentősen javítja. Szerinte jó, hogy tavaly előre hozták az óvodai nevelésben történő kötelező részvétel korhatárát, és a mennyiség mellett a minőség is emelkedhet, mert fontos képzések indultak el a pedagógusoknak is.

Máshol emelik a korhatárt, nálunk leviszik

A korai iskolaelhagyásnál viszont már nem ilyen rózsás a helyzet. Miközben az EU-ban csökkent az aránya, Magyarországon nem nagyon változott.

Különösen a romáknál elkeserítő a helyzet, ők hatszor nagyobb arányban esnek ki az iskolarendszerből, mint az országos átlag.

Nagyok a területek és az iskolatípusok közti különbségek is, például minden második szakiskolás otthagyja az intézményt. Ennek a gyermekszegénység mellett a kötelező iskolai részvétel korhatárának leszállítása az egyik oka.

Mártonfi György, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet oktatója szerint

miközben a világban szép lassan kúszik fel a kötelező iskolába járás korhatára, csak Magyarországon csökken, aminek a társadalmi üzenete is nagyon veszélyes,

mert ezzel mintha azt mondanák, hogy a tanulás nem fontos.

A közmunka is bekavar

Az Európai Bizottság szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy a fiatalok

abban a korban, amikor még bőven iskolázhatóak lennének, inkább közmunkásnak mennek.

Hiányzik az is, hogy a lemorzsolódókat személyesen segítsék, pedig könnyen beazonosíthatóak lennének.

Egyre nőnek a különbségek

Az évről évre növekvő iskolai szegregáció a gyenge teljesítmény másik fő oka, és ez nem csak valamilyen vidéki gond, a nagyobb városokban is ott van.

A PISA-eredményeknél is látszik, hogy

a leghátrányosabbak és a legjobb helyzetben lévők között nálunk volt az egyik legnagyobb arányú a különbség,

a természettudományoknál például csak Bulgáriában volt nagyobb az olló. Az uniós élvonalban épp olyan országok vannak, ahol kicsi a szórás.

Jó példának ott van Portugália, ahol nem nőttek a különbségek az elmúlt évek reformjai miatt, és ezeket a magyar oktatáspolitikának sem ártana követnie.

A diplomások arányát ugyanígy a hátrányos helyzetűek fogják vissza, és bár van stratégia a mentorálásukra, ezt nem sikerült idén bevezetni.

Hiába vezették be a pedagógus-életpályamodellt, a fizetések még az országon belüli átlagtól is elmaradnak. A PISA-eredményeknél ráadásul jobban teljesítettek azok az országok, ahol szélesebbek az iskolavezetők jogkörei például a tanterv meghatározásában (Magyarországon a központosítással épp az ellenkező irányba mentünk).

Rossz irányba vihet a szakképzés átalakítása

A szakképzésnél se jó, ha nincs elég alapozó tárgyuk, mert nem lesznek meg az alapkészségeik és nem tudnak váltani, ha később szeretnének. A PISA-eredmények alapján a tanulók minél korábbi szétválasztása iskolatípusok közt különösen rossz hatású a hátrányos gyerekeknél, az ellenkezője viszont igazságosabbá teszi a rendszert. Magyarország itt rossz irányba halad.

A PISA-mérés nagyon jól mutatja, később hogyan teljesítenek a diákok a munkaerőpiacon, mondta Horn Dániel, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa.

A szakiskolákban végzettek átlagosan várhatóan rosszabbul teljesítenek, mint a többi iskolatípusban, mert itt kevesebb az alapozó tárgy, mint máshol. A szakgimnáziumok bevezetése tovább fogja rontani az eredményeket, pedig a munkaerőpiac is jobban értékeli az alapkészségeket a kereseti előny alapján. A kezdetekben ugyan kedvezőbbek a szakiskolások elhelyezkedési lehetőségei, de később romlanak, és ezen a külföldi példák alapján a duális képzés se feltétlenül fog segíteni, ezért a változtatások szerinte „kifejezetten rosszak és károsak”.

A középosztály is felelős, de letojja

Lannert Judit oktatáskutató szerint is látszik, hogy nálunk a legnagyobbak a társadalmi különbségek. Viszont a legjobbak sem teljesítenek kiemelkedően.

Minden harmadik fiatal fukcionális analfabéta, azaz egyszerűen nem érti, amit olvas,

így ez már nem csak a leszakadók problémája. Azért nem foglalkozunk vele, mert aki tehetné, a középosztály, azt hiszi, hogy ez őt nem érinti: hogy ez csak a leszakadók, a cigányság problémája.

Olyan közeget teremtünk, amivel otthagyják a lecsúszókat. „Állandóan tisztogatjuk a gyerek előtt a pályát, mint a curlingben”, a jobb iskolákba betolva őket, de ezzel csak magunkkal szúrunk ki. Egy középosztálybeli gyerek nem lát cigányt, „csak ha egy projekthéten lemegy megnézni őket”, de így nem alakulnak ki az alapvető szociális készségeik velük szemben.

Egy kutatás szerint az, akit a pedagógus jobbnak értékel, később tényleg magasabban teljesít, és akit gyengébbre, az rosszabbul, de ez önbeteljesítő jóslat. A pedagógusok viszont hajlamosak többre tartani azokat, akik „kulturálisan közelebb állnak hozzájuk” és például a szüleik megengedhetik maguknak, hogy járjanak szülőire.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán !