Theresa May nem kapott vacsorát Brüsszelben

2016.12.15. 22:46 Módosítva: 2016-12-16 00:20:02
A brit miniszterelnököt nem hívták meg a munkavacsorára, ahol a többiek a brexitről tárgyalnak. Törökországgal nem veszünk össze, a kvótavitában nincs megegyezés.

A brit kormányfő sietve távozott az uniós kormányfők és államfők csütörtöki csúcstalálkozójáról Brüsszelben. A brexitet firtató kérdésekre nem válaszolt. A kollégái informális vacsorán tárgyaltak róla, hogy hogyan vezényeljék le az EU részéről az Egyesült Királyság kilépését, de Theresa May erre a megbeszélésre már nem volt hivatalos.

Kimondták, hogy az Európai Bizottság fogja vezetni a kilépési tárgyalásokat, a miniszterelnökök és kormányfők politikai ellenőrzése mellett. Leszögezték, hogy az európai közös piacon az áruk, a szolgáltatások, a tőke, és a személyek szabad mozgása egymástól elválaszthatatlanok. Ha Nagy-Britannia a közös piac része akar maradni a politikai unióból való kilépés után is, ezt az alapelvet el kell fogadnia. 

Törökországgal nem veszünk össze

Az európai uniós miniszterelnökök megegyeztek csütörtökön, hogy az EU tartja magát a Törökországgal tavaly megkötött egyezséghez a migráció kezelésében. Annak ellenére is, hogy a júliusi török puccskísérlet után a török hatóságok kíméletlen retorziókba kezdtek azokkal szemben, akiket a kormány elleni szervezkedéssel gyanúsítottak.

Az uniós kormányfőket és néhány államfőt tömörítő testület, az Európai Tanács „elkötelezett az EU–Törökország nyilatkozat iránt és kiemeli, hogy annak minden elemét teljes mértékben és megkülönböztetéstől mentesen végre kell hajtani” – szól a közös nyilatkozatuk.

Ausztria korábban arra szólította föl az unió vezetését, hogy függesszék föl a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokat, amíg Ankara nem enyhít az emberi jogokat kevéssé tisztelő megtorlásain. Az Európai Parlament novemberben kérte ugyanezt .

Recep Tayyip Erdoğan török elnök korábban azzal fenyegetőzött, hogy útnak indítja Európa felé a Törökországban élő közel hárommillió közel-keleti menekültet, ha az EU felrúgja az uniós pénzügyi támogatást és az EU-s csatlakozási tárgyalások felgyorsítását biztosító megegyezést. 

A kvótaharcban nincs megegyezés

„A közös európai menekültügyi rendszer felülvizsgálata érdekében az elmúlt hónapokban kitartó erőfeszítéseket tettünk, melyek nyomán bizonyos területeken közeledtek az álláspontok, más területeken viszont további munkára van szükség” – áll az uniós vezetők csütörtöki jelentésében. Abban egyeztek meg, hogy a következő félév végéig igyekeznek dűlőre jutni abban a kérdésben, hogy legyen-e kötelező kvóta alapján történő menedékkérő-elosztás, és hogy melyik ország milyen hozzájárulással mutathatja ki a szolidaritását a bevándorlási nyomásnak kitett uniós partnerei felé.

„Továbbra is közös célunk a felelősségvállalás és a szolidaritás elvének tényleges alkalmazása” – jelentették ki.

Az uniós menekültfogadási rendszer, a Dublin-rendszer reformjáról az uniós belügyminiszterek fognak dönteni, egy óriási jogszabálycsomag alapján, amit az Európai Bizottság javasolt, magyarázta a tanácskozás után Angela Merkel német kancellár. „Ez nemcsak arról szól, hogy az uniós országok hogyan osszák el egymás között a menedékkérőket, hanem mindenekelőtt a menekültfogadási szabályoknak az egységesítéséről”.

Meg kell határozni többek között a külső határok mentén húzódó tranzitzónákra vonatkozó szabályokat, és ki kell találni, hogy mi történjen, ha egyszerre nagyon sok menedékkérelmet adnak be.

„Mi most csak annyit mondtunk ki, hogy az idő szorít, a mostani rendszert nem lehet sokáig fenntartani, ezért sürgettük a belügyminisztereket, hogy lehetőleg a következő, máltai EU-Tanács elnökség végéig egyezzenek meg az új szabályokban” – fogalmazott Merkel.

Meggyőzhetik Hollandiát, hogy Ukrajna nem jelent veszélyt

A hollandok népszavazáson utasították el áprilisban, hogy az EU politikai és gazdasági együttműködésről kössön szerződést Ukrajnával. A csütörtöki csúcstalálkozón biztosítékokat ígértek a kormányfők arra nézve, hogy ez a szerződés

  • nem jelenti azt, hogy Ukrajna EU-s tagjelölt lesz,
  • nem kötelezi az uniót, hogy kollektív biztonsági garanciákat, katonai segítséget vagy pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajna számára,
  • nem biztosít jogot az ukrán állampolgároknak szabad tartózkodásra és munkavállalásra az EU-ban,
  • és ha Ukrajnában durván sérülnek az emberi jogok vagy a demokratikus elvek, föl lehet függeszteni.

A holland kormány ezekkel a biztosítékokkal áll a saját parlamentje elé, és abban bíznak, hogy a testület így már ratifikálja az EU–Ukrajna egyezményt, ami ezután életbe léphet. „Számítunk a holland kollégáinkra” – mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !