Orbán felpörgeti a kvótaharcot

000 J53UI
2016.12.15. 15:24 Módosítva: 2016-12-16 23:09:49
Orbán Viktor miniszterelnök azzal a szándékkal érkezett a brüsszeli EU-csúcsra, hogy megvétózza a menekültkvótákról szóló javaslatot, és a rezsicsökkentést is megvédi. Nincs mit megvétózni, és a rezsicsökkentést sem támadja a többi miniszterelnök.

Csütörtökön kezdődött az európai uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács találkozója. Brüsszelbe érkezett Orbán Viktor is, aki befelé menet arról beszélt, két csata áll előtte.

Az első, hogy az EU külső határait meg kell védeni. Ebben jól állunk, ez már egy elismert közös feladat, bár korábban csak „a menekültek beengedésének humanitárius körülményeiről” voltak hajlandóak beszélni, és a határ megvédése korábban betiltott álláspont volt, mondta.

Valójában nem lehetett betiltott álláspont a határvédelem, mert már a 2014. júliusi ülés következtetésekben is arról van szó, hogy az illegális migrációt eltökéltséggel kell kezelni, és az uniós határőrizeti ügynökségnek, a Frontexnek segítenie kell a külső határokon nagy nyomásnak kitett tagállamok támogatásában, és előkerült egy közös határőrség felállításának terve is, ami azóta megvalósult.

Felpörög a kvótaharc

A másik csata, amit Orbán Viktor megvívna, hogy ne osszák szét az Európai Unióba érkezett migránsokat a tagállamok között. Ezeknek a bevándorlóknak a többsége mostanra „gazdasági migráns”, ami abból látszik, hogy az Olaszországba érkező menekülők országai közül az első tíz egyikében sincs háború, mondta a miniszterelnök.

A németek meg még jó néhányan, akik elkövették azt a hibát, hogy tömegesen beengedték őket, szét akarják osztani a többiek között.

Olaszországba ebben az évben 173 ezer ezer irreguláris bevándorló érkezett, a legtöbben Afrikából: Nigériából, Eritreából és Guineából. Az egész EU-ban júliustól szeptemberig a legtöbb menedékkérelmet szírek, afgánok és irakiak adták be az Eurostat csütörtöki jelentése szerint

Az EU már most is áthelyezi az ide érkezettek egy kis részét, összesen legfeljebb 160 ezer menedékkérőt. Viszont nem Németországból, csak Olasz- és Görögországból. Közülük is csak azokat, akik Szíriából, Irakból és Eritreából jönnek. Szíriában és Irakban háború van, Eritreában az ENSZ tavalyi jelentése szerint „rendszerszintű, széleskörű és súlyos” az emberi jogok megsértése.

Mi lesz később, ha még több migráns jön?

Van javaslat egy állandó menedékkérő-áthelyezésre is. Ez csak akkor indulna be, ha az egyik tagállamban egyszerre túl sokan adnának be menedékkérelmet, és csak az új kérelmezőket osztanák szét egy kvóta alapján. A kérelmeket ugyanúgy a tagállamok bírálhatják el, azaz ha valaki nem jogosult védelemre, hanem „gazdasági migráns”, a nemzeti hatóságok hazaküldhetik.

A jogszabályokról nem az Európai Tanács dönt egyhangúlag, hanem a hasonló nevű, de más intézmény, a tagállami szakminiszterekből álló Európai Unió Tanácsa, minősített többséggel. Az Európai Parlament is jóvá kell, hogy hagyja a határozatot. Ez a folyamat nem túl trükkös, a neve is az, hogy rendes jogalkotási eljárás. Az uniós országok mostani álláspontjait látva nem lenne meg a többség ahhoz, hogy egy ilyen javaslat megvalósuljon, Magyarország igazából az erősebb oldalon harcol a kvóták ellen.

A rendes jogalkotási eljárástól valóban eltértek akkor, amikor a nemzetállami miniszterek a magyar ellenkezés dacára megszavaztak egy rendkívüli műveletet 120 ezer menedékkérő szétosztásáról. Orbán Viktor erről azt mondta, hogy „jogalkotási trükkökkel” kiszorították a nemzetállamokat a döntéshozatalból”, és nem tudott vétózni. A döntést a magyar kormány meg is támadta az Európai Unió Bíróságán.

A kimentett migránsok visszavitele

A miniszterelnök abban a „korábban kiátkozott” magyar javaslatban is lát előrelépési lehetőséget, hogy akiket kimentettek a tengerből, vigyék vissza, hozzanak létre menekülttáborokat az unió határain kívül.

A sikertelen menedékkérelmeket benyújtó migránsokat elvileg eddig is vissza lehetett küldeni, ha nem veszélyes országból jöttek, de az eljárás meggyorsítására az Európai Bizottság külön megállapodásokat köt, a napokban például Malival.

Megvédi a rezsicsökkentést, de mitől?

Bár Orbán elismerte, hogy erről ma nem feltétlenül lesz szó, de hozzátette: az „Európai Unió úgy döntött, hogy nem fogadja el a rezsicsökkentést”, azaz nem hagyják, hogy a tagállamok hatósági árral csökkentsék a rezsit „bármilyen körben is”.

Erről a kormányzati állításról korábban már az Index és a 444 is leírta, miért sokszorosan nem igaz, de vegyük sorra. Először is egyelőre csak európai bizottsági javaslat van, amiről megint csak az Európai Parlament és a tagállamok minősített többsége határozhat. Ez is mindössze az áram (nem általában az energia) esetében a rendszerhasználati díjról (tehát nem az áram teljes áráról szól, sőt, a hatósági árat most sem annak manipulálásával állapítják meg).

Azt is érdemes hozzátenni, hogy a rezsicsökkentés miatti veszteségek az állami kézbe vett egységes közműszolgáltatónál csapódnak le, miközben az EU piaci intézkedésekkel nyomná le az árakat, és jelenleg épp azért harcol a kormánnyal, hogy ne dobja ki az energiahatékonysági felújításokra szánt uniós támogatás felét (ami megint csak valódi rezsicsökkentést jelentene).

Ukrajnának vízummentesség

„Erkölcsileg tarthatatlan az a politika, amit itt folytatunk, hogy bár az ukránok minden feltételt teljesítenek, mégsem adjuk meg nekik a vízummentességet” – tért rá a következő témára Orbán.

Erről az ügyről is megszületett már a döntés a szakminiszterek Tanácsában és az Európai Parlamentben, csak a hivatalos jóváhagyás, szavazások vannak hátra. Ukrajna teljesíti a vízummentesség feltételeit, és az EU hamarosan eltörli a vízumkötelezettséget az északkeleti szomszédunkkal szemben.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !