Erdoğan: Törökország felül fogja vizsgálni politikai kapcsolatait az EU-val
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- 25 év börtönbüntetést kapott Sam Bankman-Fried, az FTX alapítója
- Túl sokat repkedett magángéppel, ezért le kellett mondania a lett külügyminiszternek
- Lezuhant a hídról egy busz Dél-Afrikában, legalább 45 ember meghalt
- Repedések a jégen: a nagyhatalmak már az Antarktiszért küzdenek
- Lefejezős videó látott napvilágot Franciaországban, óriási készültségben vannak a hatóságok
- Újabb részletek derültek ki a halálos Flixbus balesetről
- Zelenszkij figyelmeztetett: a háború „nagyon gyorsan” eljuthat Európába
- Sulyok Tamás köztársasági elnök telefonon egyeztetett Izrael elnökével
- Moszkva szerint nyolc magyar állampolgár harcolhat Ukrajna oldalán
- Kína felszólítást intézett a többi ázsiai országhoz, ezt kérte tőlük
Törökország fenntartja gazdasági kapcsolatait az Európai Unióval, de felülvizsgál minden politikai és közigazgatási szálat, köztük a Brüsszellel tavaly kötött menekültügyi megállapodást is a török elnöki rendszerről döntő április 16-i népszavazás után – nyilatkozta Recep Tayyip Erdoğan török elnök a CNN Türk török hírtelevíziónak adott csütörtöki interjújában.
Erdoğan az MTI jelentése szerint elmondta: nincs napirenden, hogy a németországi török közösség előtt kampányoljon az államfő jogköreit kiszélesítő alkotmánymódosítás mellett. Vasárnap İbrahim Kalın elnöki szóvivő még azt mondta, lehetséges, hogy Erdoğan nagygyűlést tart Németországban a referendum előtt.
A népszavazás miatt az utóbbi hetekben Törökország éles konfliktusba került több európai uniós tagállammal, köztük is különösen Hollandiával és Németországgal. A két ország magára haragította Ankarát, mert nem engedélyezte, hogy török politikusok kampányrendezvényeket tartsanak a helyi török közösségek előtt. A válaszul nácizásba kezdő török vezetés úgy látja, hogy Németország és Hollandia állást foglalt egy török belpolitikai kérdésben, mégpedig az elnöki rendszert ellenző álláspontra helyezkedett.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter múlt szerdán bejelentette: Ankara teljesen elállt a menekültügyi egyezménynek attól a részétől, amelynek értelmében Törökország visszaveszi az illegális menekülteket Görögországból. Egyben azzal vádolta az Európai Uniót, hogy az nem valósítja meg a török állampolgároknak szerinte ígért vízummentességet. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ankara felülvizsgálja a menekültek visszatartására vonatkozó vállalásait is, és ha a vízummentesség megadása nem teljesül, a török kormány bármely pillanatban egyoldalúan véget vethet a megállapodásnak.
Erdoğan kedden már arról beszélt, hogy a referendummal új Törökország születik, amelyet nem lehet többé az uniós csatlakozással vagy a menekültügyi paktummal fenyegetni.
Az 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de azóta csak 16 fejezetet sikerült megnyitni a 35-ből, és ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni. A tavalyi közös akcióterv keretében Brüsszel az uniós csatlakozási folyamat felgyorsítását helyezte kilátásba Ankarában, ennek egyik előfeltételéül azonban a vitatott török terrorellenes törvény enyhítését szabta, amire a török vezetés nem hajlandó.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Rovataink a Facebookon