Húzós napja lesz ma Orbánnak Brüsszelben

2017-04-26T152121Z 1566179256 RC1B75FAE8E0 RTRMADP 3 HUNGARY-SOR
2017.04.29. 08:32 Módosítva: 2017-04-29 09:56:28
Ma derül ki, mit kezd a Fidesszel a pártcsaládja, délután a brexitről egyeztetnek a tagállami vezetők.

Alig ért haza Orbán Viktor Brüsszelből, máris mehetett vissza. Szerdán az Európai Parlamentben állt ki a kormány igazáért. A valódi tét nélküli szópárbajban nem csak baloldali képviselők, hanem jópáran saját pártcsaládjából, az Európai Néppártból is nekimentek.

A Néppárt és a Fidesz közti súrlódásokat szombaton próbálják lerendezni. Az uniós csoport elnöksége reggel ül össze Orbán Viktorral, hogy a magyar ügyeket megvitassák és levonják a következtetéseket az elmúlt napok fejleményeiből.

A CEU-törvény lehet a középpontban

A fő fogás az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása lesz, amit a CEU-törvény miatt indított. A néppárti vezetők arra kérik majd Orbán Viktort, hogy a megszabott egy hónapos határidőn belül a testület jogi aggályainak figyelembevételével hangolja össze a magyar felsőoktatási törvényt az uniós szabályokkal, közölte a csoport szóvivője a Bruxinfóval. A Politicónak annyit tett még hozzá, hogy ha nem, akkor „szankciók lesznek a terítéken”.

A néppárti siettetésnek nagy a jelentősége. Az Európai Bizottság a válaszra adott egy hónapos határidőt, ami még messze nem az eljárás vége. Az uniós ellenőrző testület csak hosszú pereskedés után büntethetne, miközben jó eséllyel leketyegnének a CEU-törvény szorosabbra vett határidői. Így az egyetemnek valószínűleg rég be kellene fejeznie a működését a mostani formájában, mire a Bizottság módosíttatni tudná a jogszabályt. Orbán Viktor szerdán még úgy nyilatkozott, hogy a kötelezettségszegési eljárásban a végsőkig kitartana.

A nemzeti konzultációból is dádá lehet

A Bruxinfo úgy tudja, hogy az elnökségi ülésen a nemzeti konzultáció is napirenden lesz, amit Manfred Weber frakcióvezető a pártcsoport nevében szerdán a CEU-törvényhez hasonlóan bírált. Egyelőre nem világos, hogy mit várnak a miniszterelnöktől, már ha egyáltalán várnak valamit. Siegfried Mureșan szóvivő annyit árult el, hogy ezt a kérdést előbb megvitatják Orbán Viktorral.

2017-04-26T152109Z 765556783 RC1D9A6902A0 RTRMADP 3 HUNGARY-SORO
Fotó: Eric Vidal / Reuters

Az Európai Bizottság szerdán kissé szokatlan módon külön összefoglalóban szedte ízekre a nemzeti konzultáció állításait, amelyekről korábban mi is többször megírtuk, milyen sok sebből vérzenek. A Bizottság szóvivője közölte, hogy a válaszukkal lezártnak tekintik az ügyet, és nem fognak például plakátokon ellenkampányolni, de Lázár János miniszter a csütörtöki kormányinfón azt állította, hogy a brüsszeli testület a jövő héten foglalkozik majd a témával.

Mindkét fél rosszul járna a Fidesz távozásával

Korábban felvetődött, hogy a Néppárt vajon kizárja-e szombaton a Fideszt.

Egy néppárti forrástól úgy tudjuk, hogy ehhez nem lenne meg a többség, és nem is lesz erről szó, bár minden eddiginél többen hajlanának a magyar kormánypárt kidobására.

A Fidesz-frakció szóvivője és Lázár János is magabiztosan állította, hogy nem zárják ki őket. A Miniszterelnökség feje korábban arra panaszkodott: nem hiszi, hogy a Néppárt ellen tudna állni „Soros György nyomásának”.

Orbán Viktor a szerdai vitában Manfred Weber óvatos kritikái mellett holland és máltai néppártiaktól is kapta az ívet. Korábban egy lengyel EP-képviselő is felszólalt a Fidesz ellen a saját csoportjából, és a hagyományosan ellenséges luxemburgiak mellett állítólag a svédek, a finnek a belgák is besokalltak a németek egy részével együtt. Utóbbiak közül például a Politico szerint a befolyásos Elmar Brok kijelentette, hogy

Orbán Viktor viselkedése „egyre inkább lelkiismereti kérdéssé válik nekünk”.

A 12 Fidesz-KDNP-s képviselő ugyanakkor viszonylag sok szavazatot jelent az Európai Néppártnak és elég nagy arányban a csoporttal együtt szavaznak, bár a frakció nem roppanna bele az elveszítésükbe. A Néppárt szeme előtt viszont ott lebeghet a lengyel példa: amióta a Fidesz fő szövetségesének számító Jog és Igazságosság átült egy euroszkpetikus frakcióba, képtelenek hatni rá.

A magyar kormánypártoknak se jönne jól a távozás: értékes politikai hátszelet és pozíciókat veszítenének el a legnagyobb uniós pártcsaláddal együtt.

Nem csoda, ha Orbán Viktor kizárta, hogy önként lépjenek le, és a fideszes EP-képviselők néhány napja levélben szórtak hamut a fejükre. Frank Engel, a Fidesszel szemben legellenségesebb néppárti azt állította, a magyar miniszterelnök „elég lágy hangnemű” személyes levelet írt neki. Ebben jelezte, hogy „nem akarnak kikerülni a klubból”.

Megalapozzák a brexit-tárgyalást

Délután az összes tagország állam- és kormányfője összeül. Az egyetlen hiányzó a brit Theresa May lesz, de ő igazoltan marad ki: a többiek elkezdenek egyeztetni arról, hogyan tárgyalják le a kormányával a brexitet. A tagállamok az Európai Bizottságnak adnak majd felhatalmazást arra, milyen elvek, szempontok, határok alapján egyezzenek meg a britekkel.

Ebből később még lehetnek konfliktusok. Theresa May brit miniszterelnök arra panaszkodott, hogy a többi 27 ország összezárt vele szemben. Idővel viszont egyes tagállamok elkezdhetik a brüsszelezést, ha egy nekik fontos kérdésben kompromisszumot kell kötnie a Bizottságnak. Lázár János már előre célzott rá, hogy a testület szerinte nem lesz képes megvédeni a magyarok érdekeit.

Az előre leegyeztetett fő feltételekről viszont várhatóan hamar megállapodnak a tagállamok. A kiszivárgott tervezet szerint a britektől azt várják el, hogy

  • virítsák a lóvét, amit a 2020-ban (gyakorlatilag 2023-ban) kifutó többéves uniós költségvetésben megígértek (a hivatalos dacoskodás ellenére erre állítólag Mayék is hajlanának);
  • felejtsék el, hogy a kilépés feltételeivel együtt tárgyalják azt, mi legyen a brit-uniós kapcsolat a brexit után (ha az előbbivel jól haladnak, akkor jöhet az utóbbi);
  • valószínűleg az EU és az Egyesült Királyság hamar biztosítják, hogy maradhatnak a másik fél náluk lakó állampolgárai (azaz nem hajítják ki az angliai magyarokat);
  • a nyitott ír-északír határon annak ellenére se állítsák vissza az ellenőrzéseket, hogy a brexittel az EU határává is válik, de ha a britek írországi területei egyesülnének a sziget maradékával, automatikusan az EU részévé válhassanak.

A végső feltételeket május végére kalapálják ki a tagállami miniszterek.

Lázár János szerint hazánknak az Egyesült Királyságban élő magyarok jogai lesznek az elsődlegesek. Korábban több kormánytag arra figyelmeztetett, hogy a tárgyaláson ne akarják büntetni a briteket és ne veszélyeztessék a gazdasági kapcsolatokat.

Rárepülnek a britek otthagyott maradékára

A csúcson már az osztozkodást is elkezdik a még ki sem lépett britek uniós ügynökségein és európai parlamenti helyein. Az Egyesült Királyság két EU-intézménynek, az Európai Bankhatóságnak és az Európai Gyógyszerészeti Ügynökségnek ad otthont. Az biztosnak látszik, hogy ezeket nem tarthatják meg (bármennyire is szeretnék a britek, ráadásul a gyógyszerészeti ügynökség 2036-ig felbonthatatlan bérleti szerződést kötött a székhelyére).

Mostanra alig találni olyan tagállamot, amelyik ne jelentkezett volna be legalább az egyik ügynökségre. Ahogy arról korábban írtunk, Magyarország szívesen fogadná mindkettőt. Növeli az esélyeinket, hogy elvileg a keleti tagállamokat kell előnybe hozni, de azt is nézik, kinek nincs még ügynöksége, nekünk pedig már – több más jelentkezővel szemben – van. Mindkét ügynökség jó falatnak számít, ezért még a nyugatiaktól is erős lobbizás várható. Objektív feltételek kidolgozásával próbálják majd megelőzni a hajtépést.

A brit európai parlamenti helyek sorsáról is megindulhatnak a kezdeti egyeztetések. Egy régi-új javaslat közös uniós pártcsaládlistákat hozna létre, így a nemzeti pártok mellett ezekre is szavazhatnánk, de ez valószínűleg megmarad politikai sci-finek. Helyette várhatóan egymás között dobják szét a helyeket, bár ez se ígérkezik könnyű szülésnek.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán  !