Csak meg ne álljon Brüsszel!

2017.05.31. 17:08 Módosítva: 2017-05-31 17:52:48
Bőven adtunk tavaly munkát az EU csalás elleni hivatalának.

Többször is előkelő helyen szerepel Magyarország az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) ma kiadott jelentésében, csak sajnos nem úgy, ahogy szeretnénk.

A tavalyi évről szóló beszámoló szerint továbbra is bronzérmesek vagyunk a nálunk lezárt OLAF-ügyek számában, ami arra utal, hogy sokat nyomoznak nálunk. Nem túl biztató, hogy

13 esetből majdnem mindegyiknél, 11-nél valamilyen ajánlással zártak, ami gyakorlatilag büntetési javaslatot jelent. Utóbbi Romániával holtversenyben a legmagasabb szám,

de ott 21 vizsgálatból lett ennyi eredményes. Uniós átlagban is nagyjából két ügyre jut egy ajánlás, vagyis Magyarországon nagyrészt megalapozottan szokott vizsgálódni az OLAF. Az adat finoman szólva árnyalja azt a szokásos kormánypárti védekezést, hogy nálunk hiába gyártják egyesek „ipari mértékben” a feljelentéseket az OLAF felé, valójában nincs komoly baj.

OLAF nyomozás2.png
Kép: OLAF Report 2016

Mivel foglalkoztatjuk mostanában az OLAF-ot?

Az OLAF nem szokott konkrét ügyekről információkat kiadni – a 4-es metróról készült jelentését is csak nagy nehezen lehetett nyilvánosságra hozni –, de néhány eset azért kibukott az elmúlt egy-másfél évben:

A jelentés kiemeli, hogy az uniós támogatások túlnyomó részét adó két pénzesbödönnél, a mezőgazdasági kifizetéseknél és a strukturális alapoknál

„vannak olyan sajátos országok, mint Magyarország, ahol az OLAF-ügyek pénzügyi hatása négyszer akkora volt, mint a nemzeti nyomozásoké”.

A mondat egyrészt azt jelenti, hogy az uniós hivatal sokkal nagyobb értékű csalást leplezett le a kifizetéseknél, mint a magyar hatóságok, és valóban: hazánk szinte leugrik a táblázatról.

Az OLAF 2013-2016 között ajánlással lezárt ügyei a kifizetések 4,16 százalékát érintik, amivel toronymagasan vezetünk,

ehhez képest a bokorban sincsenek a szlovákok a maguk kis 2,55 százalékával, a többiek 0,7 alatti eredményeiről nem is beszélve.

OLAF bevétel2.png
Grafika: Kép: OLAF Report 2016

Itt viszont érdemes a számok mögé nézni:

részben a 4-es metró nagy értékű ügye torzította az adatokat, amely az OLAF szerint a (volt baloldali) városvezetéshez és Medgyessy Péter ex-miniszterelnökhöz kötődik.

Az látszik, hogy az eredmény nem csak ebből jött össze, mert az ajánlással lezárt esetek számában is másodikok vagyunk (41-gyel). Valószínűleg mégis részben a 167 milliárd forintnyi szerződést érintő csalási ügy dobta meg a statisztikát. Az OLAF-jelentések csak néhány egyedi példát szoktak megemlíteni a vizsgálataik közül, és a mostani válogatásba a 4-es metró is bekerült.

A magyar hatóságok ugyan viszonylag sok ügyet derítettek fel, de a térségbeli országokhoz képest ezeknek a legkisebb a relatív értéke. Csak a források 1,22 százalékát érintik, miközben Lengyelországban 1,6-ot, Bulgáriában 1,74-et, Szlovéniában kettőt (a csehek és románok öt százalék, a szlovákok 13 százalék feletti eredményeiről ne is beszéljünk). Ez jelentheti azt, hogy nálunk általában csak kicsiben csalnak és elkapják őket, de akár arra is utalhat, hogy a nagyhalak nem nagyon akadnak fenn a hatósági hálón.

Az EU bevételeinél (például a vámok és az áfa egy része) 1,4 százaléknyit érintő csalást lepleztek le a nemzeti hatóságok Magyarországon, míg az OLAF 0,38 százaléknyit. Mindkét adat az uniós átlag alatti.

Az OLAF önállóan nem emelhet vádat, csak ajánlásokat tehet például a magyar ügyészségnek (már készül egy uniós ügyészség is, de ehhez természetesen a nemzeti szuverenitásunk védelmében nem csatlakozunk). Ellenzéki oldalról többször lebegtették, hogy a magyar vádhatóság nem viszi túlzásba a nyomozást az OLAF ajánlásai után, amit Polt Péterék idén januárban kértek ki maguknak. Az uniós hivatal jelentése szerint 2009 és 2016 között kilenc esetből háromnál emeltek vádat, ami 33 százalékos arány. Ez a – tagjelölteknek fizetett SAPARD-pénzek nélkül számított – 50 százalékos uniós átlag alatt van, de például picivel több, mint a németeknél.

A magyar hatóságok viszont felderítésben nem nagyon jeleskednek.

Tavaly 22 bejelentést kapott az OLAF, közülük csak kettő jött valamilyen közszervtől, a maradék húsz magánforrásból.

Uniós szinten jóval kiegyensúlyozottabb az arány (64-303).

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!