Soros: Büszke alapítója vagyok a Közép-európai Egyetemnek

2017.06.01. 10:53 Módosítva: 2017-06-01 15:19:42
Csodálom a bátorságot, amivel a magyar emberek ellenállnak az Orbán-rezsim által fölépített maffiaállam megtévesztésének és korrupciójának – mondta Soros György Brüsszelben.

„Orbán Viktor egy kettőnk közötti személyes konfliktusként próbálta beállítani a saját belpolitikáját, és engem tett a kérlelhetetlen propaganda kampányának a célpontjává” – mondta Soros György Brüsszelben csütörtök délelőtt. A Nyitott Társadalomért Alapítvány elnöke az Európai Bizottság gazdasági fórumán tartott beszédet az Európai Unió reformjáról. Ennek keretében dicsérte azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek segíthetnek visszaállítani az Európai Unióba vetett bizalmat a kontinensen. A németországi Pulse Europe-ot, a nagy-britanniai Best for Britaint, a lengyel kormánypárttal szembeni ellenállást és végül a Fidesszel szembeni társadalmi megmozdulásokat említette.

„Ez az ellenállás biztosan legalább annyira meglepte Orbán Viktort, mint engem – mondta, és rátért az ellene irányuló kampányra. – Orbán a magyar szuverenitás védelmezőjének szerepét osztotta magára, rám pedig egy kétes hírű valutaspekulánsét, aki arra használja a pénzét, hogy elárassza Európát – és különösen a szülőhazáját, Magyarországot – illegális bevándorlókkal, egy ködös és gonosz összeesküvés részeként.

Soros György egy CEU-n tartott sajtótájékoztatón, 2011-ben.
Soros György egy CEU-n tartott sajtótájékoztatón, 2011-ben.
Fotó: Nagy Attila Károly / Index

Ez az ellentéte annak, ami én vagyok. Büszke alapítója vagyok a Közép-európai Egyetemnek, amely 26 év után a világ ötven legjobb egyeteme közé került több társadalomtudományban is. Bőkezűen támogattam az egyetem alapítását, ami lehetővé tette, hogy megvédje az egyetem tudományos szabadságát nemcsak a magyar kormány beavatkozásától, hanem az alapítójának bármilyen beavatkozásától is.

Sikeresen ellenálltam Orbán kísérleteinek, hogy az ideológiai nézeteltéréseinket személyes ellenségeskedésbe fordítsa.”

 

Nyitott és zárt társadalom

A beszéde elején elmagyarázta, hogy mit jelent a nyitott társadalom, amelyet az alapítványa szeretne megvalósítani. Kétféle politikai rezsimet különböztet meg: a nyitott társadalom az, ahol az emberek megválasztják a saját vezetőiket, akiknek aztán az a feladatuk, hogy az emberek érdekeit szolgálják, ne a sajátjaikat. A zárt társadalomban az uralkodók manipulálják az embereket, hogy az emberek szolgálják az uralkodók érdekeit.

A huszadik század közepén a zárt társadalmat a totalitárius rendszerek testesítették meg, ma pedig leginkább a „maffiaállam”, amely demokratikus álcát ölt, de az irányítói ellenőrzik a médiát, az igazságszolgáltatást és a befolyásolás más eszközeit, hogy megtartsák a hatalmukat.

Ez a beosztás nagyon leegyszerűsítő, ismerte el ő maga is, de a modell mégis sok mindenre fényt derít a különböző politikai rendszerek működésében.

A CEU-ügy kapcsán azt mondta: ahhoz, hogy megvédjük a nyitott társadalmakat, nem elég a jogállamra támaszkodni. Az embereknek is ki kell állniuk azért, amiben hisznek. „Az egyetem, amit alapítottam, és a szervezetek, amelyeket az alapítványom támogat, így tesznek.” 

„Csodálom a bátorságot, amivel a magyar emberek ellenállnak az Orbán-rezsim által fölépített maffiaállam megtévesztésének és korrupciójának. Lelkesít az energetikus válasz, amivel az európai intézmények reagáltak a Lengyelországból és Magyarországról jövő kihívásra. Úgy látom, hogy az Európai Unió lassan, de biztosan újjászületik. Magától azonban nem tud újjászületni. Azok, akiknek fontos Európa jövője, aktívan tenniük kell érte.”

Ez már nem egy önkéntes unió

A beszéd legnagyobb része arról szólt, hogy az Európai Unió komoly reformokra szorul, különben valóban nem lehet megmenteni. Soros az egész napos rendezvény alaphangját adta meg a felszólalásával.

Az Európai Uniót azért hozták létre a világháború után, hogy a kontinens országai többet ne viselhessenek egymás ellen háborút. Soros lelkesen fogadta az európai projektet: a nyitott társadalom egyik megvalósulását látta benne. Minden jól is ment 1992-ig, amikor létrehozták az Európai Központi Bankot anélkül, hogy közös európai pénzügyminisztériumot is alapítottak volna. 

Az unió vezetői tudták, hogy ezzel a szerződésnek egy nagyon fontos eleme hiányzik, de úgy gondolták, hogy később meglesz majd rá a politikai akarat, hogy a tagországok közösen tervezzék a pénzügyeiket. A 2008-as gazdasági válság elsöpörte ezt a politikai akaratot. Az európai összefogás motorja, Németország sem érezte már magát elég gazdagnak és elég motiváltnak, hogy befejezze a munkát. A válság közben Angela Merkel követte a német közvéleményt, és kijelentette, hogy minden ország saját maga kell hogy felelősséget vállaljon a bankjaiért. Soros György szerint ez volt az a pont, ahonnan az EU elkezdett szétesni.

Az Európai Unió hasonlóan gondolkodó államok önkéntes szövetségeként indult, akik a közös célért feladják szuverenitásuk egy részét. A pénzügyi válság után azonban az eurózóna egy hitelező-adós kapcsolattá alakult át, ahol a hitelezők diktálják a feltételeket, az adósok pedig a rájuk erőltetett megszorítások miatt képtelenek rá, hogy bővítsék a gazdaságukat és törlesszenek. „Ez nem önkéntesség, és nem is egyenlőség” – mondta Soros.

Nagy-Britannia öt éven belül visszaléphet az EU-ba

Öt év is beletelik, amíg az EU elválik az Egyesült Királyságtól. Soros György szerint ez elég idő arra, hogy közben az Európai Unió is átalakuljon egy olyan szervezetté, amelybe Nagy-Britannia is szívesen belép. Öt év múlva újabb választásokat tartanak a szigetországban, amit a következő EU-tagságról való döntéssel is össze lehetne kötni.

Az egyik fontos változtatás az EU-ban az kell hogy legyen, hogy világosan megkülönböztetjük az Európai Uniót az eurózónától. A közös valuta oda vezetett, hogy azok az országok, amelyek beléptek az eurózónába, az EU magját adják, a többiek pedig alárendelt helyzetbe kerültek. Fenntarthatatlan, hogy több uniós ország, Svédország, Lengyelország és Csehország egyértelműen kijelentette, hogy nem akar csatlakozni a közös valutához, mégis úgy tekintenek rájuk Brüsszelben, mint akik készülnek átvenni az eurót.

El kell engedni azt az álmot, hogy minden uniós ország egyre szorosabban akar együttműködni a többiekkel

– jelentette ki Soros. Inkább többféle együttműködési mintát kellene kínálni az EU tagjainak, amelyek közül szabadon választhatnak.

Brussels Economic Forum

Az Európai Bizottság minden évben megszervezi ezt a fórumot, ahol miniszterek, uniós biztosok, közgazdászok és társadalmi szervezetek képviselői mondják el a véleményüket az európai gazdaság helyzetéről. Idén három témával foglalkoznak: 

  • Hogyan lehet csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket, miközben csak nagyon szerényen növekszik az európai gazdaság teljesítménye?
  • Hogyan haladjunk tovább az európai összefogással, hogyan erősítsük a gazdasági kohéziót az uniós országok között a Nagy-Britannia nélküli Európai Unióban?
  • A migráció milyen kihívások elé állítja az EU gazdaságát és társadalmát, és milyen lehetőségeket kínál?

Az esemény többi meghívottja között találjuk a lengyel, az olasz és a belga pénzügyminisztert, a pénzügyekért felelős uniós biztosokat, a francia nemzeti bank igazgatóját, az európai szakszervezeti szövetség elnökét, az amerikai Peterson Institute gazdasági think tank elnökét, és a Szociális Platform nevű, európai jogvédő civil szervezeteket összefogó hálózat igazgatóját. A migrációval foglalkozó délutáni szekcióban a magyar származású holland szociáldemokrata EP-képviselő, Piri Kati is felszólal.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !