Magyarország nélkül alakul meg az uniós ügyészség

2017.06.08. 17:34 Módosítva: 2017-06-08 19:32:01
Húsz ország indítja, mi kimaradunk belőle. Jávor Benedek szerint az uniós pénzek bánhatják a kormánynak ezt a döntését. Komoly javaslat azonban nincs arról, hogy az uniós támogatásokat a tagsághoz kötnék az EU leendő ügyészségében. A lengyelek, a máltaiak, a hollandok és a svédek sem értenek egyet az új szervezettel. A britek, az írek és a dánok eleve kimaradnak.

Húsz uniós ország megegyezett csütörtökön, hogy közös ügyészséget alapítanak, amely az EU-s költségvetést érintő bűncselekményekben nyomozhat és indíthat büntetőeljárást. A független uniós főügyészt hatalmazzák fel arra, hogy például az uniós forrásokkal kapcsolatos korrupciót vagy csalást felderítse és bíróság elé utalja.

Magyarország azonban nem vesz részt az ügyészség létrehozásában. A dánok, a lengyelek, a máltaiak, a britek, a hollandok, a svédek és az írek is kimaradnak, de később csatlakozhatnak majd.

Évek óta vitatkoztak a tagállamok a uniós ügyészség létrehozásáról. Márciusban dőlt el, hogy olyan formában nem tudnak megegyezni az új intézményről, hogy mind a 28 uniós országnak megfeleljen.

Trócsányi László igazságügyi miniszter akkor azt nyilatkozta: egy új intézmény felállítása a meglévő európai uniós bűnüldözési intézményeket, így az Eurojustot és az Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF) gyengítené, noha ezek nagyon komoly eredményeket érnek el. Amennyiben európai ügyészséget szeretnének létrehozni, akkor az Eurojust szervezeti alapjain kell azt létrehozni. 

Věra Jourová, a jogérvényesülésért felelős EU-biztos csütörtökön azt nyilatkozta: „Az Európai Ügyészség kiegészíti az Eurojust – az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége – által végzett fontos munkát, amely így felszabaduló forrásait a terrorizmus, az emberkereskedelem és egyéb bűncselekmények elleni küzdelemre tudja fordítani.” 

A korrupciós ügyeket jelenleg felderítő nyomozó hatóság, az OLAF nem indíthat büntetőeljárást, a vizsgálatait egy ajánlással zárja le. 

Jávor: az uniós pénzek bánhatják, hogy nem kérünk az ügyészségből

„Elfogadhatatlan, hogy az uniós támogatásból részesülő két legnagyobb tagállam, Magyarország és Lengyelország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez – írta weboldalán Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. Az OLAF közelmúltban publikált 2016-os jelentése is alátámasztja, hogy Magyarországon az európai uniós pénzek felhasználását kiemelkedően magas szintű korrupció jellemzi.”

Jávor szerint Orbán Viktor és köre szempontjából érthető a magyar kimaradás, ugyanakkor ez rossz hír a magyar és az európai adófizetők szempontjából. A képviselő arra figyelmeztetett, hogy hamarosan valósággá válhat az a javaslat, amely szerint az ügyészségből kimaradó tagállamok nem részesülhetnek majd az uniós forrásokból. Egy erről szóló ötlet korábban már az Európai Parlamentben is felmerült, írta.

Az EP-ben akkor került szóba egy ilyen javaslat, amikor a képviselőtestület jóváhagyta az Európai Bizottság 2015-ös költségvetését. A költségvetési ellenőrző bizottság német konzervatív elnöke, Ingeborg Grässle adott be egy módosító javaslatot, amiben azt írta: hozzanak létre jogalapot arra, hogy meg lehessen fontolni egy ország kizárását az uniós támogatásokból, hogyha nem működnek együtt az európai ügyészséggel. A módosítót leszavazta a parlament.

Az igazságügyi biztos  Věra Jourová hasonló ötlettel állt elő csütörtökön egy sajtóbeszélgetésen, amiről a Politico számolt be. 

Deutsch Tamás: az uniós biztos ne tegyen politikai nyilatkozatot

„Az „aki nem lép egyszerre, nem kap rétest reggelre” jó gyerekmondóka, de az EU mottójává tenni infantilis dolog – reagált Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője az uniós biztos nyilatkozatára az EUrologusnak. – A blődség határát súrolja, hogy uniós biztosok újra és újra az uniós pénzek megvonásával fenyegetik Magyarországot, legyen szó a menekültügyről vagy most az uniós ügyészségről.”

Az európai ügyészséggel szemben széleskörű elvi kifogásai vannak nem csak Magyarországnak, hanem több másik országnak is, tette világossá.

Deutsch komolytalannak tartja, hogy az Európai Bizottság tagja, akinek a feladata az lenne, hogy az uniós szerződések betartása fölött őrködjön, olyan nyilatkozatot tesz, ami szembemegy a szerződésekkel. Sehol nem szerepel ugyanis az uniós joganyagban, hogy EU-s támogatás megvonásával lehet büntetni tagállamokat. A kötelezettségszegések kiküszöbölésére létezik a megfelelő eljárás. Azt kell használni, nem pedig egy nemlétező szankcióval fenyegetőzni, mondta.

„Ha van olyan elképzelés, hogy az uniós támogatás elvonása legyen a szankció, akkor álljanak elő vele, módosítsák az uniós szerződést, hogy erre lehetőséget adjon” – tette hozzá.

A költségvetési ellenőrző bizottság elnökének módosító indítványa, ami hasonló javaslatot tett, már egész más ügy, magyarázta a fideszes politikus. Az európai parlamenti képviselők, mint szabadon választott politikusok természetesen szabadon kinyilváníthatják a politikai véleményüket. Úgy is kell kezelni az indítványt, mint politikai véleményt. Viszont tudni kell, hogy ezt a módosító indítványt a Fidesszel közös frakcióban ülő német képviselő saját képviselőcsoportja, az európai néppárti frakció leszavazta, és később az Európai Parlament is elvetette.

Több száz milliárd eurót csalnak el évente az EU-ban

„A nemzeti költségvetések Európa-szerte évente legalább 50 milliárd eurós áfa-bevételtől esnek el a határokon átnyúló csalások miatt – írja csütörtöki közleményében az Európai Bizottság. – A szervezett bűnözés évről évre több milliárd eurós nyereségre tesz szert a nemzeti szabályok és a nemzeti büntetőeljárások megkerülésével. A forgalmi adó területén kívül a tagállamok 2015-ben mintegy 638 millió euró összegű csalárd szabálytalanságról tettek bejelentést a Bizottságnak. A tagállami ügyészeknek csak korlátozott eszközeik vannak a nagyszabású, határokon átnyúló pénzügyi bűncselekményekkel szemben. Áttörő változást hoz, hogy az új Európai Ügyészség Európa-szerte gyors nyomozásokat és valós idejű információcserét végez majd.” 

Az Európai Ügyészség egységes hivatalként működik majd az összes résztvevő tagállamban. Szervezetileg a meglévő uniós intézményeken és szolgálatokon kívüli, magas szinten szakosodott és független hivatal lesz. Az Európai Ügyészség az EU érdekeit szem előtt tartva jár el, és nem kér és nem fogad el utasítást sem az uniós intézményektől, sem a tagállami hatóságoktól.

Az Európai Ügyészség hatékony nyomozásokat tud majd végezni az uniós költségvetést érintő bűncselekményekre és a héacsalásra (héa: hozzáadottérték-adó, kvázi áfa), közelebbről a 10 000 eurót meghaladó összegű csalásra és a 10 millió eurót meghaladó összegű nemzetközi héacsalásra vonatkozóan. Képes lesz határokon átnyúló intézkedéseket tenni anélkül, hogy hosszadalmas igazságügyi együttműködési eljárásokat kellene igénybe vennie. Közvetlenül a tagállami bíróságokon indíthat eljárást a bűncselekmények elkövetőivel szemben.

Günther H. Oettinger, a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős uniós biztos a következőket nyilatkozta: „Az uniós költségvetést érintő csalással szemben a zéró tolerancia elvét követjük. A költségvetés minden egyes eurócentjének az uniós polgárok javát kell szolgálnia. Az erős, független és hatékony Európai Ügyészség létrehozásával megszilárdítjuk az adófizetők védelme érdekében végzett erőfeszítéseinket azáltal, hogy európai megközelítést biztosítunk az uniós költségvetést érintő bűncselekményekre vonatkozó nyomozáshoz és vádemeléshez. Ezzel jelentősen bővülnek a uniós szinten elérhető jelenlegi lehetőségek, amelyek az OLAF által folytatott igazgatási vizsgálatokat fedik.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !