Még a végén tökös lesz az EU

000 OY1UT
2017.06.12. 14:00
Trumpnak is köszönhetően az EU már megtette az első lépéseket, hogy bekeményítsen katonailag, a brexit után tovább is mehet.

Az EU gazdasági óriás, politikai törpe, katonai féreg

– tartja a közhely. Úgy tűnik, Brüsszelben megunták az állítás harmadik részét, és ha tyúklépésekkel is, de megindultak egy valódi védelmi unió felé.

Az EU-nak elvileg már most is van közös biztonság- és védelempolitikája. A tagállamok összedobtak néhány – a legtöbbször polgári, azaz például rendőri, határőrizeti – küldetést tagállami felajánlásokból, és 1500 fős gyors reagálású egységek is bevetésre várnak, legalábbis papíron. A gyakorlatban viszont nem sok látszik az egészből.

Több pénz, okosabban elköltve

Az egyik nagy probléma, hogy az uniós országok viszonylag keveset költenek a saját védelmükre. Miközben az Egyesült Államok a bruttó nemzeti összterméke 3,3 százalékát fordítja erre, az oroszok pedig 5,4 százalékot, az EU-tagok átlagosan 1,3-at.

Azzal lehet vitatkozni, hogy ezt mennyivel érdemes növelni, de a nagyobb baj, hogy a keveset is hülyén, össze-vissza költjük el. Miközben az Európai Bizottság szerint az Egyesült Államokban harmincféle fegyverrendszert tartanak hadrendben, az EU-ban 178-at. A Bizottság például arra jutott, hogy „Európában több helikoptergyártó van, mint ahány kormány, amely helikoptert vásárolna”. Az együttműködés hiánya miatt a testület

valahol 25 és 100 milliárd euró (7,7–30,8 ezer milliárd forint) közöttre saccolja a pénzt, amit elpazarolnak a kormányok. Évente.
01
Grafika: Európai Bizottság

Mindkét hiányosságot enyhítené egy új pénzalap, amelyet szerdán jelentettek be. A kasszából kutatásra, fejlesztésre és beszerzésre fordítanak először évi 525 millió eurót, ami több lépcsőben 1,5 milliárdra növekszik 2020 utánra, ráadásul mindez áttételesen még több pénzt jelent.

Ami legalább ennyire fontos, hogy az alapból közös projekteket finanszíroznának. Első körben például rögtön haditengerészeti, pilóta nélküli rendszereket kutatnak. Később drónokat és helikoptereket vehetnek közösen – hoz a közlemény a régóta helikopterhiánnyal küszködő magyar hadsereg szempontjából különösen érdekes példát. Jellemző, hogy a lengyelek ugyanezzel szenvednek, mégse velük közösen oldjuk meg a problémát. Ők egy korábbi megállapodást felrúgva európai helyett amerikai gépeket vesznek, miközben mi egy rövid távú megoldással a szovjet csotrogányainkat újíttatjuk fel az oroszokkal. Velük szemben ugyan a Krím elcsatolása és a kelet-ukrajnai kavarás miatt uniós haditechnikai szankciók vannak érvényben, de kikerüljük ezeket, mert nem vásárolunk, csak felújítunk.

Ha a javaslatra az Európai Parlament és a tagállamok is rábólintanak, ez lesz az első alap, amellyel az uniós költségvetésből kifejezetten védelmi célokra különítenek el pénzt. Sőt, a Bizottság szerint az EU válna a védelmi kutatások egyik legnagyobb finanszírozójává Európában.

A britek még a kilépés előtt is betartanak

Nem ez az első konkrét lépés, amit az EU védelmi téren tett az utóbbi időben. Múlt hónapban a tagállamok megállapodtak, hogy gatyába rázzák a közös gyorsreagálású harccsoportokat. Ezek papíron 2007 óta bevethetőek, de finoman szólva is lenne mit összecsiszolni a nemzeti felajánlásokból összefércelt 1500 fős csapatokon. A finanszírozásukkal is akadnak problémák. Nem véletlen, hogy komolyan soha nem merült fel, hogy terepre küldjék őket.

Arról is megállapodtak májusban, hogy közös uniós főhadiszállást alakítanak ki, de egyelőre csak a „nem végrehajtói” küldetéseknek: a brüsszeli egység három afrikai kiképzőmisszió felett veszi át az irányítást. Ez is nehezen ment, mert a britek még a kilépésük előtt is gáncsolják a terveket.

Az Airbus a brexit miatt aggódik

Új vadászgép tervezésére készül az Airbus. A nyugat-európai repülőgépgyártó katonai ágának vezetője, Fernando Alonso bejelentette, hogy a németek és a spanyolok már beszálltak a projektbe, de a franciákra is számítanak.

A gép a brit-német-olasz-spanyol összefogással készült Eurofightert és a francia Rafale-t cserélheti az érintett országokban. A Eurofighter fejlesztésében kezdetben a franciák is benne voltak, de végül kiszálltak és saját gépet terveztek, nagyban csökkentve a közös európai vadász megtérülését.

A britek most kimaradhatnak az összefogásból, sőt, a szigetországban tízezer embert foglalkoztató cég befenyítette a briteket. Az Airbus több országban gyártja le az alkatrészeket, így nem örülne, ha például vámokkal kellene számolnia a brexit után, „Az új gyártásokhoz nagyon könnyű egy új gyárat létrehozni a világban. Rengeteg ajánlatunk lenne” – figyelmeztetett Fabrice Bregier vezérigazgató.

Ha az EU-tagok össze akarnak fogni, „akkor, tudja, nem állunk az útjukba. Csak a nyelvezet egy részén dolgozunk, hogy biztosan teljesen jó legyen” – indokolta a kekeckedést Boris Johnson külügyminiszter.

Michael Roth, a német EU-ügyi tárca vezetője viszont azt mondta Boris Johnson meghallgatása után, hogy nem hallott egyetlen „releváns érvet” sem a haladás ellen. Egy uniós diplomata azt fejtegette a Reutersnek, hogy az otthoni parlamenti választás miatt keménykednek a britek az ügyben.

Végül sokszori módosítás után május végén sikerült megállapodni, nehogy a „műveleti főhadiszállás” kifejezés sértse London érzékenységét. A tagállamok csütörtökön rábólintottak, hogy létrejöjjön a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat (MPCC).

„Az MPCC létrehozása az európai védelem megerősítését célzó nagyon fontos operatív döntés. Hozzájárul majd a nem végrehajtási jellegű európai missziók hatékonyabbá tételéhez, a partnerországokbeli katonák kiképzésének javításához, valamint a béke és a biztonság szavatolásához. Ez nemcsak a partnereinknek, hanem az Európai Unió biztonsága tekintetében is fontos” – jelentette ki Federica Mogherini főképviselő.

Röpködnek az elképzelések

A valódi haladás akkor indulhat, ha a britek lelépnek, amit a brexit mellett a tavalyi év másik fontos szavazása, Donald Trump megválasztása is előre hajthat.

Nekünk, európaiaknak a saját kezünkbe kell vennünk a sorsunkat 

vonta le a tanulságot Európa nagyasszonya, Angela Merkel a kiszámíthatatlan és csak az Egyesült Államok általa vélt érdekeivel foglalkozó elnök hatalomra kerüléséből. Elżbieta Bieńkowska uniós biztos is elismerte: Trump tweetjei is segítik az uniós védelmi terveket.

Az európai választók örülnének az összefogásnak: a legutóbbi uniós közvélemény-kutatás szerint négyből hárman támogatnak egy közös védelem- és biztonságpolitikát. A magyarok a maguk 71 százalékával alig maradnak el az uniós átlagtól. Nem véletlen, hogy korábban Orbán Viktor egyenesen közös hadseregről beszélt és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője, valamint a nemrég megválasztott francia elnök, Emmanuel Macron is acélosabbá tenné a védelmi együttműködést.

02
Grafika: Európai Bizottság

A Bizottság a védelmi alap bejelentésével együtt három lehetséges menetrendet vázolt.

Az elsővel nagyjából maradna minden a régiben: még mindig a tagállamok döntenének róla, hogy szükség van-e biztonsági és védelmi együttműködésre, önkéntesen és eseti alapon. Az EU továbbra is csak kiegészítené a nemzeti erőfeszítéseket.

Egy merészebb forgatókönyvvel a tagállamok összevonnának bizonyos pénzügyi és műveleti eszközöket. Az EU jobban részt venne Európa védelmében a közös határokon belül és kívül. Több szerepet vállalna olyan területeken, mint a kibervédelem, a határok védelme vagy a terrorizmus elleni küzdelem, valamint az olyan uniós szakpolitikák védelmi és biztonsági oldalának megerősítésében, mint az energiaügy vagy az űrkutatás. Már itt is vannak olyan, inkább politikai sci-fikbe illő ötletek, mint hogy „a hírszerzési információkat (a fenyegetettségelemzéseket
és -értékeléseket) szisztematikusan megosztják és összevonják” – bár a britek kilépésével erre is nő az esély, mert nem azzal a tudattal vágnának bele, hogy minden automatikusan eljutna az Egyesült Államok és több másik angolszász ország fülébe.

Felébresztenék az EU katonai Csipkerózsikáját

A legtökösebb változat azt tűzi ki célul, hogy fokozatosan közös uniós védelmi politika jöjjön létre. Az új pénzalap mellett felállítanának egy védelmi kutatási ügynökséget, ami segítene kialakítani egy valódi európai védelmi piacot. „Egy európai mechanizmus biztosítja a kulcsfontosságú stratégiai tevékenységek nyomon követését és az ellenséges külső felvásárlással szembeni védelmét” – villantja fel a jó öreg protekcionizmust a terv.

Miért PESCO???

Az állandó strukturált együttműködés elnevezés nem csak azért „telitalálat”, mert magától a büdös életben senki nem találná ki, miről szól. Azért is, mert angolul nem is lehet egyszerűen lerövidíteni, ugyanis a PSC foglalt, ráadásul pont egy védelmi téren fontos kifejezésnek. Így korábban olyan szörnyűségek keringtek, mint a PSCoop vagy PermStrucCoop, végül ezek helyett kötöttek ki a hipermarketnévre hajazó PESCO-nál.

„A hasonló elképzelésekkel rendelkező tagállamok új szintre emelhetik az európai védelem ügyét” – utal a forgatókönyvről szóló közlemény az egyik, eddig kiaknázatlan lehetőségre, az „állandó strukturált együttműködésre”. Az idióta név mögött (és akkor a rövidítéséről, a PESCO-ról még nem is beszéltünk) egy kisebb országcsoport elmélyített összefogása áll, akik többet vállalnak, mint a többiek. A lehetőség a lisszaboni szerződés 2009-es életbe lépése óta várja, hogy végre aktiválják, Jean-Claude Juncker az uniós reformpaktum „Csipkerózsikájának” nevezte. Eredetileg már a franciák szerettek volna hozzányúlni a 2008-as soros elnökségük alatt, ha nem húzódik el a szerződés elfogadása, majd a lengyelek játszottak el a gondolattal 2011-ben.

Az állandó strukturált együttműködésnek köszönhetően a semleges tagokat, például Ausztriát sem próbálnák beleerőltetni semmibe. Az viszont érdekes kérdés, Magyarország részt venne-e benne. Orbán Viktor – legalábbis szóban – közös hadsereget akar, felpörgetné a gyakorlatilag nem létező fegyvergyártást és a védelmi kiadásokat is megugrasztaná, ami illeszkedhet a PESCO követelményeire.

Németország már készíti az új katonai doktrínáját, amely erősebb szerepvállalással számol német részről is, a csehek pedig Jean-Claude Juncker szerint kijelentették, hogy részt vennének a PESCO-ban. Erről a bizottsági elnök Prágában beszélt pénteken egy biztonsági és védelmi konferencián, ahol tagállami miniszterek, vezetők tárgyalhattak az uniós védelempolitika megerősítéséről.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!