Csak a pénz miatt mennek orvosaink Angliába? Ugyan!

GettyImages-71205185
2017.06.15. 07:07 Módosítva: 2017-06-15 16:41:47
Hosszan beszélgettünk Angliában és itthon dolgozó magyar orvosokkal, hogy miért mennek el külföldre, és miért maradnak itthon. Messze nem csak a pénzről van szó.

A magasabb fizetés csak az egyik ok a sokból, amiért a magyar orvosok szívesebben dolgoznak Nagy-Britanniában. A fiatalokat a szervezett szakorvosképzés is vonzza, a tapasztaltabbakat a megbecsülés hiánya űzi el. Az egyik legnagyobb probléma, hogy Magyarországon nagy hagyománya van a hálapénzrendszernek, ami például ahhoz vezet, hogy az orvosok a műtéteken osztozkodnak. 

Anglia sem a Kánaán. Sokkal drágább az élet, és keményen meg kell küzdeni az előrehaladásért. Aki nem helyben végzi a szakorvosképzést, hátrányból indul a munkaerőpiacon, és a brit kilépési hiszti nem könnyíti meg a munkakeresést a kelet-európaiaknak. A kezelésben szigorú protokollt kell követni, ami tiszta helyzetet teremt a kórházi osztályokon, de elveszi a problémamegoldás örömét.

 

A fiataloknak nem kell halálra dolgozniuk magukat kevés pénzért

„A szakvizsga előtti gyakorlati képzés Magyarországon olyan, hogy bedobnak a mély vízbe, lépést kell tartanod, és öt év után leteszed a vizsgát – magyarázta Kelen Dorottya, aki három és fél évig dolgozott Londonban újszülött-gyógyászként. Azóta Belgiumban él a családjával. Azért nehéz a kezdés, mert otthon az egyetemen az elméleti képzésen van a hangsúly, és kevés gyakorlati tapasztalatot szereznek. Ennek ellenére rögtön beosztják ügyeletre a szakorvosjelöltet, amit ma már csak szakorvos ellenőrzése mellett láthat el, de ez sokáig nem így volt.

„El is várják, hogy minél fiatalabb az ember, annál többet ügyeljen, például ünnepnapon. Hamar felelősségteljes dolgokkal találkozol, ezért rövid idő alatt sok tapasztalatra teszel szert. De mivel kevés pénzt kapsz, plusz állást is vállalsz, és előbb-utóbb belefáradsz” – mondta Dorottya.

Nagy-Britanniában ezzel szemben a gyakorlati képzés lépcsőzetesen épül föl, négy vizsgát kell közben letenni. Segítenek a beilleszkedésben, figyelik az előrehaladást, és a magyarok is kapnak egyetemi referenst és tutort az osztályon, ahol dolgoznak. „Az egyik vesszőparipájuk az állandó visszajelzés – mondta Dorottya. – Az emberek nem dolgozzák magukat halálra, és meg vannak fizetve. Jobb az atmoszféra,

az ápolóknak is jobb a hangulatuk, mert ők sem mennek rögtön az ügyeletük után bébiszittelni meg takarítani.

Angliában teljesíteni kell az előírt mérföldköveket a gyakorlaton. Követelmény például, hogy hány műtétet kell elvégezni ahhoz, hogy gyereksebész szakvizsgát tegyen valaki. „Magyarországon ez a szám egy, vagy egy sem. Viszont nem csak attól lesz valaki jó orvos, hogy hány műtét van mögötte, hanem hogy mennyire tud önállóan gondolkodni” – mondta Rákóczy György. Ő tizenkét éve él Angliában, most a manchesteri kórházban gyermeksebész, és az egyik alapítója az Angliai Magyar Orvosok Szövetségének. A szövetség az ott dolgozó magyarokat igyekszik összefogni, és segíteni nekik például a hazaköltözésben is.

Magyarországon minden az orvos körül forog, Angliában a protokoll a lényeg

Nem csak a szakorvosképzést irányítja szigorú menetrend Nagy-Britanniában. Az egész betegellátás protokollok mentén zajlik, amelyeket független szakértő testületek javasolnak a kórházaknak, rendszeresen frissítve új kutatási eredményekkel. A császármetszéstől kezdve a daganatkezelésekig elvileg mindennek úgy kell történnie, ahogy ezek előírják.

Magyarországon a jó orvos, a jó vezető mítoszában gondolkodnak, a rákszűréstől kezdve a szülés levezetéséig mindent szakorvos végez. Angliában szigorúan fel vannak osztva a feladatok: a rákszűrést a háziorvos végzi, a terhesgondozást egy szakápoló, a szülést a szülésznő. A magyar rendszer a betegnek kedvez abból a szempontból, hogy minimális hálapénzért nagyon jó ellátást kap, és mindent az orvostól. Nagy-Britanniában a protokoll koherens, követhető és tiszta rendszert hoz létre, ami az orvosnak könnyíti meg a helyzetét.

„Angliában szabály írja elő, hogy hány betegre hány nővérnek és hány orvosnak kell jutnia – mondta Kelen Dorottya. – Otthon előfordulhat, hogy egy nővérnek négy, géppel lélegeztetett beteget is ápolnia kell. Tudásban és gépesítésben viszont nincs különbség. „És pontosan azért, mert Angliában a protokollt követik,

hajlamosak kevesebbet gondolkodni, mint a magyar orvosok.

Nem is biztos, hogy szeretik, ha gondolkodsz, mert ha eltérsz a policytől, azt nagyon meg kell indokolni, nehogy pereljenek.” Neki sokszor hiányzott, hogy ebben a munkarendben elvész az öröm, hogy a találékonyságára hagyatkozva oldott meg egy esetet.

Van, amiben a magyarok jobbak

A koraszülöttek fejlesztését nem támogatja a brit egészségbiztosító, mondott egy példát Kelen Dorottya arra, hogy mit tehet hozzá a magyar gyógyászat a brithez. A mozgás-visszamaradottságot magyar gyógytornamódszerekkel lehet kezelni, és amióta magyarok dolgoznak Angliában, ezek kezdenek elterjedni.

„Nem feltétlenül rossz a protokoll – vélekedett Beáta, aki egyéves szakképzést végzett Londonban. – A képzés alatt biztonságot adott, mert volt mibe belekapaszkodnom.” Ezzel szemben Magyarországon „attól függ, hogy egy beteggel mi történik, hogy milyen az orvos.”

A protokoll abban is segít, hogy ne hierarchikus rendszer uralkodjon a kórházi osztályokon. Ha egy szakorvos megkapja a „konzultáns” beosztást egy angliai kórházban, akkor az előírások betartásán túl saját magáért felelős, és nem az osztályvezető főorvos utasításait kell követnie, mondta Rákóczy György. Ez persze sokszor nehéz, ha az osztályon dolgozó öt másik konzultánsnak más a véleménye, tette hozzá.

A szakorvosokat a hierarchikus szemlélet üldözi el

Az angliai egészségügy hatékonyságán látszik, hogy nem a paraszolvencia tartja életben a rendszert. Az orvosok azért is mennek külföldre, mert nem akarnak hálapénzalapú rendszerben dolgozni, ahol nem biztos, hogy egy tehetséges orvos megkapja a neki járó megbecsülést. Angliában nincs hálapénz, a betegnek nem is jut eszébe, hogy extra előnyökért fizessen.

Nem az orvosok tartják fönt a hálapénz intézményét, egyszerűen ez a szokás, amin változtatni kell, ebben otthon és külföldön dolgozó orvosok is egyetértenek. Van, aki azt mondja, hogy egy generációnyi időbe is beletelik, amíg Magyarországon lezajlik a szemléletváltás, ami után a betegek már nem érzik szükségét, hogy az orvosnak pénzt adjanak. Rákóczy György szerint ez egy olyan ügy, amit csak társadalmi összefogással lehet megoldani, nem utasításra. „Ne egy párt, ne egy kormány mondja azt, hogy megszüntetjük, hanem tartsanak egy népszavazást arról, hogy ne legyen paraszolvencia.”

„Hogyha megváltozik ez a hozzáállás, akkor lehet elkezdeni racionalizálni a magyar egészségügyet. Hogy például ne legyen elfogadott, hogy a professzor sokkal több műtétet kap, mint a beosztottak, hanem mindenki a felkészültségének megfelelően operálhasson – vázolta föl. – Milyen fantasztikus hatékonyságfokozódással járna ez?”

Azért hosszú a várólista, mert csak heti hatot operálhatok, pedig százhúsz beteg van a várólistámon

– mondta Katalin, az egyik magyar vidéki kórház sebésze. „A szakmailag kompetens kollégák nem végezhetnek több műtétet, csak annyit, amennyit az osztályvezető megenged. És arra is tudunk példát, hogy nem hozzáértés alapján neveznek ki egy osztályvezetőt, hanem urambátyámrendszer alapján olyasvalakit, aki alkalmatlan a feladatra.”

Ő több mint huszonöt éve szakorvos, a gyerekeit már fölnevelte, szívesen kipróbálná magát külföldön, de a lehetőségei korlátozottak a kora miatt, és mert nem beszél jól idegen nyelven. Azt mondja, az ő generációja „tartja a hátán a magyar egészségügyet”. Ők viszont tíz éven belül mind nyugdíjba mennek, és úgy látja, hogy nincs utánpótlás.

Meg kell gondolni, hogy kimész-e

„Ahhoz hogy az ember érvényesüljön, ott is keményen meg kell dolgozni” – mondta Anna. Egy következő megfontolandó szempont, hogy Angliában máshogy állnak hozzá a családalapításhoz: rövidebb ideig lehet például szülési szabadságon maradni. „Igaz, hogy könnyebben vissza lehet menni félállásba dolgozni, akkor viszont azt a pénzt, amit megkeresel, el is költheted bölcsődére”, főleg Londonban.

Őt nem fogta meg annyira a kintlét, hogy mindenképpen ott akarjon dolgozni. „Láttam, hogy sok évbe telik, hogy eljussak arra a szintre, hogy konzultánsként tudjak dolgozni.

Kelet-európai orvosként pedig egyértelmű hátrányokkal indulok.

Aki kimegy rögtön az egyetem után és ott végzi a szakképzést, annak jobb esélyei vannak.” 

Csak fél százaléka magyar az összes orvosnak az Egyesült Királyságban

A General Medical Council nyilvántartása szerint 1530 orvos dolgozik Nagy-Britanniában, akik Magyarországról jöttek. Ők a fél százalékát teszik ki a teljes orvosállománynak. Romániából 2561 doktor költözött ki, Németországból 3144. A legtöbb külföldi orvos Indiából jött. És akármennyire támaszkodik a szakma a külső munkaerőre, az orvosok 63,5 százaléka így is brit.

Rezidensekből és ápolókból a legnagyobb a hiány. A szakorvosok közül az aneszteziológia, a patológia, a radiológia, a laboratóriumi orvos a leggyakoribb hiányszakmák. 

Rákóczy György is ismer olyan kifejezetten jó szakembert, akit soha nem vettek föl konzultánsnak. Akinek viszont sikerül, „az már minden elért, annál tovább nincs”. Ezen felül esetleg akadémiai pozícióba lehet följebb lépni.

A konzultánsi helyekre pályázni kell, a kórházi vezetők egy interjún döntenek róla, hogy kit vesznek föl. A munkatapasztalaton kívül egyre több hangsúlyt fektetnek rá, hogy minél jobb legyen az angoltudása a jelentkezőnek, különösen azóta, hogy beindult a bevándorlók elleni hangulatkeltés, ami a brit uniós kilépéshez vezetett.

Be is kell fogadniuk azt, aki haza akar menni

A magyar orvosok nagy része előbb-utóbb haza fog menni, és attól Magyarországnak lesz jobb, mondta több interjúalanyunk is. Viszont nem olyan könnyű néhány külföldön töltött év után visszatérni. Egyrészt nem egyszerű megtalálni, hogy melyik kórházban kínálnak állást, és ha fontos beosztásról van szó, sokszor nem az van előnyben, aki külföldről jön. „15 év alatt háromszor pályáztam osztályvezetői állásra otthon – mondta Rákóczy György. Egyiket sem kaptam meg, és nem is vágyom már ilyen beosztásra, mert nyugdíjas korában ne legyen valaki osztályvezető. De ha hazaköltözünk, akkor szívesen dolgozom otthon.”

A fizetés

Nagy-Britanniában a szakorvosi alapképzés első évében 26 ezer font a kezdő fizetés, ez havi bruttó 808 ezer forint, a második évben fölmegy havi 916 ezer forintra. Egy konzultáns szakorvos évente 76 ezer és 102 ezer font között keres. Ez havi 2,3–3,1 millió forint (NHS).

Magyarországon egy kezdő orvosi alapfizetés „az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló” törvényben szereplő bértábla szerint 205 ezer forint.

A bérnövelésről szóló kormányrendelet idén januártól érvényes bértáblája 354 ezerről indít. A tábla legalsó sorában az áll, hogy 49 év munkaviszony után ez fölmehet 534 ezerre. A béremelési program végén, 2019 novemberében a kezdő fizetés 463 ezer forint lehet, a pálya végi fizetés pedig legfeljebb 698 ezer.

Persze az összehasonlítás így nem fair, mert Angliában jóval drágább az élet. „Londonban éltem, ami a lakhatás szempontjából nem egy jó hely. A fizetésem felét el kellett költeni egy 44 négyzetméteres lakás bérletére és rezsijére, és így már nem reális, hogy több, mint 3000 fontot meg lehet keresni” – mondta Beáta.

Nem is mindenki talál állandó állást kórházban. Sokan helyettesítésből tartják fönn magukat. Az angliai helyettesítés akkor is opció marad, hogyha valakinek Magyarországon van teljes állása. „A kórházban, ahol dolgoztam, mindig van olyan hétvége vagy néhány összefüggő nap, amikor szükség van emberekre, és kijárok évente néhányszor az itthoni szabadságom terhére. Van olyan ismerősöm, aki 2-3 hónapra megy ki folyamatosan.” 

Friss: több olvasónk is küldött üzenetet, hogy a gyakorlatban nem stimmelnek az adatok a magyar fizetésekről, amit kiolvastam a bértáblából.

„Én fogorvosi rezidensként havi bruttó 223 ezret keresek, ami nettó 152 ezer forint, állami egészségügy! – írta egyikük – Az első évben 16 éjszakai ügyelet (0 forint, munkaköri kötelesség), valamint örülhetek, hogy nem kell fizetnem a havi 70-80 ezres rezidensképzési díjat, ami a fogorvosoknál fizetős, kivéve aki az egyetemen marad állami rezidensként (kb. 6-8 ember/év). Az általános orvos rezidensek se kapnak többet, kivéve, ha aláírják a röghöz kötési ösztöndíjat, az plusz havi 100 ezer forint, már akinek megadják!”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !