Mégsem repül rá a kormány a britek uniós intézményeire

2017.08.01. 15:11 Módosítva: 2017-08-01 17:02:08
Megy a civakodás, hogy kié legyenek a britek uniós ügynökségei. A magyar kormány kiszállt belőle.

Kedden hozták nyilvánosságra, melyik uniós tagállamok pályáznak, hogy náluk legyen az Európai Gyógyszerészeti Ügynökség és az Európai Bankhatóság új székhelye. A két intézmény most Londonban van, de a brexit miatt ki kell költözniük.

Fotó: Európai Parlament

Csak öt olyan tagállam van a 27-ből, amelyik legalább egyikért ne jelentkezett volna be. Korábban Magyarország mindkettőre rárepült, de végül – a Politico és a mi meglepetésünkre is – egyikért sem indult. A gyógyszerügynökségért tizenkilenc, a bankhatóságért nyolc ország szállt be a ringbe.

Korábban írtunk arról, hogy miért szemeznek ilyen sokan az ügynökségekkel: közvetlenül és közvetve is munkahelyeket teremtenek. Gyógyszervállalatok, bankok képviseletei, lobbisták követhetik az intézményeket.

Magyarország részben arra építette volna a pályázatát, hogy elvi határozat van róla: a keleti EU-tagok előnyt élveznek, ha arról döntenek, melyik országba telepítsenek új ügynökségeket. A kezdeti lelkesedést jelzi, hogy a Politico gyűjtése szerint a magyar kormány küldött először delegációt a gyógyszerügynökséghez, hogy érdeklődjön az igényeikről.

Mi ez a két intézmény?

Európai Bankhatóság: A körülbelül 150 fős intézményt, amelynek magyar az ügyvezető igazgatója, 2011-ben, a gazdasági válság hatására hozták létre. Az a célja, hogy egységes szabályozási és felügyeleti keretet hozzon létre a teljes uniós bankszektorra. Többek között egységes szabálykönyvet dolgoz ki, és központilag nyilvánosságra hozza az uniós bankokkal kapcsolatos felügyeleti adatokat

Európai Gyógyszerügynökség: A maga közel 900 főjével ez a zsírosabb falat. Ha egy gyártó az egész EU-ra érvényes engedélyt akar kapni a gyógyszerkészítményére, ide adja be vizsgálatra. Emellett az EMA tudományos tanácsadást és segítséget biztosít a vállalatoknak új termékek kifejlesztéséhez, összehangolja a nemzeti hatóságok munkáját és felügyeleti hálózattal ellenőrzi, hogy mennyire biztonságosak a gyógyszerek.

A nagy hátrányunk az volt, hogy Budapesten már így is akad két uniós intézmény, miközben néhány jelentkezőnél nincs egy sem.

A Politico szerint a végére alig lehetett tudni valamit a budapesti ajánlatból, azaz

valószínűleg a kormány menet közben szép csendben belátta, hogy nincs túl sok értelme próbálkozni.

A lap a második legrosszabb kategóriába osztott be minket a gyógyszerügynökségért induló országok közül. Ennél már csak azok voltak lejjebb, akik korábban feladták. 

A földrajzi egyensúly a végső szempontok közt is helyet kapott. Az új helyszínnek könnyen megközelíthetőnek is kell lennie (valószínűleg ezért adta fel már most a másik meglepetés, Ciprus). A brexit pillanatában rendelkezésre kell állnia egy megfelelő épületnek és lehetővé kell tenni, hogy azonnal dolgozhassanak az új helyen. Még arra is figyelni kell, hogy a dolgozóknak legyen hová járatnia a gyerekeiket.

A szakmai érveket az Európai Bizottság elemzi. Jó kérdés, hogy ezt mennyire veszik figyelembe a tagállamok miniszerei, amikor novemberben szavaznak, de valószínűleg a klikkesedés és az össze-vissza alkudozás dönt majd. A szavazási rendszer első körben az Eurovíziós Dalfesztiválra hasonlít. Három kedvencet lehet megjelölni: az első három, a második két, a harmadik egy pontot kap, utána már csak egyet választhatnak a legjobb háromból, végül az utolsó kettőből.