Ilyet még nem láttak az Európai Parlamentben

D MTZ20160501009
2017.09.08. 15:29 Módosítva: 2017-09-08 18:56:22
Már egy éve tudhatta a Fidesz, hogy egy európai parlamenti küldöttség Magyarországra jön. A magyar EU-s nagykövet is megpróbálhatta befolyásolni az érintett EP-bizottság elnökét.

Ha valamit Ingeborg Grässle német kereszténydemokrata Európai Parlamenti (EP) képviselő a fejébe vesz, azt egykönnyen nem engedi el, mondják az ismerősei. Ezt néppárti frakciótársa, Deutsch Tamás is jól tudhatja. Az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának német elnöke mégis olyan politikai vihar közepébe csöppent, amire talán maga sem számított. Hogy ez mégis így lett, az vélhetően inkább a kormánypártok egyre erősödő EU-ellenes kommunikációjának része, hiszen a bizottság küldöttségének munkáját sokkal inkább szolgálja, ha nyugodt körülmények között tudnak dolgozni.

A bizottság elnökeként Ingeborg Grässle szeptember végén Magyarországra érkezik egy küldöttség élén, hogy olyan beruházásokat látogassanak meg, amelyeket Magyarország európai uniós forrásokból valósított meg. A képviselő, aki jelenleg Tallinnban tartózkodik, az EUrológusnak küldött közleményében leszögezte, hogy az út voltaképpen egy 2011-es korábbi látogatás folytatása.

Akkor, ahogy most is, a 4-es metró volt az egyik olyan projekt, ami miatt Magyarországra látogattak.

A vonalat az uniós csalás elleni hivatal vizsgálta, összesen 167 milliárd forintnyi szerződéssel kapcsolatban tárt fel szabálytalanságokat. Érintettként a kocsikat szállító Alstomot, a szerződések megkötésekor MSZP-SZDSZ-es vezetésű fővárosi önkormányzatot és Medgyessy Péter volt MSZP-s miniszterelnököt jelölte meg.

Munkás a négyes metró építkezésén.
Munkás a négyes metró építkezésén.
Fotó: Bődey János / Index

Szeptember végén a parlamenti bizottság többek között azt fogja ellenőrizni, hogy milyen ütemben halad a 4-es metró építésére fordított uniós források visszafizetése.

A költségvetési ellenőrző bizottság évente három ilyen tényfeltáró utat tart a tagországokban. Mint ahogy a többinél, úgy a szeptember végi magyarországi látogatásnál is egy hónapokkal korábban összeállított menetrend határozza meg a programot. Ingeborg Grässle az EUrologushoz eljuttatott közleményében biztosította a magyar kormányt arról, hogy sem a látogatás időpontja, sem pedig a projektek kiválasztása mögött nincsen politikai elfogultság.

A küldöttség programjának kialakítása többpárti egyeztetésen alakult ki. Arra, hogy milyen projekteket látogassanak meg, a bizottság titkársága, valamint zöld és európai néppárti képviselői tettek javaslatokat. Utóbbi frakciónak a tagja a német kereszténydemokrata/kresztényszocialista kormánypárt és a Fidesz is.

Arról, hogy küldöttség utazik Budapestre, a bizottság tagjai egy évvel ezelőtt közösen döntöttek, annak programját pedig júliusban véglegesítették.

Az események azután léptek ki a parlamenti ügymenet szokásos medréből, hogy Lázár János vádaskodó hangvételű levelet küldött a bizottság elnökének. Az ügyet ismerő parlamenti forrásaink szerint ezen a bizottság elnöke annyira kiakadt, hogy nyilvános vitát kezdeményezett az ügyben.

Ezen a vitán szólalt fel Deutsch Tamás is, aki a bizottság tagjaként egy éve tudhatott a készülő útról,

felszólalása mégis Lázár János levelének szavait visszhangozta az Európai Parlament brüsszeli termében.

Azt kérhette a kormány, hogy maga jelölje ki, hova mehessen a küldöttség

Az nrc nevű holland lap információi szerint ugyanakkor nem ezek voltak az egyedüli kísérletek arra, hogy nyomást gyakoroljanak a bizottság elnökére. A lap név említése nélkül azt írja, hogy

az Európai Unióhoz akkreditált magyar nagykövet korábban látogatást tett a bizottság elnökénél. Azt javasolta, halasszák a választások utánra a küldöttség látogatását, illetve keressenek fel új projekteket,

miután azokra a magyar kormány javaslatot tesz. Az ügyben megkerestük Magyarország Európai Unió Melletti Állandó Képviseletét, amelytől cikkünk megjelenéséig  nem kaptunk választ az ügyben feltett kérdéseinkre.

A parlament munkáját ismerő forrásaink szerint példátlan, hogy egy kormány ilyen módon próbál nyomást gyakorolni az Európai Parlament munkájára.

Frissítés: elfogtuk Grässle és Lázár János levelezését

Az EUrológus birtokába került egy levél, amelyet Ingeborg Grässle Antonio Tajaninak, az Európai Parlament elnökének írt. Mellékletként nemcsak a bizottsági küldöttség budapesti útjának részletei, hanem a Lázár Jánossal – július és szeptember között – folytatott levelezését is elküldte az EP-elnöknek.

Az Antonio Tajaninak címzett levélből kiderül, hogy a rendes ügymenet szerint, július elején kezdtek egyeztetni a szeptemberi útról a magyar kormánnyal, miután a bizottság munkájában résztv evő pártok képviselői elfogadták annak tervét. Ingeborg Grässle eleve megírta Lázár Jánosnak: a támogatások felhasználására kíváncsiak, és mivel a költségvetési ellenőrző bizottságtól jönnek, a pénzek (akár csalás, akár más miatt) szabálytalan felhasználására is ellenőriznének példákat.

A nem sokkal később, július 10-én megküldött programban már szerepel a felcsúti kisvasút. A látogatásból politikailag érzékeny lehet a Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzathoz kötődő Budapest Szíve program megtekintése is (itt az EU szerint szabálytalanságok történtek, a rendőrség mégis megszüntetnie a nyomozást). A bizottsági delegáció tagjai civil szervezetek képviselőivel is találkoznának, de az MSZP-hez köthető, csalásokkal, szabálytalanságokkal  kivitelezett 4-es metrót is megnéznék. Furikáznának egyet az alig használt M6-oson, megnéznének egy dunaújvárosi fürdőt és a „felelőtlen költekezés” példájaként egy bajai turisztikai projektet is. A küldöttség meglátogatja az uniós pénzből felújított Vigadót és Zeneakadémiát. A programjukban szerepel, hogy a Miniszterelnökség és az Állami Számvevőszék képviselőivel, valamint Polt Péter legfőbb ügyésszel is találkoznak.

Lázár János már az első, augusztusi válaszában kiakadt. Több találkozót ajánlottak kormányzati szereplőkkel és más megvalósult fejlesztések meglátogatását, de hogy pontosan melyeket, az nem derül ki a levélből. „Kétségtelenül önök döntenek a végleges programjukról és nem várjuk el, hogy csak az ajánlásainkat kövessék” – írta. Három mondattal később már botrányosnak nevezte a kormányjavaslatok nagy részének „szisztematikus semmibe vételét és visszautasítását”.

„Arra számítottunk volna, hogy kiegyensúlyozottabb a programjuk és nem végső politikai motivációkat fog tükrözni. Sajnos az elküldött programterv másra enged következtetni.”

Szerinte a látogatás az ellenzék céljainak felel meg (bár a programban ott a 4-es metró is).

Ingeborg Grässle a válaszában közölte: a költségvetési ellenőrzési bizottságnak épp az a dolga, hogy ellenőrizze az EU-költségvetés felhasználását. Ennek ellenére olyan beruházásokat is megnéznek, amelyeket jól valósítottak meg, például a Vigadót vagy a Zeneakadémiát. Csak az elmúlt 12 hónapban négy országban jártak, hogy gyanús ügyekkel foglalkozzanak. Arra is rámutatott, hogy a felcsúti vasutat az uniós csalás elleni hivatal vizsgálja.

A levéllel egy frissített programot is küldött, de úgy tűnik, egyik dokumentummal se győzte meg Lázár Jánost. Sőt, a Miniszterelnökség vezetője a második - szeptember 4-én írt – levelében még keményebb hangnemet használt, mint az elsőben.

„Kifejezetten botrányosnak találom, amit kategorikusan el is utasítok, hogy a több ezer uniós társfinanszírozású befektetés közül éppen egy, a miniszterelnök szülőfalujában megvalósult projektet próbálnak vizsgálni, amelyet magyar ellenzéki pártok nagyon negatív fényben igyekeztek beállítani tisztán politikailag motivált csalási vádakkal az elmúlt hónapokban”

–írta az alig kihasznált kisvasútról, amit az EU csalás elleni hivatala vizsgál (igaz, ellenzéki feljelentésre). Feltette a kérdést, hogy miért nincs a programban problémás projekt ellenzéki vezetésű településről és miért nem mérték fel a „szándékos beavatkozása” hatásait a „különösen érzékenynek ígérkező” kampányidőszakban. Felvetette, hogy a látogatás helyszínei „erősen motiváltak politikailag”, a programot ellenzéki pártok sugallták.

Az ügy miatt mindkét fél nekiállt felfelé reklamálni. Lázár János a második levele szerint a néppárti frakcióvezetőnél, Manfred Webernél panaszolta be a bizottsági elnököt, mert

Ingeborg Grässle és a Fidesz ugyanúgy a jobbközép Néppárthoz tartoznak.

Az azonos pártállás némileg árnyalja a politikai motiváltság vádját.

Cserébe a bizottság vezető az EP-elnöknek méltatlankodott a magyar kormány álláspontja miatt. A leveléből az is kiderül, amiről a cikkünk elején írunk: a Magyar Állandó Képviseletet vezető nagykövet szeptember 5-én találkozott Ingeborg Grässlével, hogy a Lázár János által leírtakat személyesen is nyomatékosítsa. (A nagykövetségtől továbbra sem kaptunk választ cikkünkhöz feltett kérdésekre – A szerk.) A levél vége leszögezi, hogy a magyar fél ügyben tanúsított viselkedése nem egyeztethető össze a felek közötti együttműködéshez szükséges kölcsönösséggel és őszinteséggel sem politikai, sem jogi szinten.

A bizottság elnöke levelét a parlament elnöke mellett elküldte Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, a regionális politikáért felelős biztosának, a mezőgazdaságét és vidékfejlesztésért, valamit a költségvetésért felelős biztosnak is.

Javítás: Ennek a cikknek egy korábbi változata tévesen a következő mondatot tartalmazta: “A végleges programról a bizottság tagjai egy évvel ezelőtt közösen döntöttek.” Ezzel szemben a bizottság tagjai magának az útnak a szervezéséről döntöttek, annak programja csak a nyár folyamán vált véglegessé.