Kevesebb demokrácia kevesebb EU-pénzt jelenthet

2017.10.31. 14:27

Věra Jourová igazságügyi biztos Helsinkiben ismertette, hogyan reformálná meg az Európai Unió jogállamisági keretrendszerét 2025-re.

Ha korruptan költik az uniós támogatást, az igenis az EU ügye

„Igaz, hogy a jogállamiságnak nincs egyetlen meghatározása a tagállamok között. Azt jelenti, hogy egy kicsit más lesz Finnországban a franciaországihoz vagy csehországihoz képest” – mondta. Ettől függetlenül „az EU-ban közös megegyezés van”, hogy az állami hatalomnak a demokratikus és alapjogi értékeknek megfelelően, független és pártatlan bíróságok ellenőrzése mellett, átláthatóan és tisztességes eljárással kell működnie. Senki se kényszerít minket arra, hogy együtt legyünk, nincs közös nyelvünk vagy hadseregünk, hanem éppen ezek a jogállami elvek fognak össze minket.

„Vannak, akik azt mondják, hogy a jogállamiság belügy és az EU-nak nem kellene beleavatkoznia”, csakhogy például nemzeti bíróságok is uniós bíróságok, ezek is felelnek az EU jogának betartatásáért. Azaz ha valahol nem jó a nemzeti bírósági rendszer, akkor az EU-é sem, szögezte le a biztos.

„Azt is Európa több szögletéből hallom, hogy a jogállamiság egy absztrakt elképzelés, amiről jogászprofesszorok vitáznak és nem érdekes az embereknek. Mi sem áll távolabb az igazságtól”, mert a jogállamiság a mindennapi életünket is érinti: ha egy másik tagállamba megyünk, számíthatunk rá, hogy ott is ugyanolyan szinten védik a jogainkat és a bíróságok nem lesznek részrehajlóak.

A leszakadt területeket felzárkóztató kohéziós politika sem lesz hatékony, figyelmeztetett, ha „a korrupció és a csalás rányomják majd a bélyegüket”, és a közös piac se működik jól.

„Nehéz párbeszéd” Magyarországgal

Věra Jourová szerint az utóbbi években igazán próbára tették a jogállamiságot, különösen az, hogy már „rendszerszintű fenyegetésekről beszélünk, nem elszigetelt incidensekről”.

Külön név szerint kiemelte Lengyelországot és Magyarországot.

Előbbire aggodalommal tekint a bírák körüli viták miatt, Magyarországgal pedig „már több éve nehéz párbeszédet folytatunk, a legutóbbi esetek közt vannak az egyetemi törvények és a civil szervezetek támogatása” – mondta.

Magyarország egyike annak az öt tagállamnak is, amelyekben a tagállami miniszterekből álló Tanács az igazságügyi rendszer fejlesztését javasolta. A hasonló eszközökkel szerinte sokat értek el, de van még hova fejlődni.

Szigorúbb ellenőrzések jöhetnek a rosszalkodókra

Věra Jourová összekötné az igazságszolgáltatást az éves európai szemeszterekkel, amelyekkel a nemzeti költségvetésekre és a gazdasági reformokra ügyelnek (itt a végső ajánlásokat a miniszteri Tanács hozza). Szerinte ez főként a korrupció elleni harcban lenne fontos. Emellett vita kellene a nemzeti országgyűlések és Európai Parlament bevonásával a jogállamiság betartásáról.

Harmadrészt, ahogy már korábban is mondtam, jobban fel kellene használnunk az uniós támogatásokat a jogállamiság fenntartására. [...] A személyes véleményem szerint meg kellene fontolnunk, hogy erősebb feltételességet hozunk létre a jogállamiság és a kohéziós alapok között. Azoknak az országoknak, amelyeknél kételyeink vannak a jogállamiságról, szigorúbb vizsgálatra és ellenőrzésre kellene számítania.

Emlékeztetett rá, hogy épp most tárgyalnak a következő, 2020 után többéves költségvetésről, és ő itt szeretné felvetni az ötletet. Ha így lesz, az amúgy is általában késhegyre menő költségvetési viták még keményebbekké válhatnak, mert bármelyik tagállam vétózhat. Věra Jourová szerint egyébként minden uniós alapra ki kellene terjeszteni a feltételességet.

Az egésznek viszont megosztott felelősségnek kellene lennie, azaz minden uniós intézményt és a tagállamokat is be kellene vonni.