Brüsszel nem kommentálja a magyar kormány duzzogását
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Egy galamb repdesett az Európai Parlament üléstermében
- A Hamász közölte: letennék a fegyvert, ha megvalósul a kétállami megoldás
- Ausztrália nekiment Elon Musknak egy videó miatt
- Huszonhat gömbölyűfejű delfin pusztult el Ausztrália partjainál
- Gyásznapot hirdetett a közmédia Szlovákiában, mert átalakítják a működésüket
- Megkárosította a szülőket egy gyermekszépségverseny szervezője
- Évente 300 ezer ember halálát okozza Európában, új törvénnyel szorítanák vissza
- Elmarad a sztrájk, mégis a feje tetejére áll a légi közlekedés
- Többeket őrizetbe vettek egy Izrael-ellenes tüntetésen az Egyesült Államokban
- Hét tinédzsert tartóztattak le a sydney-i püspök megkéselése után
Trócsányi László Igazságügyi miniszter november 6-án közleményt adott ki, amelyben közölte, a magyar kormány csak egy hónappal a határidő után, december 6-án küldi el válaszát az Európai Bizottságnak a civil szervezetek működését szabályozó törvény kapcsán indított kötelezettségszegési eljárás részeként.
A magyar kormány nem fogadja el, hogy az Európai Bizottság két hónapnál rövidebb határidőt szabott a válaszadásra, ezt
koncepciózusan alkalmazott indokolatlan és hátrányos határidő-tűzési
gyakorlatnak tartja.
Folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásról, mint ahogy korábban sem, így most sem nyilatkozunk
– hangzott Margaritis Schinas, az Európai Bizottság vezető szóvivőjének válasza az ügyben, amikor a magyar kormány álláspontjáról kérdeztük keddi sajtótájékoztatóján.
A kötelezettségszegési eljárások menetét uniós szerződések szabályozzák, arra azonban nincs pontos szabály, hogy a Bizottságnak milyen határidők kell szabnia a válaszadásra. A kötelezettségszegési eljárás menetét ismertető oldalon a két hónapos határidőről is csak általában írnak, de egyáltalán nem példa nélküli, hogy egy hónapot adnak.
Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kedd reggel az M1 aktuális csatornán még egy nagyot sorosozott is az ügyben, szerinte ugyanis
a Soros Györgyhöz köthető ügyekben különösen érzékeny és arrogáns az Európai Bizottság a magyar kormánnyal.
A civil szervezeteket érintő törvényen kívül a menekült kvóták ügyében és CEU-t érintő felsőoktatási törvény módosítása miatt indított kötelezettségszegési eljárások esetében kifogásolja a magyar kormány a szerinte szűk egy hónapos határidőt.
Az állítás azért furcsa, mert Soros György épp ellenzi a menekültek kötelező áthelyezését, bár ez már a nemzeti konzultációnál se zavarta a kormányt.
Az egy érdekes kérdés, mi fog történni, ha a kormány nem válaszol időben az Európai Bizottságnak: megvárja a választ vagy egyszerűen továbblépteti az eljárásokat. Néhány napja feddte meg a testület első alelnöke, Frans Timmermans Lengyelországot, amely egyáltalán nem hajlandó párbeszédet folytatni velük. A varsóival szemben a budapesti kormányt az Európai Bizottságon és saját pártcsaládján, az Európai Néppárton belül is azzal szokták megvédeni, hogy együttműködik a bizottsággal. Valószínűleg nem véletlen, hogy az első kormányzati közlemény is hangsúlyozta, „Magyarország elkötelezett a dialógus folytatása iránt”.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!
Rovataink a Facebookon