Nagy az izmozás az EU károsanyag-kibocsátási tervei körül
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Szijjártó Péter: Magyarország hamarosan diplomáciai képviseletet nyit Tanzániában
- Kilőtték a medvét, amely öt embert sebesített meg
- Már négy halálos áldozata van a japán étrend-kiegészítőnek
- Terrortámadással fenyegetőzött egy kiskorú a Vajdaságban
- Magyar politikusok is kaphattak pénzt Moszkvától az orosz propaganda terjesztéséért
- Megtaláltak két halálos áldozatot a baltimore-i hídomlásban eltűnt hat ember közül
- Veszélyes terrorszervezet venné át a vezető szerepet, kérdéses, hogy Európa felkészült-e rá
- Borzalmas körülmények közül mentették ki a Magyarországra szállított ukrán hadifoglyokat
- Orvvadászok megölték minden idők legnagyobb anakondáját
- Meghalt Joseph Lieberman korábbi amerikai szenátor
November 8-án mutatja be az Európai Bizottság a tiszta közlekedés névre keresztelt szabályozási csomagját, amellyel a már meglévő, 2016 júliusában elfogadott, alacsony kibocsátású mobilitási stratégiáját egészíti ki. Az új csomag fő célja, hogy tovább csökkenjen a közúti közlekedésből (személyautók és kamionok) származó széndioxid-kibocsátás az EU-n belül. Ez a szektor felelős az EU üvegházhatású gázkibocsátásainak negyedéért, ráadásul más ágazatokhoz képest nem a megfelelő mértékben csökkent eddig: csak 2007-ben kezdett el mérséklődni és még mindig magasabb, mint 1990-ben volt.
A Bizottságra több irányból is jelentős nyomás nehezedik, hogy hogyan alakítsa a közlekedést és a környezetvédelmet is meghatározó szabályait. A Politico értesülései szerint a Bizottság javaslata, amelyet Maroš Šefčovič energia unióért felelős alelnök és Miguel Arias Cañete klíma- és energiaügyi biztos közösen jegyez, 2030-ig 30 százalékos csökkentést tartalmaz majd (a 2021-es szinthez képest) személygépkocsik és furgonok esetében. A bennfentes lap információi szerint eközben a német biztos, Günther Oettinger úgy döntött, hogy a szokásokkal szemben vitára és szavazásra viszi az ügyet a biztosok ülésén, annak érdekében, hogy megpróbálja érvényesíteni a német autógyártók érdekeit. A lap szerint a német autólobbi Jean Claude Junckerre is nyomást igyekszik gyakorolni, kabinetfőnökén Martin Selmayren keresztül.
A javaslat szerint az autógyártóknak erősíteniük kell kínálatukban a környezetet jobban kímélő típusokat, különösen azután, hogy több gyártóról kiderült, hogy hazudtak dízel motorjaik kibocsátási tesztjein, ugyanakkor a rendszer nem büntetné a gyártókat, ha nem érik el az előirányzott arányokat.
Úgy tudjuk, hogy a szabályozási javaslat továbbra is csak a közlekedés során kibocsátott károsanyag mértékével foglalkozik. A járművek gyártása, ill. az üzemanyagaként használt elektromosság előállítása során keletkező károsanyag-kibocsátást nem veszi figyelembe, ezzel további előnyhöz juttatja az árammal működő autókat.
Az Euractiv értesülései szerint a Bizottság javaslata nem tartalmaz majd kötelező kvótákat a nulla károsanyag-kibocsátású járművekre vonatkozóan, ehelyett a tagállamokra hagyja majd annak a lehetőségét, hogy ilyen eszközökkel befolyásolják a járműeladásokat.
Ha [Maroš] Šefčovič alelnök és [Miguel Arias] Cañete biztos komolyan gondolják a közlekedésből származó széndioxid kibocsátás további csökkentését, akkor egy 45 százalékos csökkentést kell javasolniuk az új autók kibocsátására a 2020 és 2030 közötti időszakra, ill. kötelező erejű kvótákat a nulla károsanyag-kibocsátású járművekre vonatkozóan.
– ezt Greg Archer, a Transport & Environment nevű szakmai szervezet vezetője nyilatkozta.
Bas Eickhout zöld párti Európai Parlamenti képviselő szerint a Bizottság szerdai bejelentésének nagy nyertese rövidtávon a német autóipar lehet. Míg a zöldek a 2020-as 95 g/km kibocsátási szint további 60 százalékos csökkentését szerették volna, a Bizottság ennél visszafogottabb, 35-40 százalékot fontolgatott csupán. A holland zöld párti képviselő utalt arra, hogy múlt héten a Bizottságnál tárgyalt a német autóipari szövetség, a VDA vezetősége.
Hasonló irányba mutat az a levél is, amit Sigmar Gabriel német külügyminiszter küldött kedden Jean Claude Juncker-nek. Ebben a német kormányból távozó szociáldemokrata miniszter arra figyelmeztette a Bizottság elnökét, hogy az eddigieknél szigorúbb kibocsátási szabályozás veszélyes és a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés kárára lehetséges csak. A külügyminiszter levele még saját pártján belül is felháborodást váltott ki. A német választások után ellenzékbe vonuló szociáldemokraták egy másik, jelenleg még hivatalban lévő minisztere, a környezetvédelemért felelős Barbara Hendricks szerint a külügyminiszter levele nem a kormány hivatalos álláspontját képviseli.
Egy másik, fogyasztói jogokat képviselő brüsszeli szervezet szerint az elektromos autók egyre nagyobb terjedése is indokolja, hogy a Bizottságnak ambiciózusabb célokat kell megfogalmaznia a széndioxid kibocsátás csökkentése terén. A Transport & Environment nevű szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a valódi kibocsátási adatokat tükröző tesztekre van szükség, ugyanis szerintük 2012 óta valójában csak 2 százalékkal csökkentek a közúti széndioxid kibocsátások, szemben a laboratóriumban mért 11 százalékkal szemben.
A biztos bizakodó
A szerdai bejelentése előtt, az ENSZ COP23 elnevezésű klímakonferenciájának nyitónapján a Bizottság közzétett egy jelentést, amely szerint 1990 és 2016 között 23 százalékkal csökkent az EU üvegházhatású gázkibocsátása, miközben a gazdaság ugyanebben az időszakban 53 százalékkal nőtt. A klímavédelemért és energiapolitikáért felelős biztos, Miguel Arias Cañete szerint az EU jó úton halad, hogy megfeleljen a két éve Párizsban vállalt, 1990 és 2030 közötti 40 százalékos csökkentésnek. A biztos ugyanakkor arról is beszélt Bonnban, hogy éppen a közlekedési szektor növekvő kibocsátási adatai jelentenek kihívást ebben a képletben.
Szóljon hozzá az EUrologusFacebook-oldalán !
Rovataink a Facebookon