Lehet, hogy Montenegró és Szerbia 2025-ben EU-tag lesz
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- A magyar emberek fele több mint egy évtizede nem érezte magát boldognak
- Románia egy lépéssel közelebb került a schengeni övezethez való csatlakozáshoz
- Kiderült, miért nem tudták megakadályozni az oroszok a moszkvai terrortámadást
- Barack Obama és Bill Clinton is segítette Joe Biden kampányát
- Így épült ki a háború alatt az oroszok kereskedelmi szellemflottája
- Csak egy nyolcéves kislány élte túl a buszbalesetet
- Ferenc pápa megmosta tizenkét női rab lábát
- Buszbaleset történt Németországban, több tucat ember megsérült
- Tanúvallomásra hívta Joe Bident a képviselőház republikánus bizottsági elnöke
- Putyin kész a végsőkig elmenni, közel lehet a háború vége?
„A Nyugat-Balkán előreléphet az integráció útján, azonban ehhez erős politikai akaratra, valódi reformokra és a szomszédokkal való viták végleges megoldására van szükség” – hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, amikor bemutatta az EU nyugat-balkáni bővítési stratégiáját kedden délután Strasbourgban, írja az MTI.
A dokumentumban elképzelhetőnek nevezték Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozását, de leszögezték, ez teljes mértékben a reformfolyamat előrehaladásától függ.
Az Európai Bizottság több területen szeretné támogatni a reformokat a balkáni országokban. Azt javasolják, hogy az EU
- segítsen megerősíteni a jogállamiságot a Balkánon,
- indítson közös nyomozócsoportokat a balkáni országokkal,
- működjön velük együtt az Európai Határ- és Parti Őrségben,
- terjessze ki az EU-s energiauniót a Nyugat-Balkánra,
- csökkentse a roamingdíjakat,
- támogassa a széles sávú internetcsatlakozás kiépítését a térségben.
A 2007–2017-es időszak majdnem 9 milliárd euróján felül egyedül 2018-ra 1,07 milliárd euró összegű előcsatlakozási támogatást irányoztak elő a Nyugat-Balkán számára.
Montenegró az éllovas, Koszovó és Bosznia még nem tagjelölt
Az EU-ba igyekvő országoknak, Bosznia-Hercegovinának, Montenegrónak, Szerbiának, Macedóniának és Albániának eredményeket kell felmutatni az igazságügyi reform, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a közigazgatási reform terén, és jelentősen meg kell erősíteniük a demokratikus intézmények működését. A gazdasági reformokat szigorúan végre kell hajtani, és kezelni kell a strukturális hiányosságokat, az alacsony versenyképességet és a magas munkanélküliségi rátát – áll az Európai Bizottság összefoglalójában.
Montenegróval és Szerbiával már zajlanak a csatlakozási tárgyalások. Szerbiában a tagság egyik legnagyobb kerékkötője az, hogy még nem rendezték a vitájukat az országból 2008-ban kivált Koszovóval.
„Szerbiának és Koszovónak átfogó, jogilag kötelező érvényű normalizációs megállapodást kell kötniük ahhoz, hogy előre tudjanak haladni az uniós csatlakozáshoz vezető útjukon” – írja az Európai Bizottság.
Szerbiával tavaly decemberre 12 fejezetet nyitottak meg a 35 csatlakozási fejezetből, és ezek közül kettővel végeztek. Montenegró előrébb jár, 35 fejezetből 30-at kezdtek el, amelyek közül hárommal végeztek.
Albánia és Macedónia esetében a Bizottság készen áll arra, hogy ajánlást készítsen a velük folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Macedónia 2005 decembere, Albánia 2014 júniusa óta tagjelölt ország.
Bosznia-Hercegovina 2016 februárjában adta be a csatlakozási kérelmét. Kedden azt nyilatkozta róla az uniós testület, hogy folyamatos erőfeszítéssel és szerepvállalással tagjelölt ország lehet.
Koszovóval 2016 áprilisában stabilizációs és társulási megállapodást kötött az EU. 2016 májusában pedig javasolta, hogy a koszovóiak vízum nélkül utazhassanak az EU-ba. Nem kecsegteti nagy ígéretekkel az országot az Európai Bizottság, mindössze biztatja, hogy hajtsa végre a stabilizációs és társulási megállapodást, és abból következhetnek további lépések, „amint az objektív körülmények ezt lehetővé teszik”.
„E hónap végén a következő egyértelmű üzenetet viszem majd a Nyugat-Balkán minden egyes országába: ha folytatják a reformokat, mi továbbra is támogatjuk a térség európai jövőjét” – mondta végezetül Jean-Claude Juncker.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Rovataink a Facebookon