EP-elnök: Ne kelljen menedékkérőt fogadnia annak, aki nem akar
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Török Gábor: Nehéz értelmezni, elhinni azt, amit a legfrissebb közvélemény-kutatás mutat
- Szijjártó Péter bejelentette: újabb légi járat indul Budapestről Kínába
- Fontos bejelentést tett Ursula von der Leyen a gázárakról
- Korrupcióval gyanúsítják az ukrán mezőgazdasági minisztert
- Kizuhant egy diáklány egy iskola ablakából Kolozsváron
- Napvilágot látott Brüsszel rémálma: egyre többen lépnének ki az Európai Unióból Ausztriában
- Kezd eldurvulni a helyzet: egymásnak feszülthet a NATO és az EU
- Halálra verhették a szerb kislány, Danka Ilics gyilkosának testvérét a börtönben
- 18+Mit csinálsz? – kérdezte a tinédzser, akit iskolatársai szeme láttára szúrtak szíven
- Egy kiskutya fotójával csapta a szelet különböző nőknek az Instagramon a leghírhedtebb maffiavezér
"Sürgősen el kell mozdítani a holtpontról az európai uniós menekültpolitika megrekedt reformját, mégpedig egyhangú döntés helyett többségi szavazással" – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek migrációval foglalkozó csütörtöki ülésén Brüsszelben, írta az MTI.
Az uniós parlament elnöke azt mondta, hogy a menekültügyi rendszer reformja körül kialakult patthelyzet valóságos ajándék „a populistáknak és az eurofóboknak”.
„Nem szabad, hogy túszaivá váljunk annak, hogy mindenáron konszenzussal kényszerüljünk dönteni, többségi szavazásra van szükség, ahogy azt az uniós szerződés előirányozza” – fogalmazott. Tajani szerint azoknak az országoknak, amelyek nem akarnak menedékkérőket befogadni, alternatívát kell kínálni.
Az egész menekültügyi javaslatcsomag parkolópályán van
Mindenki egyetért, hogy a mostaninál hatékonyabb, európai uniós szintű eljárásokra van szükség a menekülthelyzet kezelésére. Az Európai Bizottság a menekültpolitika minden aspektusának a reformjára beadott már javaslatot több mint két éve. Majdnem az összes törvényhozási folyamat megrekedt, mert a legmagasabb politikai szinten képtelenség megegyezni egy kérdésről: a menedékkérők EU-s országok közötti szétosztásáról.
A javaslatcsomag legfontosabb elemei:
- az európai menekültügyi ügynökség megerősítése
- a közös menekültfogadási szabályok kialakítása
- európai szintű lista azokról az országokról, amelyek biztonságosnak minősülnek
- migránsok integrációja
- törvényes bevándorlási utak biztosítása
- együttműködés az EU-n kívüli országokkal a migráció kezelésére
- új európai vízum-szabályok
- hatékonyabb rendszer azoknak a migránsoknak a visszaküldésére, akik nem jogosultak védelemre
- európai határőrség
- a Dublin-rendelet reformja
Rugalmas szolidaritás
A magyar kormány évek óta, minden alkalommal azt hangsúlyozza, hogy maximálisan hajlandó szolidaritással viseltetni a többi uniós országgal szemben, de az ki van zárva, hogy azzal járuljon hozzá a közös erőfeszítéshez, hogy menedékkérőket vegyen át más tagállamoktól.
Az EP európai néppárti elnöke, a Silvio Berlusconi pártjába tartozó olasz Antonio Tajani csütörtökön arra utalt, hogy ezt az álláspontot el kell fogadni. Pénzügyi hozzájárulással, szakemberek és tárgyi eszközök felajánlásával, határvédelemmel is lehetne szolidaritást mutatni a korábban felvetődött javaslatok szerint.
A felszólalása másik részével viszont azt javasolja, hogy húzzák ki a talajt a közös megoldások ellen ágáló kormányfők alól. Azért nem született ugyanis eddig megállapodás menekültügyben, mert a legmagasabb politikai szintre, a kormányfőkhöz emelték föl a döntést, akik egyhangúan döntenek. Elvileg nem ezen a szinten kellene, hogy tárgylják az ügyet, hanem a szakminiszterek szintjén, akik viszont többséggel határoznának róla, és nem lehetne vétózni.
Jövő májusban lejár a mostani Európai Parlament mandátuma, és ezzel véget ér a 2014 és 2019 közötti európai uniós törvényhozási ciklus. Ősszel az Európai Bizottság is új vezetést kap. Mindkét intézmény mostani irányítói számára presztízskérdés, hogy a teljes ciklus legnagyobb politikai kihívását, a bevándorlás kérdését el tudják rendezni.
Az uniós döntéshozás egyik tulajdonsága, hogy minél közelebb kerülünk egy ilyen végső határidőhöz, annál fogékonyabbak lesznek a vitában álló felek a kompromisszumokra. Csak az utolsó pillanathoz egészen közel érve szokott kiderülni, hogy valójában mi az elfogadható a tárgyalópartnereknek. Ezt látjuk a brexit-tárgyaláson és a migráció ügyében is.
A tagállamoknak érdekükben áll nyitva tartani a migrációs vitát a választásokig
A migrációs vitában a rugalmas szolidaritás kínálhat megoldást. Arról viszont, hogy a rugalmas szolidaritás intézményét beemelik-e az uniós javaslatokba, nem az Európai Bizottság, és elsősorban nem is az Európai Parlament fog dönteni. Sokkal inkább a legerősebb tagállamok a saját politikai érdeküknek megfelelően. Őket pedig nem kifejezetten szorítja az idő.
Németországnak és Franciaországnak valószínűleg az is megfelel, ha a következő uniós ciklusban zárják le az ügyet. Sőt, szinte kínálja magát kampánytémának a migrációs vita az EP-választásra, ezért kifejezetten megéri életben tartani. A következő hónapokban fog eldőlni, hogy elég nagy-e a lobbiereje van az uniós intézményeknek az állami vezetőknél, hogy mégis rávegyék őket egy választás előtti kompromisszumra.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Rovataink a Facebookon