Migránsok éheztetése: új szakaszba lép a Magyarország elleni eljárás
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- A rendőrök lelőttek egy machetével hadonászó férfit egy német egyetemen
- Folytatódhat Irán és Észak-Korea közös fegyverkezési programja
- Sorra robbannak ki a palesztinpárti tüntetések az Egyesült Államokban
- Szijjártó Péter Pekingben tett bejelentést, újabb kínai nagyvárosba lehet elutazni Budapestről
- Elnyelte a szaharai por Athént
- A volt lengyel miniszterelnök is részt vesz a CPAC Hungaryn
- Nem eladó! Így tiltakoztak a turisták özöne ellen a Kanári-szigeteken
- Eddig tartott Putyin türelme, magasabb fokozatra kapcsol Moszkva a fronton
- Ukrajna szuperfegyvereket kaphat Amerikától
- Észak-Korea nukleáris ellentámadást szimuláló hadgyakorlatot tartott
A kötelezettségszegési eljárás következő szakaszába léptette az Európai Bizottság azt az eljárást, amelyet július 26-án indítottak Magyarországgal szemben azért, mert a hatóságok nem látják el élelmiszerrel a szerb határon található magyar tranzitzónákban őrizetben tartott személyeket. Mindez azokra vonatkozik, akiknek már elutasították a menedékkérelmüket, és arra várnak, hogy harmadik országba távozzanak.
Az Európai Bizottság szerint ez a bánásmód több EU-s jogszabályt is sért. Jogi álláspontjuk szerint az, hogy a visszatérésre kötelezett menedékkérőket a tranzitzónában tartják fogva, gyakorlatilag őrizetnek minősül. Ebben a helyzet az érintettek élelmiszerellátásának megtagadása pedig sérti a visszatérítési irányelvet és az EU Alapjogi Chartájának 4. cikkét. Az ügy sürgősségére tekintettel a magyar kormánynak egy hónapot adtak arra, hogy elfogadható indokkal szolgáljon, ellenkező esetben az Európai Bíróság elé kerülhet az ügy.
A menekültekkel és menedékkérőkkel kapcsolatos bánásmód miatt már folyt, és jelenleg is folyik bírósági eljárás Magyarország ellen. Az Emberi Jogok Európai Bírósága már több esetben hozott ideiglenes intézkedéseket, és arra kötelezte Magyarországot, hogy gondoskodjon a tranzitzónákban őrizetben tartott emberek élelmiszer-ellátásáról. 2018 júliusában a Bizottság eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bíróság előtt a menedékkérők magyarországi tranzitzónákban őrizetben tartásával kapcsolatban.
Eljárás a gyermekek szexuális zaklatása miatt
Tizenhárom tagállammal, közöttük Magyarországgal szemben új kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság, mert az érintett országok nem hoztak a gyermekek szexuális zaklatása elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályoknak megfelelő törvényeket. Az Európai Unió egy nyolc évvel ezelőtti irányelvben határozta meg, hogy a gyermekek online szexuális zaklatása és szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemben speciális intézkedéseket tartalmazó jogszabályokat kell hozni, ennek többek között Magyarország sem tett teljes körűen eleget.
Az olcsó cigi miatt is beidézték Magyarországot
Beidézte az Európai Bíróságra a magyar kormányt a Bizottság azért, mert nem szabta ki a cigarettára a minimális uniós jövedéki adót. Ezt 2017. december 31-ig kellett volna teljesíteni. A Magyarország által alkalmazott jövedéki adó mértéke sem éri el az uniós küszöbértéket, a Bizottság szerint ez sérti az EU-jogot, mert torzítja a más tagállamokkal fennálló versenyt, és ellentmond az uniós egészségvédelmi politikának. Az ide vonatkozó uniós szabályozás szerint a kiskereskedelmi átlagár legalább 60 százalékának megfelelő, de 1000 cigarettánként legalább 90 euró összegű jövedéki adót kell kivetni a cigarettákra. (Ezt a szabályt nem kell alkalmazni, ha az adó eléri az 1000 cigarettánkénti 115 eurót.)
Bíróság elé megy a lengyel kormány is
Áprilisban indította el az Európai Bíróság a kötelezettségszegési eljárást Lengyelországgal szemben a lengyel bírákra vonatkozó új fegyelmi rendszer miatt. A Bizottság indoka az volt, hogy az új rendszer aláássa a lengyel bírák függetlenségét.
Például nem biztosítja, hogy első fokon „törvény által létrehozott” bíróság döntsön a rendes bírósági bírák elleni fegyelmi eljárásokban. Ehelyett a fegyelmi tanács elnökét hatalmazza fel arra, hogy eseti alapon, és szinte korlátlan mérlegelési jogkörrel döntsön arról, hogy egy rendes bírósági bíró ellen indított adott ügy első fokon melyik fegyelmi bíróság elé kerüljön. Brüsszel és Varsó között eredménytelen volt a párbeszéd ebbe a kérdésben, ezért az Európai Bizottság a Bírósághoz fordult, és gyorsított eljárásban kéri az ügy eldöntését. A lengyel bírósági reform miatt jelenleg az Alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárás is folyik Lengyelországgal szemben.
Rovataink a Facebookon