Európai Bíróság főtanácsnoka: Uniós jogba ütközik a Stop Soros
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Rossz hírt kaptak a holland transzneműek
- Nemzetközi mozgalomhoz csatlakozott a Jobbik
- Mitől félnek legjobban az EP-képviselők?
- Két elszabadult ló vágtatott végig London utcáin
- Megdöbbentették az ENSZ-főbiztost a gázai kórházaknál talált tömegsírok
- A rendőrök lelőttek egy machetével hadonászó férfit egy német egyetemen
- Folytatódhat Irán és Észak-Korea közös fegyverkezési programja
- Sorra robbannak ki a palesztinpárti tüntetések az Egyesült Államokban
- Bejelentették: újabb kínai beruházás érkezik Magyarországra
- Elnyelte a szaharai por Athént
Az uniós joggal ellentétesnek tartja a magyar menekültügyi szabályozás biztonságos tranzitországra vonatkozó kitételét Michal Bobek, az Európai Bíróság főtanácsnoka.
Az eljárás egy magyar bíróság kérésére indult, ahová egy szíriai kurd állampolgár fordult keresettel, mert menedékjog iránt kérelmét elutasították, és kiutasították Szerbiába. A 2018 július 1. óta hatályos „Stop Soros” törvénycsomag hozta be a magyar jogba a biztonságos tranzitország kifejezést. A jogszabály kimondja, ha a kérelmező ilyen országon keresztül érkezik Magyarországra, akkor a kérelme elfogadhatatlan.
A főtanácsnok azon a véleményen van, hogy a biztonságos harmadik országnak az elvétől eltérően a vitatott magyar jogszabály nem követeli meg kifejezetten, hogy a biztonságos tranzitországok garantálják azt, hogy a menedékkérőt nem fogják olyan országba visszaküldeni, ahol az üldöztetésnek vagy más súlyos sérelemnek lehet kitéve.
Ráadásul a biztonságos harmadik országnak olyan államnak kell lennie, amellyel a menedékkérő valamifelé kapcsolatban áll, és ez alapján ésszerűnek tűnik, hogy ebbe az országba térjen vissza. Márpedig a főtanácsnok szerint az egy adott országon való áthaladás nem tekinthető ilyen kapcsolatnak.
A főtanácsnok rámutatott arra is, hogy a vonatkozó uniós irányelv kimerítő jelleggel sorolja fel a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlansági okait, és a biztonságos tranzitország oka az irányelvben meghatározott egyik oknak sem felel meg. Ezért Michal Bobek
azt javasolja, hogy az Európai Bíróság mondja ki, hogy a Magyarország által a biztonságos tranzitországra vonatkozóan bevezetett új elfogadhatatlansági ok ellentétes az irányelvvel.
Ugyanennek a véleménynek a része, hogy menekültügyi bírósági eljárások nyolc, illetve 60 napos kötelező eljárási határideje ésszerű-e. A főtanácsnok úgy véli, hogy amennyiben a nemzeti bíróság megállapítja, hogy az ügy sajátos körülményeire, vagy azon általános feltételek alapján, amelyek mellett e bíróságnak a feladatát el kell látnia – ideértve például az egyidejűleg előterjesztett kérelmek különösen nagy számát – nem biztosítható a menedékkérő számára az irányelv szerinti hatékony jogvédelem, akkor a bíróság eltekinthet a határidőktől, és azok lejártát követően a lehető leggyorsabban végeznie kell.
A főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot. Az Európai Bíróság bírái most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.
A Stop Sorossal kapcsolatban egyébként már folyik egy eljárás az Európai Bíróságon, ahol az Európai Bizottság szeretné kimondatni, hogy ez a törvény ellentétes az uniós joggal.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
(Borítókép: Bődey János / Index)
Rovataink a Facebookon