Uniós csúcs: jelképesen felgyújtották az EU Tanácsának épületét
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Ukrajna szuperfegyvereket kaphat Amerikától
- Észak-Korea nukleáris ellentámadást szimuláló hadgyakorlatot tartott
- Lángokban áll Kanada nyugati része
- Török Gábor: Nehéz értelmezni, elhinni azt, amit a legfrissebb közvélemény-kutatás mutat
- Szijjártó Péter bejelentette: újabb légi járat indul Budapestről Kínába
- Fontos bejelentést tett Ursula von der Leyen a gázárakról
- Korrupcióval gyanúsítják az ukrán mezőgazdasági minisztert
- Kizuhant egy diáklány egy iskola ablakából Kolozsváron
- Napvilágot látott Brüsszel rémálma: egyre többen lépnének ki az Európai Unióból Ausztriában
- Kezd eldurvulni a helyzet: egymásnak feszülthet a NATO és az EU
Több mint hatvan Greenpeace-aktivista, köztük számos ipari alpinista lepte el csütörtökön hajnalban az Európai Tanács épületének külső homlokzatát Brüsszelben, néhány órával azelőtt, hogy elkezdtek volna érkezni az állam- és kormányfők az uniós csúcstalálkozóra. Éppen ezért az épület elvileg az egyik legjobban védett létesítmény Brüsszelben, ennek ellenére a Greenpeace óriási molinókat feszített ki “Klímavészhelyzet” felirattal, illetve azt a látszatot keltették, mintha lángokban állna az épület. Ez is volt a céljuk, szerintük nem 2050-es célokról kellene beszélni, hanem azonnali intézkedéseket hozni, mert “ég a ház”. Sőt, a jobb hatás kedvéért időnként vörös füstgyertyákat is gyújtottak.
A két napos EU-csúcs első napján lesznek a fontosabb témák: klímapolitika és a következő hét éves költségvetés. Az Európai Bizottság szerdán bemutatott új zöld megállapodása a tárgyalások alapja, amely azt a cél tűzi ki, hogy 2050-re karbonsemleges legyen az EU. Ezt a célt idén júniusban nem támogatta a magyar, a cseh és a lengyel kormány, most azonban a csúcs előtt Orbán Viktor azt mondta, feltételekkel ugyan, de egyetért a célkitűzéssel. A közép-kelet-európai államok legnagyobb aggodalma a kiadásokkal kapcsolatos, a gazdaság zöldítésének költségeit szeretnék minél nagyobb mértékben EU-s költségvetésből finanszírozni. Ursula von der Leyen programbeszédében már megemlítette, hogy az EU-nak a következő költségvétési időszakban 100 milliárd eurót kell fordítania az “igazságos átállási mechanizmus”-ra. Ennek a részleteit azonban csak január elején fogadja majd el az Európai Bizottság – vélhetően be kívánták várni a tagállamok előzetes támogatását.
Majdnem az egész csúcstalálkozót a klímaváltozásnak szenteljük annak érdekében, hogy Európa legyen az első klímasemleges kontinens. Olyan változást akarunk, amely a szociális hatásokat és a különböző országok álláspontját figyelembe veszi
– mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. A politikus azt is hozzátette, hogy „ez magával vonja, hogy a kutatás-fejlesztésbe és az új technológiákba komolyan be kell fektetnünk.” A csúcstalálkozó másik fontos témájáról azt mondta: „el kell döntenünk, milyen módon osszuk el az uniós forrásokat.”
A Tanács elnöke az elmúlt hetekben több uniós országba - így Budapestre is ellátogatott -, hogy meghallgassa a kormányok álláspontját. Azt szeretné, ha az uniós vezetők ma kompromisszumot találnának a kohéziós politikához hasonló klasszikus költségvetési kiadások és a migráció, klímavédelem és kutatás-fejlesztés új célkitűzései között.
A kelet-európai tagállamok ellenkezését vetíti előre Andrej Babiš cseh miniszterelnök osztrák kollégájának szóló megjegyzése a bevonuláskor.
Jó lenne, ha tudná, hogyha mi áttérünk a klímasemlegességre, akkor neki nem lesz energiája.
itt arra utalt, hogy Csehország energiatermelésének 37 százaléka származik szénerőművekből, 32 százalék pedig nukleáris energiából, de Ausztria, melynek miniszterelnöke elkötelezett a tiszta energia mellett, energiafogyasztásának negyedét Csehországból szerzi be.
„N agyratörő klímaterveinknek vannak, és eleget kell tennie az emberek elvárásainak. A gyerekeink jövőjéről van szó, bízom benne, hogy megegyezünk a közös célokban” – mondta Sanna Marin finn miniszterelnök elmondta, aki azt is elárulta: nagyon izgatott, hiszen csak kedden lépett hivatalba, és máris jönnie kellett az első Európai Tanácsra.
A csütörtöki nap második témája a következő hét éves költségvetés. Az elmúlt időszakban az borzolta a kedélyeket, hogy a finn elnökség az Európai Bizottság eredeti javaslatánál is kisebb költségvetést tervezett be. Ez azt jelentette, hogy a Bizottság által előterjesztett uniós nemzeti összetermék 1,114 százaléka helyett 1.07 százalékot javasoltak. Ezzel azonban sem a tagállamok többsége, sem az Európai Bizottság nem értett egyet.
Megállapodás most sem várható, ugyanakkor elképzelhető, hogy rendkívüli csúcsot kell majd összehívni februárban.
A pénteki napon többek között az euróövezeten belüli együttműködés elmélyítéséről, az EU és Afrika kapcsolatrendszeréről és a brexitről lesz szó.
(Borítókép: Yves Herman / Reuters)
Rovataink a Facebookon