Nincs kivetnivaló abban, hogy az Európai Bizottság Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal szemben eljárást indított a rendkívüli kvóta miatt, mondta Angela Merkel. A többek között magyar ellenszavazattal, de a kellő többséggel elfogadott jogerős intézkedéssel 1294 menedékkérőt kellene átvennünk Olaszországból és Görögországból. Erre a kormány nem hajlandó, így már hosszú ideje borítékolható volt a kötelezettségszegési eljárás, amelynek a vége pénzbüntetés lehet.

Eltűnhetnek a polcokról az olyan nevek, mint a szójatej, a rizstejszín vagy a növényi sajt. Az Európai Bíróság szerdán úgy döntött, csak az állati eredetű tejtermékeket lehet tejterméknek hívni.

A magasabb fizetés csak az egyik ok a sokból, amiért a magyar orvosok szívesebben dolgoznak Nagy-Britanniában. A fiatalokat a szervezett szakorvosképzés is vonzza, a tapasztaltabbakat a megbecsülés hiánya űzi el. Az egyik legnagyobb probléma, hogy Magyarországon nagy hagyománya van a hálapénzrendszernek, ami például ahhoz vezet, hogy az orvosok a műtéteken osztozkodnak. 

Anglia sem a Kánaán. Sokkal drágább az élet, és keményen meg kell küzdeni az előrehaladásért. Aki nem helyben végzi a szakorvosképzést, hátrányból indul a munkaerőpiacon, és a brit kilépési hiszti nem könnyíti meg a munkakeresést a kelet-európaiaknak. A kezelésben szigorú protokollt kell követni, ami tiszta helyzetet teremt a kórházi osztályokon, de elveszi a problémamegoldás örömét.

„Az Európai Bizottság továbbra is kitüntetett figyelemmel kíséri a kedden elfogadott magyarországi civiltörvényt – mondta szerda délben az uniós testület szóvivője. – Alaposan kielemezzük a törvényt, közösen a Velencei Bizottsággal, és különösen ügyelve arra, hogy megfelel-e az uniós piaci szabályoknak és az alapvető jogoknak.”

Az EU ellenőrző szerve már áprilisban figyelmeztette a kormányt, hogy nagyon figyelni fognak a törvényjavaslatra, amely arra kötelezne egyes civil szervezeteket, hogy tüntessék föl a nyilvános anyagaikon, ha egy bizonyos összeg fölött külföldről nyertek el anyagi támogatást. A Bizottság alelnöke Frans Timmermans akkor azt mondta: fontos biztosítani, hogy átláthatóak legyenek ezeknek a szervezeteknek a támogatásai, de az új szabály arányos kell, hogy legyen a kockázattal, amit az átláthatóság esetleges hiánya jelent, és nem vezethet indokolatlan megkülönböztetéshez.

Civilek tüntetnek a törvényjavaslat ellen az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén, 2017. április 24-én

Fotó: Ajpek Orsi

A Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete június elején kiadott egy előzetes véleményt. Ebben az áll, hogy a civil szervezeteket érintő magyar szabályozás jogszerű célokat tűz ki ugyan, de túlzott kötelezettségeket és aránytalan szankciókat tartalmaz. A törvény indoklásában szereplő elvek, a civil szervezetek átláthatósága, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása mind-mind fontos célok, de több probléma is van a törvénnyel:

• a civilekkel szemben alkalmazott rosszindulatú kormányzati kampány, amely „a megkülönböztető bánásmód lehetőségét is felveti”
• a kormánynak, hogy a törvény elfogadása előtt mindenképp egyeztetnie kell az érintett civilekkel, legyen nyilvános vita
• feleslegesen hosszú az a hároméves időszak, amely alatt egy civil szervezet nem kaphat külföldi finanszírozást, hogy jogosulttá váljon arra, hogy elveszítse a külföldről finanszírozott szervezeteknek járó címkét

ha a civileknek minden adományról részletesen be kell számolniuk, az óriási adminisztrációs teher, ezért a Velencei Bizottság szerint legfeljebb a legnagyobb adományozók nevének közzétételét jogos elvárni a szervezetektől. Az ugyanis, hogy valamennyi külföldi támogatást és támogatót minden sajtótermékükben és kiadványukban megjelenítsék, túlzottnak tűnik.

„Bár a legtöbb tagállam tanúságot tett arról, hogy politikai akarat esetén az áthelyezés működőképes, a Bizottság felszólítja azokat a tagállamokat, amelyek ezt eddig elmulasztották, hogy teljesítsék jogi kötelezettségeiket, továbbá méltányosan és arányosan járuljanak hozzá a mechanizmushoz” – írta közleményben az Európai Bizottság kedd délután.

2015 őszén indították azokat a rendkívüli műveleteket, amivel összesen 160 ezer menedékkérőt áthelyeznének Olaszországból és Görögországból más uniós államokba. A művelet tehermentesíti a két dél-európai ország hatóságait azzal, hogy nem nekik kell megvizsgálni és elbírálni az áthelyezésre kiválasztott emberek menedékkérelmét, hanem azoknak az országoknak, ahová átirányítják őket. Csak olyanok vehetnek részt a műveletben, akiket szinte biztos, hogy tényleg menekülteknek nyilvánítanak az eljárás végén.

Az Európai Bizottság kedden kötelezettségszegési eljárást indít a magyar kormány ellen a kvótaügyben, írja a Reuters. Valószínűleg Lengyelország és Csehország is érintett lesz az eljárásban, amit azért indítanak, mert a három tagállam nem veszi ki a részét a menedékkérők rendkívüli áthelyezéséből.

Kedd délután bejelentésre készül az Európai Bizottság migráció- és menekültügyért felelős biztosa, és havonta általában egy csomagban döntenek a kötelezettségszegési eljárásokról, ami júniusban ezen a héten esedékes.

Az EU gazdasági óriás, politikai törpe, katonai féreg

– tartja a közhely. Úgy tűnik, Brüsszelben megunták az állítás harmadik részét, és ha tyúklépésekkel is, de megindultak egy valódi védelmi unió felé.

Hiába szeretett volna stabilabb többséget és egyértelmű felhatalmazást Theresa May brit miniszterelnök a brexithez, pont az ellenkezőjét érte el az előrehozott parlamenti választással. A konzervatívok elveszítették a többségüket. Kénytelenek összefogni az északír Demokratikus Unionista Párttal (DUP), amelynek a tíz képviselőjével elvileg meg is van a többség, de az euroszkeptikus, a kemény brexitet elvető képviselőcsoport csak esetileg, kívülről fog támogatni egy kisebbségi kormányt.

Általában azok a pártok erősödtek, amelyek szorosabb kapcsolatot szeretnének az EU-val. A baloldalon viszont hiába szereztek több parlamenti helyet a munkáspártiak és a liberális demokraták, a Skót Nemzeti Párt meggyengültek, így esélytelenné váltak a koalícióra.

Húsz uniós ország megegyezett csütörtökön, hogy közös ügyészséget alapítanak, amely az EU-s költségvetést érintő bűncselekményekben nyomozhat és indíthat büntetőeljárást. A független uniós főügyészt hatalmazzák fel arra, hogy például az uniós forrásokkal kapcsolatos korrupciót vagy csalást felderítse és bíróság elé utalja.

Magyarország azonban nem vesz részt az ügyészség létrehozásában. A dánok, a lengyelek, a máltaiak, a britek, a hollandok, a svédek és az írek is kimaradnak, de később csatlakozhatnak majd.

Évek óta vitatkoztak a tagállamok a uniós ügyészség létrehozásáról. Márciusban dőlt el, hogy olyan formában nem tudnak megegyezni az új intézményről, hogy mind a 28 uniós országnak megfeleljen.

Trócsányi László igazságügyi miniszter akkor azt nyilatkozta: egy új intézmény felállítása a meglévő európai uniós bűnüldözési intézményeket, így az Eurojustot és az Európai Csaláselleni Hivatalt (OLAF) gyengítené, noha ezek nagyon komoly eredményeket érnek el. Amennyiben európai ügyészséget szeretnének létrehozni, akkor az Eurojust szervezeti alapjain kell azt létrehozni. 

Věra Jourová, a jogérvényesülésért felelős EU-biztos csütörtökön azt nyilatkozta: „Az Európai Ügyészség kiegészíti az Eurojust – az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége – által végzett fontos munkát, amely így felszabaduló forrásait a terrorizmus, az emberkereskedelem és egyéb bűncselekmények elleni küzdelemre tudja fordítani.” 

A korrupciós ügyeket jelenleg felderítő nyomozó hatóság, az OLAF nem indíthat büntetőeljárást, a vizsgálatait egy ajánlással zárja le. 

Gatyába rázná az Európai Bizottság az euróövezetet. A közös pénzt használó országok között nagyobb egységet hozna egy szerdán bemutatott terv. Azokra is gondoltak Brüsszelben, akik eddig kimaradtak az euróból.

Nekik „megpróbálunk majd egy olyan keretet alkotni, amely elég vonzó. Ahogy a filmekben mondják,

egy visszautasíthatatlan ajánlatot

–  vezette fel  múlt héten a javaslatot lenyűgözően szerencsétlenül Pierre Moscovici gazdasági biztos.

„Orbán Viktor egy kettőnk közötti személyes konfliktusként próbálta beállítani a saját belpolitikáját, és engem tett a kérlelhetetlen propaganda kampányának a célpontjává” – mondta Soros György Brüsszelben csütörtök délelőtt. A Nyitott Társadalomért Alapítvány elnöke az Európai Bizottság gazdasági fórumán tartott beszédet az Európai Unió reformjáról. Ennek keretében dicsérte azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek segíthetnek visszaállítani az Európai Unióba vetett bizalmat a kontinensen. A németországi Pulse Europe-ot, a nagy-britanniai Best for Britaint, a lengyel kormánypárttal szembeni ellenállást és végül a Fidesszel szembeni társadalmi megmozdulásokat említette.

„Ez az ellenállás biztosan legalább annyira meglepte Orbán Viktort, mint engem – mondta, és rátért az ellene irányuló kampányra. – Orbán a magyar szuverenitás védelmezőjének szerepét osztotta magára, rám pedig egy kétes hírű valutaspekulánsét, aki arra használja a pénzét, hogy elárassza Európát – és különösen a szülőhazáját, Magyarországot – illegális bevándorlókkal, egy ködös és gonosz összeesküvés részeként.

Soros György egy CEU-n tartott sajtótájékoztatón, 2011-ben.

Fotó: Nagy Attila Károly / Index

Ez az ellentéte annak, ami én vagyok. Büszke alapítója vagyok a Közép-európai Egyetemnek, amely 26 év után a világ ötven legjobb egyeteme közé került több társadalomtudományban is. Bőkezűen támogattam az egyetem alapítását, ami lehetővé tette, hogy megvédje az egyetem tudományos szabadságát nemcsak a magyar kormány beavatkozásától, hanem az alapítójának bármilyen beavatkozásától is.

Sikeresen ellenálltam Orbán kísérleteinek, hogy az ideológiai nézeteltéréseinket személyes ellenségeskedésbe fordítsa.”

Többször is előkelő helyen szerepel Magyarország az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) ma kiadott jelentésében, csak sajnos nem úgy, ahogy szeretnénk.

Nehéz lenne az Erasmusnál népszerűbb uniós programot mondani. Olyat legalábbis biztosan nem lehet találni rajta kívül, ami még filmet is megihletett volna.

Feltételekhez köthetik az uniós felzárkóztatási támogatások kifizetését, mondta kedden az EU költségvetési biztosa.

Donald Trump csütörtök délután a NATO vezetői értekezletén vesz részt Brüsszelben. A találkozóra két hivatalos témát tűztek ki:

1. a katonai szövetség bejelenti, hogy hivatalosan is csatlakozik a terrorizmus elleni világméretű koalícióhoz,
2. az európai szövetségesek rábólintanak, hogy megvastagítják a védelmi költségvetésüket, és az éves nemzeti össztermékük értékének két százalékát erre költik majd.

Erről a két ügyről már a találkozó előtt nagyjából egyetértésre jutottak a felek. A személyes találkozónak a politikai és a lélektani jelentősége a nagyobb. „Azért tartunk találkozót, hogy Donald Trump megnyugodjon, hogy a NATO-nak van értelme, nem idejétmúlt szervezet. És hogy az európai szövetségesek is megnyugodjanak, hogy Trump nem akar kivonulni a NATO-ból” –mondta az EUrologusnak egy belső forrás.

A NATO formálisan tagja lesz a terror elleni koalíciónak, de ez nem jelenti azt, hogy katonai műveletekben is részt vesz a szövetség. A katonai műveleteket az országok saját hatáskörükben vezénylik le. Viszont azzal, hogy a jövőben a NATO képviselője is az asztalnál fog ülni a tárgyalásokon, jobban össze lehet majd hangolni a védekező-kiképző képességeket. Ezen kívül Irakban indul egy kiképző művelet NATO fennhatóság alatt.

A NATO-találkozón minden állami vezető két percben szólal föl, várhatóan megerősítik az elköteleződésüket a terror elleni harcban, és hangsúlyozzák a katonai szövetség fontosságát.

Az Egyesült Államok és Oroszország viszonya, különösen a Trump-kampánystáb szerepe az USA elleni orosz hírszerzési akciókban nyugtalanítja a NATO-tagokat, de nem valószínű, hogy ezen a hivatalos találkozón szóba kerülne az ügy. A NATO-nak van egy elfogadott politikája Oroszországgal szemben, ami az elrettentés, védelem és a párbeszéd hármasára épül, ezen egyelőre nem szeretnének változtatni.

Egy másik kényes ügy, hogy az Európai Unió vezetői egyre többet hangoztatják, hogy szükség van közös, az EU égisze alatt működő katonai erőre, amely stratégiai autonómiát kellene, hogy kapjon a NATO-val szemben is. Huszonegy tagállam ugyanaz a NATO-ban és az Európai Unióban, ezért félő, hogy az EU-s katonai építkezés ahhoz vezetne, hogy párhuzamosan zajlanának ugyanolyan fejlesztések a két szervezetben, ami nem a legjobb felhasználása a tagországok erőforrásainak. A NATO-t az is aggasztja, hogy a közös uniós katonai stratégiát a német-francia érdekrendszer mozgatná, és a többi résztvevő szempontjait kevésbé venné figyelembe.

„Az EU mégiscsak a legjobb ötlet, ami a huszadik században az eszünkbe jutott Európában” – mondta kedd este Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a belgiumi Leuvenben. A hetvennégy éves konzervatív politikus Európa jövőjéről tartott előadást a nagy múltú Leuveni Egyetemen.

Szerinte három területen kell a mostaninál szorosabban együttműködni az Európai Unióban: a bevándorláspolitikában, a biztonság- és külpolitikában és a gazdasági-pénzügyi politikában. Ő támogatná, hogy mindegyik uniós ország egyszerre lépjen be a szorosabb integrációba, és hogy ehhez módosítsák az uniós alapszerződéseket. Szerződésmódosításra azonban nincs étvágy Európában, mondta. Ezért valószínűleg először csak néhány ország indítja majd az új együttműködéseket.

Fotó: John Thys / AFP

Schäuble egyetért a frissen megválasztott francia elnökkel, Emmanuel Macronnal abban, hogy erősíteni kell és hatékonyabbá kell tenni az EU-t. Erre a feladatra pedig

nem egy európai szuperállam a megoldás.

Európa népei nem állnak rá készen, hogy feladják a nemzetállamot, mondta. Az integráció híveinek sem szabad a nemzetállami modellel szembefordulni, mert ha ezt teszik, akkor átengedik a nemzeti identitás témáját az euroszkeptikusoknak, és veszíteni fognak.

Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy kezdje el 1294 menedékkérő átvételét Görög- és Olaszországból.

Megfordultak a szerepek Magyarország és az Európai Unió között a szerdai  „kvótaperben” . Arra már láttunk példát, hogy Budapesten elfogadtak egy törvényt, aminek a szellemiségével nem értett egyet az Európai Bizottság, de nem tudott fellépni ellene, csak részletkérdésekbe belekötni. A médiatörvénnyel az volt a gond, hogy korlátozhatja a sajtó szabadságát, de módosítást csak három konkrét technikai ügyben kérhetett Brüsszel. A felsőoktatási törvény politikai támadás egy külföldi egyetem ellen, de az uniós testület csak az oktatási piacot korlátozó előírásai miatt írathatja át.

Az Európai Unió Bíróságának szerdai meghallgatásán a másik oldalon találtuk magunkat. A magyar kormány támadta a menekülők kötelező szétosztását az EU-ban, mert szerinte elfogadhatatlan, hogy rákényszeríti Magyarországot: vállaljon át menedékkérőket más országoktól. Ez azonban a tárgyalóteremben kevés: konkrét jogsértés kell hozzá, hogy megtámadhassuk a döntést. Biztos fogást nem találtak a magyar jogászok, eljárásbeli hibákat viszont igen, ami elég lehet hozzá, hogy megtorpedózzák a kvótákat. Ezeket tárgyalták meg szerdán. Az egyik oldalon Magyarország, Szlovákia és Lengyelország, a másikon az uniós Miniszterek Tanácsa, az Európai Bizottság és nyolc másik állam, köztük Franciaország, Németország és Olaszország állt.

Szerdán tartják az első tárgyalást a perben, amelyet Magyarország és Szlovákia indított az uniós Miniszterek Tanácsa ellen az EU bíróságán. Az ügy az Európába érkezett menedékkérők töredékének a széttelepítése. Eredetileg 160 ezer embert osztottak volna szét az uniós államok azok közül, akik Olaszországban vagy Görögországban lépték át az EU határát, és jó esélyük van rá, hogy megkapják a menekültstátuszt. A fogadó ország 6000 eurót (nagyjából 1,9 millió forintot), a küldő 500-at kap a költségei fedezésére az Európai Uniótól.

Az eredeti tervben Magyarországról is elvittek volna 54 ezer menedékkérőt, de a kormány ezzel a lehetőséggel nem kívánt élni. Ez ugyanis azt jelentette volna, hogy Magyarországot hivatalosan „frontországgá” nyilvánítják, és nekünk kellett volna megszervezni az emberek fogadását és áthelyezését.

Magyarország néhány más keleti tagállammal együtt az egész rendkívüli menekült-áthelyezést leszavazta az uniós Miniszterek Tanácsában, de kisebbségben maradtak. A többségi döntés értelmében 1294 menedékkérőt kellene fogadnunk szeptember végéig, de a magyar kormány a szlovákkal együtt nem kíván senkit átvenni, és pert indított a lengyelek támogatásával. A másik oldalon hét tagállam szállt be az eljárásba.

Nagy lehetőség Európának

– így örült Szijjártó Péter annak, hogy a centrista Emmanuel Macron és a szélsőjobboldali Marine Le Pen küzdhet meg a francia elnökségért a választás május 7-i második fordulójában. A külügyminiszter azzal indokolta a lelkesedését, hogy a két jelölttel lendületet kaphat a gondolkodás az új típusú megoldásokról az EU-ban.

Szijjártó Péternek igaza van abban, hogy

Magyarországnak viszont ebben könnyen lehet, hogy nem lesz köszönet.

Az Európai Bizottság úgy készül, hogy júniusban, a nagy-britanniai választások után jöhet az első hivatalos találkozó a brit kilépés ügyében a brit és az uniós tárgyaló felek között. Az Európai Unió végrehajtó szerve szerdán tette közzé a javaslatait arról, hogy hogyan szeretne tárgyalni és melyik témákat tartja a legfontosabbnak. 

Novemberre megszüntetik a belső határellenőrzéseket a schengeni térségben, jelentette be az Európai Bizottság. A testület közölte: jogilag ez lesz az utolsó lehetőség, hogy például Ausztria meghosszabbítsa az intézkedést.

Az Európai Unió huszonhét maradék tagállama előállt a nagy tervvel, amivel a brit tárgyaló küldöttséget fogják kínozni a következő két évben.

„Mindenki rosszul jár a brexittel ” – tette világossá egy magas rangú uniós diplomata a szombati tárgyalás előtt.  „A feladatunk a kármentés, hogy a kilépés minél kevésbé rázza meg Nagy-Britanniát és az EU-t.”

A brit kilépés olyan „bizonytalanságot teremt, amely fennakadásokat okozhat különösen az Egyesült Királyságban és kisebb mértékben más tagállamokban is” – vázolja föl a helyzetet a stratégia, amiben az uniós állami vezetők megegyeztek szombaton. 

Angela Merkel német kancellár a szombati EU-s Brexit-csúcs utáni sajtótájékoztatón

Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary

Brit állampolgárok, vállalkozások és közigazgatási szervek is arra alapozták az elmúlt években az életüket és a működésüket, hogy az uniós tagsággal mindenféle jogokat élveznek, és ennek hamarosan vége lesz. Nem számíthatnak majd az uniós jog nyújtotta kiszámíthatóságra és biztonságra – írja a huszonhét vezető által jóváhagyott szöveg.

Korai lenne arról beszélni, hogy a Fidesz visszavonulót fújt a CEU-törvény ügyében, miután az Európai Bizottság eljárást indított a jogszabály ellen, és a kormánypárt európai politikai családjából is nyomást gyakoroltak Orbán Viktorra, hogy vonja vissza a kelleténél szigorúbb előírásokat.

Az Európai Néppárt (EPP) elnöksége „beidézte” Orbán Viktort, hogy számoljon be a felsőoktatási törvény és az „Állítsuk meg Brüsszelt” nemzeti konzultáció legújabb fejleményeiről, írta a párt a szombati közleményében.

„Az EPP mindig úgy gondolta, hogy a párbeszéd a legjobb mód arra, hogy kommunikáljunk a tagjainkkal és áthidaljuk a nézeteltéréseinket. Az elmúlt hetekben kapcsolatban álltunk a Fidesz vezetőségével” – nyilatkozta a párt elnöke, a francia Joseph Daul. Viszont azután, hogy tárgyaltak a magyar civil szervezetekkel és a magyar tudományos közösség képviselőivel, arra a következtetésre jutottak, hogy

a párbeszéd önmagában már kevés.

A Civil Liberties Union for Europenevű európai jogvédő egyesület kedden szervezett egy találkozót, ahol a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért vezetői részletesen tájékoztatták a tervezett civiltörvény káros hatásairól a Néppárt elnökét, Joseph Dault.

Az uniós jogot betartató testület, az Európai Bizottság szerdán hivatalos levélben figyelmeztette a kormányt, hogy a felsőoktatási törvény korlátozza az oktatási piacot az Európai Unióban, és ez európai jogot sért.

Őszinte beszélgetés, semmi több

Az Európai Néppártban nyílt és őszinte beszélgetést folytattak Orbán Viktorral szombat délelőtt, és az EPP megkérte a Fideszt és a magyar hatóságokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést, hogy eleget tegyenek a Bizottság kérésének.

Orbán Viktor pedig megnyugtatta a Néppártot, hogy így is tesz majd.

„Az EPP elnöksége világos üzenetet küldött Orbán miniszterelnöknek és a pártjának, hogy nem fogjuk elfogadni, hogy alapvető szabadságokat korlátozzanak, és figyelmen kívül hagyják a jogállamiság szabályait. Ez magában foglalja a tudományos élet szabadságát és az egyetemek autonómiáját. A Néppárt azt szeretné, hogy a CEU tovább működjön, a határidőket felfüggesszék, és induljon el a tárgyalás az Egyesült Államokkal az ügyben.”

Orbán Viktor az Európai Parlament április 26-i ülésére érkezik

Fotó: Emmanuel Dunand / AFP

A tervezett civiltörvénnyel kapcsolatban az írták: „a civil szervezetek nélkülözhetetlen részei mindegyik egészséges demokráciának, a civil társadalmat képviselik, és tiszteletben kell őket tartani.”

„Azt is világossá tettük a magyar partnereinknek, hogy az „Állítsuk meg Brüsszelt” kampány égbekiáltóan EU-ellenes retorikája elfogadhatatlan.

Az állandó támadások, amelyekkel a Fidesz évek óta bombázza Brüsszelt, elértek egy olyan szintet, amit már nem tűrhetünk el.

„Ez a konzultáció durván félrevezető. Az Európai Uniót az Európai Néppárt nagy formátumú képviselői alapították, és a meggyőződéseink mélyen Európa-pártiak.”

„Pontosan Orbán Viktor az, akit nem kell emlékeztetnünk arra, hogy a brüsszeli döntéseket az európai kormányok közösen hozzák, a magyar kormánnyal együtt, és az Európai Parlamenttel, amelyben szintén ott ülnek a magyar nép képviselői.”

Vártunk Orbán Viktorra a brüsszeli Európai Tanács épületének a bejáratánál, ahol meg lehet szólítani a csúcstalálkozóra érkező államfőket, hogy megkérdezzük, úgy érzi-e, hogy meg kellett hátrálnia a felsőoktatási törvény ügyében, és igaz-e, hogy szankciókkal fenyegették a Fideszt az európai pártcsaládjában a közelmúltban tárgyalt magyarországi törvények és a Brüsszel-ellenes nemzeti konzultáció miatt. Miután azonban befutott az osztrák kancellár és lenyilatkozott a sajtónak, a szervezők szóltak, hogy több küldöttség nem fog érkezni.

Fotó: Emmanuel Dunand / AFP

A miniszterelnök, aki egyébként szerdán nagyon hosszú sajtótájékoztatón állt a nyilvánosság elé, ezúttal egy másik bejáratot választott, ahol nem találkozik újságírókkal. Pont úgy, mint Soros György két nappal korábban az Európai Bizottságban.

Az Európai Néppárt szombat délelőtti vezetői találkozója után Rogán Antal beszélt a kormányfő nevében is. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az M1-nek azt mondta: a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt csúcstalálkozóján Orbán Viktor miniszterelnök megerősítette, Magyarország kész minden kérdésben folyamatosan tárgyalni az Európai Bizottsággal. Az ülés végére pedig minden résztvevőnek világossá vált, hogy Magyarországnak az EU-ban, a Fidesznek az Európai Néppártban a helye.

„Tehát bármilyen jogi eljárás indul ellenünk, akkor a kormány minden egyes jogi érvet, amit az Európai Bizottság közöl azt természetesen komolyan fontolóra vesz” – hangsúlyozta. Ugyanakkor Orbán Viktor az ülésen a CEU kapcsán világossá tette: „mi úgy ítéljük meg, hogy a Magyarországon működő Soros-alapítású Közép-európai Egyetem létét semmilyen jogszabály-módosítás nem fenyegeti”. Hozzátette, hogy továbbra is biztosított az intézményben folyó oktatás és a tudományos kutatás szabadsága, az egyetem új évfolyamot is indíthat. A kormány kész áttekinteni minden nemzetközi szerződésben szereplő kérdést, ami a külföldi diploma kiadásához szükséges, de Magyarországon egy egységes szabályozásnak kell érvényesülnie – jelentette ki a miniszter.

A Fidesz uniós pártcsaládja azt kérte a kormánytól szombaton, hogy függessze fel a felsőoktatási törvény módosításával kapcsolatos határidőket, és kezdje meg a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a CEU ügyében. Az Európai Néppárt félrevezetőnek tartja a nemzeti konzultációt, és elviselhetetlennek nevezte a Fidesz EU elleni támadásait.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Alig ért haza Orbán Viktor Brüsszelből, máris mehetett vissza. Szerdán az Európai Parlamentben állt ki a kormány igazáért. A valódi tét nélküli szópárbajban nem csak baloldali képviselők, hanem jópáran saját pártcsaládjából, az Európai Néppártból is nekimentek.

Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése felszólította Magyarországot, hogy függessze föl a civiltörvény parlamenti vitáját, és ne ültesse át a gyakorlatba a felsőoktatási törvényt, amíg az ET alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság nem véleményezi azt.

Egy csütörtökön elfogadott határozatban a strasbourgi közgyűlés arra is kérte a magyar hatóságokat, hogy a két törvényről kezdeményezzenek nyilvános párbeszédet a civil társadalommal és a nemzetközi szervezetekkel.

A civiltörvény kapcsán a közgyűlés hiányolta, hogy a törvényjavaslat vitájába nem vonták be a hazai nyilvánosságot, hogy túl súlyos szankciókat ír elő – például, hogy egy civil szervezetet bezárathatnak, ha nem tartja be a szabályokat – és hogy nem vonatkozik minden nem-kormányzati szervezetre, például a sportszervezetekre és egyházi szervezetekre.

Az Európa Tanács ülése április 25-én.

Fotó: Vincent Kessler / Reuters

„A közgyűlés egyetért azzal, hogy átlátható kell, hogy legyen, milyen forrásokat használnak a civil szervezetek. Azt a gyanúsítást azonban elfogadhatatlannak tartja, hogy a civil szervezetek külföldi érdekcsoportokat szolgálnak, és veszélyeztethetik egy ország nemzetbiztonságát és szuverenitását pusztán azzal, hogy évente egy bizonyos összegnél nagyobb külföldi támogatást kapnak” – írták.

Fájlalták a magyar vezető tisztségviselők gyanúsító és megbélyegző retorikáját is, amely megadta a törvényjavaslat körüli vita alaphangját.

„A dinamikus civil társadalom az alapköve mindegyik demokratikus társadalomnak – mondta a határozat felelőse, a dán szocialista képviselő, Mogens Jensen, és felajánlotta, hogy az Európa Tanács a teljes szakértelmével a magyar törvénhozó rendelkezésére áll, hogy helyrehozzák a törvényjavaslatot, mielőtt túl késő lenne.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker csütörtök délben találkozott a Nyitott Társadalom Alapítvány elnökével, Soros Györggyel – jelentette be az uniós testület szóvivője. Nemcsak a Közép-európai Egyetemről beszélgetnek, hanem Ukrajnáról is, mondta.

Juncker személyesen nyomon követi az ukrajnai békefolyamatot, amelyben az Európai Bizottság döntő szerepet vállal, ezért kerül szóba a találkozón Ukrajna, tette hozzá.

Soros György nem azon a bejáraton érkezett az Európai Bizottság épületébe, ahol a vendégek szokás szerint be szoktak lépni, és ahol fényképeket lehet készíteni róluk. A szokásos déli sajtótájékoztatón meg is kérdezték a Bizottság szóvivőjét, hogy miért zárták be az üvegajtót is, amelyen keresztül lehetett volna látni az érkező vendéget.

Margaritisz Szkínasz szóvivő azt válaszolta: meglepetten hallja, hogy ez történt, mert ez nem szokás. Később a fülére szóltak, hogy az emeleten biztosítottak szervezett fotólehetőséget, és bejelentette, hogy valószínűleg nem maradt több hely, ezért maradhatott le róla az érdeklődő újságíró.

Juncker maga dönti el, hogy kivel találkozik

Orbán Viktor miniszterelnök kedden a szemére vetette az Európai Bizottságnak, hogy állami vezetőknek kijáró tisztelettel fogadják Soros Györgyöt. Elmondta, hogy pénzügyi spekulánsnak tartja, aki abból gazdagodott meg, hogy más embereket tett tönkre.

„Az elnök saját maga, egyedül dönt róla, hogy kivel találkozik, és nem szokása, hogy másokkal megvitassa a napirendjét – reagált erre Szkínasz. – Ők ketten nagyon régóta ismeri egymást, ezért semmi különösen drámai nincs abban, hogy találkoznak.” A kérdésre, hogy befolyásolja-e az Európai Bizottság álláspontját a Közép-európai Egyetem és a magyar felsőoktatási törvény ügyében Soros György véleménye, leszögezte, hogy az Európai Bizottság teljes függetlenségben hozza a döntéseit, különösen, ha az európai piacot érintő szabályok betartatásáról van szó.

Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke fogadja Soros György magyar származású amerikai üzletembert a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnökét Brüsszelben 2017. április 27-én

Fotó: Olivier Hoslet

Soros György találkozik négy másik uniós biztossal is a héten: a finn Jyrki Katainennel (munkahelyteremtés, gazdasági növekedés), a cseh Vĕra Jourovával (igazságügy), a portugál Carlos Moedassal (kutatáspolitika) és a holland Frans Timmermansszal (európai alapjogok).