Elindulnak a britek az EU kijárata felé

2017. január 31., 16:54 Módosítva: 2017.02.08 22:56
33
Megkezdték a vitát a jogszabályról, amivel hivatalosan is bejelentik a kilépésüket az Európai Unióból.

A londoni parlament alsóházában elindult annak a kormányzati határozattervezetnek a vitája, amellyel a britek hivatalosan is kérnék a kilépést az EU-ból. A kormány ezt eredetileg el akarta kerülni, de a brit legfelsőbb bíróság kötelezte rá.

Tovább

9 millióan vettek részt az Erasmuson 30 év alatt

2017. január 26., 20:19 Módosítva: 2017.01.26 23:08
26
Az EU oktatási csereprogramjában a megalapítása óta majdnem tízmillióan vettek részt, 2015-ben rekordsokan tanultak és dolgoztak vele külföldön.

2015-ben az Erasmus+ 678 ezer európainak tette lehetővé, hogy külföldön folytasson tanulmányokat, vegyen részt képzésben, illetve végezzen fizetett vagy önkéntes munkát. Ez minden korábbi év eredményét felülmúlja, jelentette be csütörtökön az Európai Bizottság frissen közzétett statisztikák alapján. 

Az EU 2,1 milliárd eurót ruházott be több mint 19 600 projektbe, melyekben összesen 69 ezer szervezet vett részt 2015-ben.

 

Tovább

Orbán: Újra naggyá lehet tenni az Európai Uniót

2017. január 26., 14:51 Módosítva: 2017.01.26 18:20
643
Brüsszelben rosszul mennek a dolgok, még az irány is rossz – mondta Brüsszelben a miniszterelnök.

A kormányfő a német konzervatív Konrad Adenauer Alapítvány és az Antall József Tudásközpont közös szervezésében tartott zártkörű rendezvényen szólalt föl csütörtökön, amelyre a magyar sajtóból csak a közmédia volt hivatalos. Európa 2017 című angol nyelvű előadásában emlékeztetett arra, hogy Európa két évtizede még ambiciózus célokat tűzött ki maga elé, de ezek közül egyiket sem valósította meg. Orbán Viktor példaként említette a közös európai-ázsiai gazdasági térség létrehozásának vagy a független európai biztonságpolitikának a tervét, amelyek kudarcot vallottak.

Tovább

Orbán Viktor exkluzív napot tart Brüsszelben

2017. január 26., 12:21 Módosítva: 2017.01.26 14:56
17
A kormányfő nem nyilvános látogatáson értekezik Európa és a világ jövőjéről csütörtökön.

Orbán Viktor Brüsszelben tölti a csütörtököt, és konzervatív–kereszténydemokrata szervezetek programjain vesz részt.

Fél kettőkor beszédet mond a német konzervatív pártalapítvány, a Konrad-Adenauer-Stiftung és az Antall József Tudásközpont ebéddel egybekötött kerekasztal-beszélgetésén. A téma: „Európa 2017-ben”. Az eseményen meghívóval lehet csak részt venni. Az Antall József Tudásközpont brüsszeli irodájában kedvesen megköszönték az érdeklődést, hogy tudósíthatunk-e a magyar olvasók számára érdekesnek ígérkező beszédről, de elmondták, hogy a rendezvény zártkörű, és a helyek megteltek. Felajánlották ugyanakkor, hogy figyelemmel lehet majd kísérni a közvetítést a magyar közmédiában.

A miniszterelnök délután a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) vezetőségi ülésén vesz részt. A világ kereszténydemokrata pártjait tömörítő nemzetközi szervezetnek Orbán Viktor az egyik alelnöke. A CDI elnöke Andrés Pastrana volt kolumbiai államfő. A vezetőségben ül többek között a São Tomé és Príncipe-i miniszterelnök Patrice Trovoada, a volt libanoni elnök Amin Dzsemajel, a legnagyobb angolai ellenzéki párt vezetője Isaías Samakuva és a volt panamai kancelláriaminiszter Milton Henríquez.

A kormany.hu honlapja csütörtökre nem számol be kiemelt eseményről. A Konrad–Adenauer–Stiftung, az Antall József Tudásközpont és a CDI honlapján sem tüntették föl a rendezvényeket.  A tévéműsorban nem találtuk meg, hogy mikor lesz a közvetítés, az MTI naptárában sem volt nyoma a programnak.

A kereszténydemokraták keményen elítélik a populizmust

A Kereszténydemokrata Internacionálé vezetősége évi rendszerességgel összeül, és megvitatja, hogy milyen politikai iránymutatást adjanak a hetvennégy tagpártjuknak, és tizenkét megfigyelő tagjuknak. A tavaly áprilisi lisszaboni ülésükön foglalkoztak a terror elleni harccal, a vallás- és lelkiismereti szabadság védelmével, migrációval, offshore cégekkel, és elfogadtak egy kőkemény határozatot a populizmus ellen.

A Kereszténydemokrata Internacionálé figyelmeztetett rá, hogy a történelem legszomorúbb fejezeteit a populizmus írta. Felhívta a világ országainak figyelmét, hogy harcoljanak a populizmussal, méghozzá úgy, hogy garantálják a népeiknek a szabadságot, az oktatást, és hogy a valóságnak megfelelő tájékoztatást nyújtanak nekik. Vissza kell állítani a felelősségteljes politikai hatalom méltóságát, és a politika presztízsét, azáltal, hogy erősítik és átláthatóbbá teszik a közintézményeket, írták. Újjá kell éleszteni a demokratikus politikai kultúrát, és olyan eljárásokat kell bevezetni, amelyek minden országban figyelik, hogy erőre kapott-e a populizmus.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

A brit parlament beleegyezése is kell a brexithez

2017. január 24., 11:00 Módosítva: 2017.01.24 20:24
133

A brit legfelső bíróság úgy döntött, a parlament beleegyezése is kell hozzá, hogy beadják a kérelmet a kilépésre az Európai Unióból. A testület 8-3 arányban  egyetértett a korábbi, alsóbb fokú ítélettel.

A brit kormány a kilépési tárgyalások megkezdéséről nem akarta kikérni a parlament véleményét, úgy gondolták, a kilépés mellett döntő népszavazás elég felhatalmazást ad nekik erre. Csak a kilépés feltételeiről szóló megegyezést terjesztették volna be a parlament elé, az évekig tartó tárgyalások végén.

Tovább

Theresa May beolvas Trumpnak, ha kell

2017. január 22., 17:39 Módosítva: 2017.01.24 16:04
11
A brit miniszterelnök jövő hét végén találkozik az új amerikai elnökkel. Azt is elmondta: előnytelen kereskedelmi szerződést nem fog aláírni az Európai Unióval.

Theresa May brit miniszterelnök vasárnap kijelentette, hogy „nagyon jó” kereskedelmi megállapodásra számít az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után. Megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, hogy a jövő hét végén Washingtonban találkozik Donald Trumppal, írta az MTI.

Az USA–UK kapcsolat sokkal nagyobb, mint két ember

A BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában megkérdezték kormányfőt, hogy miként vélekedik azokról a kijelentésekről, amelyeket Donald Trump amerikai elnök korábban a nőkről tett. Theresa May közölte: „félelem nélkül” meg fogja mondani az amerikai elnöknek, ha valamit elfogadhatatlannak talál. Erre éppen a két ország különleges kapcsolatrendszere ad lehetőséget, emlékeztetett.

Múlt héten is szembesítették már a brit kormányfőt Donald Trump hírhedt kijelentésével a Sky News-on. A szeme sem rebbent, amikor felolvasták neki a nőket lealacsonyító „you can grab them by the pussy” idézetet, és azt mondta: „Nézze, szerintem ez elfogadhatatlan, ezt maga Donald Trump is beismerte, és bocsánatot kért. A Nagy-Britannia és az Egyesült Államok közötti kapcsolat sokkal fontosabb, mint a kapcsolat két ember, az elnök és a miniszterelnök között.”

Trump beiktatási beszédéről, amelynek visszatérő eleme volt az „America first” – Amerika mindenekelőtt – jelszó, a brit kormányfő azt mondta: a világ bármely kormánya, így a brit kormány is arra törekszik, hogy politikájában saját országának érdekeit helyezze előtérbe.

Tovább

Miért nem nyilvános a jelentés a 4-es metróról?

2017. január 21., 11:01 Módosítva: 2017.01.22 10:28
79

Elég nagy a kommunikációs káosz az uniós csalásellenes szervezet (OLAF) jelentése körül. December végén derült ki a Politico cikkéből, hogy az OLAF „súlyos szabálytalanságokat: „csalást és lehetséges korrupciót” állapított meg a 4-es metró finanszírozásánál. A cikk szerint emiatt összesen 283 millió euró (mostani árfolyamon nagyjából 87,5 milliárd forint) visszafizetését javasolta, és javaslatokat tett a magyar, valamint a brit hatóságoknak.

Tovább

A magyar EU-s nagykövet bevállalta a mannequin challenge-et

2017. január 20., 15:38 Módosítva: 2017.03.16 10:47
200
A brüsszeli diplomaták értik a tréfát!

A Brüsszelbe kiküldött európai diplomaták beleálltak a mannequin challenge-be a múlt heti értekezletükön, és felvettek egy pár perces videót, ahol belefagynak az utolsó mozdulatukba, és kitartják addig, amíg forog a kamera.

A magyar képviselet helyettes vezetője, Stelbaczky Tibor 1:16-tól látszik, ahogy ő és a lengyel kollégája, Sebastian Barkowski vizespohárral készülnek éppen koccintani. Az ő helyettese, Gergely Balázs pedig lapogatja a vállát, mert nagyon akar neki mondani valamit.

A brüsszeli képviseletek második emberei ezeken az üléseken vitatkoznak mezőgazdaságról, egészségügyről, környezetvédelemről, energiáról és egy csomó más dologról. A legtöbb ügyben ők meg is egyeznek róla, hogy mi legyen az új törvények szövege. Amikor túl kényes egy kérdés, akkor a miniszterekre bízzák a döntést, akik havonta-kéthavonta jönnek össze Brüsszelben.

Hillary Clinton és a stábja is lőtt egy mannequin challenge videót a kampánygépükön az amerikai elnökválasztás napján, amikor Jon Bon Jovi is velük volt.

Helyesbítés: a cikk korábbi verziójában azt írtam, hogy a belga nagykövet, Jan Hoogmartens ül Stelbaczky Tibor balján. Elnézést, hátulról nehéz beazonosítani a szereplőket!

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Brexit: a britek nem akarnak „részleges tagságot”

2017. január 17., 14:08 Módosítva: 2017.03.16 10:20
536
A brit miniszterelnök szerint nyitottabbá válik Nagy-Britannia a brexittel, de azért ne jöhessenek szabadon az EU-munkavállalók.

Kedden végre egy beszédben tisztázta Theresa May brit miniszterelnök, mit akarnak a kilépési tárgyalásokon az EU-tól. A brexitről még tavaly nyáron döntöttek, de hiába kérték uniós politikusok a folyamat melőbbi elkezdését, csak idén március végéig adnák be a kérelmet, ráadásul a kiszivárgott információkból és elejtett mondatokból sem volt világos, egyáltalán milyen feltételeket akarnak kicsikarni.

Tovább

Indul a brexites hullarablás

2017. január 15., 11:32 Módosítva: 2017.03.16 11:28
4
Még ki se léptek a britek, a tagállamok sorra jelentkeznek, hogy átvennék a Nagy-Britanniában székelő uniós ügynökségeket. Magyarország is köztük van, de a kormány korábbi szemfülessége miatt indulhat hátrányból.

A britek még be sem adták a hivatalos kérelmüket, amivel megkezdenék a kilépési tárgyalásaikat a Európai Unióból, több tagállam már rámozdult a brexitből lepattanó lehetőségekre. Jónéhányuk szemezik az Angliában található két uniós ügynökséggel, amelyektől a britek az EU-val együtt búcsút kell, hogy vegyenek, így új székhelyet kell majd keresni az intézményeknek.

Tovább

Eddig 750 millió eurót költött az EU a török menekültekre

2017. január 13., 10:01 Módosítva: 2017.01.13 11:20
2
A menekültek törökországi segítésére összeszedett pénz felét lekötötték. Az összeg konkrét projektekre megy, nem csak úgy Ankarának adják.

Közel 750 millió eurót átutalt már az Európai Unió abból a nagyjából 1,45 milliárdból, amelyet eddig jóváhagytak a Törökország területén tartózkodó menekültek ellátására - közölte csütörtökön az Európai Bizottság. A brüsszeli testület tájékoztatása szerint ezt a pénzt egyebek mellett oktatási, egészségügyi és infrastruktúra-fejlesztési projektekre fordítják, írja az MTI. Az Európai Unió eddig összesen 2,2 milliárd eurót különített el a 2016-2017-re Törökországnak felajánlott hárommilliárdból.

Tovább

Egyre kevesebben kérnek menedéket Magyarországon

2017. január 3., 13:39 Módosítva: 2017.01.03 14:41
141
Németországban viszont több kérelmet adtak be, mint a többi tagállamban összesen.

Németország több menedékkérelmet dolgozott fel 2016 első kilenc hónapjában, mint a többi tagállam összesen az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat szerint. Az adatok alapján nagyjából 756 ezer emberrel volt dolga a tagállami hatóságoknak, ebből 55 százaléknyival, nagyjából 420 ezerrel Németországban. A beadott kérelmek száma még magasabb volt: 988 ezer az EU-ban és 612 ezer (a német belügyminisztérium szerint 658 ezer) Németországban.

Tovább

Szétesni nem fog, de az EU-nak 2017 se lesz könnyű

2017. január 2., 11:25 Módosítva: 2017.03.07 11:24
160
Szokás szerint kemény év áll az EU előtt 2017-ben. Brexit, migráció, közös védelempolitika és Trump várható a terítéken.

Fergeteges bulira készülhetnek az uniós tagállamok állam- és kormányfői: hatvan éves az Európai Unió egyik alapdokumentuma. Az 1957-es római szerződéssel hozták létre az EU közvetlen elődjét, az Európai Gazdaság Közösséget.

A jeles alkalomból márciusban Rómában csaphatják a fejükre a particsákókat. A nagy zsúrozásban épp csak annyit kell kitalálniuk, hogyan maradjon bármi ünnepelnivaló a 61. évfordulóra.

Tovább

Málta a soros elnök, nehéz pakkot kap

2016. december 31., 12:04 Módosítva: 2016.12.31 16:16
2

Január elsejétől fél éven át Málta tölti be az Európai Unió soros elnökségét, Szlovákiától veszik át, júliusban Észtországnak adják tovább a tisztséget, írja az MTI. Málta 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, első alkalommal lesz soros elnök.

Már véglegesítették az elnökség programját: elsősorban a migráció, a biztonság, az egységes piac, a társadalmi integráció, a szomszédságpolitika és a tengerek lesznek a középpontban.

Tovább

Nagyon féltjük a bevándorlástól az EU-t

2016. december 23., 13:32 Módosítva: 2016.12.23 22:19
13
Már a berlini támadás előtt is a bevándorlás és a terrorizmus volt, ami az uniós állampolgárok szerint a két fő kihívás az EU előtt.

Továbbra is a bevándorlás és a terrorizmus az a két terület, amely a legjelentősebb kihívást jelenti az Európai Uniónak, derült ki a legutóbbi európai uniós Eurobarometer közvélemény-kutatásból. Előbbit 45, utóbbit 32 százalék mondta be, amikor az EU előtt álló két fő problémára kérdeztek rá. Bár mindkét arány alacsonyabb, mint az előző, fél évvel korábbi felmérésben, az adatokat még a berlini terrortámadás előtt vették fel.

Tovább

Nem minden mondat Sorostól származik

2016. december 17., 19:53 Módosítva: 2016.12.18 16:40
81
Megszólalt az újságíró, akit elküldtek a miniszterelnök sajtótájékoztatójáról, aztán Orbán Viktor a háta mögött lesorosbérencezte.

Orbán Viktor a brüsszeli EU-csúcs után tartott sajtótájékoztatót pénteken. Előtte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke elküldte a már megszűnt Népszabadság újságíróját, annak ellenére, hogy élő sajtóakkreditációval rendelkezett, és a lap megszüntetése óta blogon ír.

Amikor a sajtótájékoztatón Soros Györgyről kérdezték, Orbán úgy kezdte válaszát: „általában jó ízlésű ember nem szeret beszélni olyanokról, akik nincsenek jelen. Különösen, ha már az őket képviselő újságíró sincs jelen”, és felnevetett.

Az RTL Klub Híradója megkérdezte Havasi Bertalant, hogy mire gondolt a miniszterelnök, aki írásban azt válaszolta:

Kérem, ezzel kapcsolatban tekintse át a hölgy Brüsszelben folytatott politikai tevékenységét.

Szerinte Magyarország brüsszeli állandó képviseletén szakmai hibát követtek el, amikor meghívták a sajtótájékoztatóra a volt tudósítót.

Halmai Katalin szombaton blogbejegyzésben reagált a miniszterelnök poénjára. „Szeretném jelenteni, hogy az utóbbi időben valóban végeztem politikai tevékenységet.

Többször is elmondtam nyilvános brüsszeli fórumokon, hogy a Népszabadságot nem üzleti okok miatt zárták be

– írta. – Soros György ért az üzlethez. De tessék elhinni, nem minden mondat tőle származik, amiben az üzlet szó szerepel.”

Halmai az RTL Klubnak elmondta: 2001 óta dolgozik Brüsszelben. Kezdetben a Népszava tudósítója volt, majd öt évig az Európai Parlamentben dolgozott Göncz Kinga szocialista képviselő sajtómunkatársaként. 2015-től tudósította a Népszabadságot. Újságíróként többször is találkozott Soros Györggyel, magánemberként soha. Nem érti, hogy Havasi Bertalan mire utal.

Tovább

Orbán személyesen beszélgetett el a tájékoztatójáról kizárt Népszabadság-tudósítóval

2016. december 16., 15:00 Módosítva: 2016.12.17 14:31
631
A miniszterelnök sajtófőnöke nem engedte be Halmai Katalint, Orbán visszahívta a terembe, barátságos hangot megütve beszélgetett vele és sajnálkozott.

Orbán Viktor sajtótájékoztatót tartott pénteken az uniós kormányfők és államfők brüsszeli csúcstalálkozója után. A korábbi tervekkel ellentétben nem két napig tartott a csúcs, a tárgyalást már csütörtök este befejezték, és a sajtótájékoztatót sem a szokásos helyére, a Miniszterek Tanácsának az épületébe szervezték, hanem a magyar Állandó Képviseletre.

Ahogy korábban mindig, eljött az eseményre Halmai Katalin, a Népszabadság volt tudósítója, aki a lap furcsa körülmények között történt bezárása óta blogot ír európai uniós ügyekről. Előtte e-mailben bejelentkezett, és föl is került a sajtólistára, beengedték. A miniszterelnök érkezése előtt pár perccel a képviselet szóvivője halkan megkérte, hogy menjen el, mert ez volt Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár utasítása.

Tovább

Theresa May nem kapott vacsorát Brüsszelben

2016. december 15., 22:46 Módosítva: 2016.12.16 12:10
104
A brit miniszterelnököt nem hívták meg a munkavacsorára, ahol a többiek a brexitről tárgyalnak. Törökországgal nem veszünk össze, a kvótavitában nincs megegyezés.

A brit kormányfő sietve távozott az uniós kormányfők és államfők csütörtöki csúcstalálkozójáról Brüsszelben. A brexitet firtató kérdésekre nem válaszolt. A kollégái informális vacsorán tárgyaltak róla, hogy hogyan vezényeljék le az EU részéről az Egyesült Királyság kilépését, de Theresa May erre a megbeszélésre már nem volt hivatalos.

Kimondták, hogy az Európai Bizottság fogja vezetni a kilépési tárgyalásokat, a miniszterelnökök és kormányfők politikai ellenőrzése mellett. Leszögezték, hogy az európai közös piacon az áruk, a szolgáltatások, a tőke, és a személyek szabad mozgása egymástól elválaszthatatlanok. Ha Nagy-Britannia a közös piac része akar maradni a politikai unióból való kilépés után is, ezt az alapelvet el kell fogadnia. 

Törökországgal nem veszünk össze

Az európai uniós miniszterelnökök megegyeztek csütörtökön, hogy az EU tartja magát a Törökországgal tavaly megkötött egyezséghez a migráció kezelésében. Annak ellenére is, hogy a júliusi török puccskísérlet után a török hatóságok kíméletlen retorziókba kezdtek azokkal szemben, akiket a kormány elleni szervezkedéssel gyanúsítottak.

Az uniós kormányfőket és néhány államfőt tömörítő testület, az Európai Tanács „elkötelezett az EU–Törökország nyilatkozat iránt és kiemeli, hogy annak minden elemét teljes mértékben és megkülönböztetéstől mentesen végre kell hajtani” – szól a közös nyilatkozatuk.

Ausztria korábban arra szólította föl az unió vezetését, hogy függesszék föl a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokat, amíg Ankara nem enyhít az emberi jogokat kevéssé tisztelő megtorlásain. Az Európai Parlament novemberben kérte ugyanezt .

Recep Tayyip Erdoğan török elnök korábban azzal fenyegetőzött, hogy útnak indítja Európa felé a Törökországban élő közel hárommillió közel-keleti menekültet, ha az EU felrúgja az uniós pénzügyi támogatást és az EU-s csatlakozási tárgyalások felgyorsítását biztosító megegyezést. 

A kvótaharcban nincs megegyezés

„A közös európai menekültügyi rendszer felülvizsgálata érdekében az elmúlt hónapokban kitartó erőfeszítéseket tettünk, melyek nyomán bizonyos területeken közeledtek az álláspontok, más területeken viszont további munkára van szükség” – áll az uniós vezetők csütörtöki jelentésében. Abban egyeztek meg, hogy a következő félév végéig igyekeznek dűlőre jutni abban a kérdésben, hogy legyen-e kötelező kvóta alapján történő menedékkérő-elosztás, és hogy melyik ország milyen hozzájárulással mutathatja ki a szolidaritását a bevándorlási nyomásnak kitett uniós partnerei felé.

„Továbbra is közös célunk a felelősségvállalás és a szolidaritás elvének tényleges alkalmazása” – jelentették ki.

Az uniós menekültfogadási rendszer, a Dublin-rendszer reformjáról az uniós belügyminiszterek fognak dönteni, egy óriási jogszabálycsomag alapján, amit az Európai Bizottság javasolt, magyarázta a tanácskozás után Angela Merkel német kancellár. „Ez nemcsak arról szól, hogy az uniós országok hogyan osszák el egymás között a menedékkérőket, hanem mindenekelőtt a menekültfogadási szabályoknak az egységesítéséről”.

Meg kell határozni többek között a külső határok mentén húzódó tranzitzónákra vonatkozó szabályokat, és ki kell találni, hogy mi történjen, ha egyszerre nagyon sok menedékkérelmet adnak be.

„Mi most csak annyit mondtunk ki, hogy az idő szorít, a mostani rendszert nem lehet sokáig fenntartani, ezért sürgettük a belügyminisztereket, hogy lehetőleg a következő, máltai EU-Tanács elnökség végéig egyezzenek meg az új szabályokban” – fogalmazott Merkel.

Meggyőzhetik Hollandiát, hogy Ukrajna nem jelent veszélyt

A hollandok népszavazáson utasították el áprilisban, hogy az EU politikai és gazdasági együttműködésről kössön szerződést Ukrajnával. A csütörtöki csúcstalálkozón biztosítékokat ígértek a kormányfők arra nézve, hogy ez a szerződés

  • nem jelenti azt, hogy Ukrajna EU-s tagjelölt lesz,
  • nem kötelezi az uniót, hogy kollektív biztonsági garanciákat, katonai segítséget vagy pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajna számára,
  • nem biztosít jogot az ukrán állampolgároknak szabad tartózkodásra és munkavállalásra az EU-ban,
  • és ha Ukrajnában durván sérülnek az emberi jogok vagy a demokratikus elvek, föl lehet függeszteni.

A holland kormány ezekkel a biztosítékokkal áll a saját parlamentje elé, és abban bíznak, hogy a testület így már ratifikálja az EU–Ukrajna egyezményt, ami ezután életbe léphet. „Számítunk a holland kollégáinkra” – mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Uniós díjat nyert az Artemisszió Alapítvány a migránsok segítéséért

2016. december 15., 19:38 Módosítva: 2016.12.15 21:48
675
Európai uniós díjat nyert a magyar Artemisszió Alapítvány a sokrétű, multikulturális magyarországi társadalom érdekében folytatott tevékenységéért.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 2016-os civil társadalmi díjáért meghirdetett pályázat 14 ezer eurós fődíját a migránsok és menekültek magyarországi társadalmi beilleszkedéséhez nyújtott kiemelkedő hozzájárulásáért nyerte el a magyar szervezet.

Az Artemisszió „Building Bridges” nevű programjában önkéntes mentorok működnek közre, akik a menekülteket a szárnyaik alá veszik, és bevezetik őket a helyi nyelvbe, szokásokba és kultúrába. A migránsok a helyi munkaerőpiacra való felkészítésként szakképzésben is részesülhetnek. 

A szervezet most bővíteni szeretné programját, amelynek keretében jelenleg egyszerre 60 embernek tudnak segíteni, és egy nagyobb közösséget kíván kiépíteni, a magyarországi „mira! közösség”-et.

Tavaly szeptemberben az Artemisszió szervezett gasztrohetet Magyarországon élő migránsok és menekültek segítségével. Tíz budapesti étteremben Afganisztán, Eritrea, Szíria és Szomália ételkülönlegességeit lehetett megkóstolni. Októberben összehoztak egy beszélgetést, ahol budapesti migránsokkal és menekültekkel találkozhattak az érdeklődők.

Idén az Artemisszió is csatlakozott a kezdeményezéshez, hogy érvénytelenítsék az október 2-i népszavazást, mert a referendumnak és az azt kísérő kampánynak a célja a gyűlöletkeltés volt az Európába érkezett menedékkérők ellen. A kampányt indító huszonkét szervezet szerint a valódi kérdés az, Magyarország képes lesz-e humánus közösséggé válni.

Az uniós díj átvételekor Megyery-Pálfay Adrienn Zsuzsanna, az Artemisszió Building Bridges projektjének koordinátora azt mondta: „Büszkék vagyunk az elismerésre, és úgy érezzük, a díjjal Európa a civilek munkáját ismerte el. A civilek fellépése nagyon fontos volt egy ilyen léptékű migrációs válság kezelésében, emberek életének megmentésében. Ez a díj fontos és pozitív üzenet a migránsoknak és a menekülteknek. Úgy tekintjük, hogy ezzel a díjjal az EU határozottan elkötelezte magát a békét és menedéket kereső emberek mellett.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Hosszú vajúdás után indult el az uniós GPS

2016. december 15., 19:35 Módosítva: 2017.03.16 10:44
78
Tízszer pontosabb navigációt ígérnek a Galileóval, ami az Egyesült Államokat is felbosszantotta.

Az európai műholdas navigációs rendszer, a Galileo műholdjai és földi infrastruktúrája működésre készek, és csütörtökön beindították a kezdeti ingyenes szolgáltatást.

Artist s view of a Galileo Full Operational Capability FOC satel
Fotó: Pierre Carril / ESA
Tovább

Orbán felpörgeti a kvótaharcot

2016. december 15., 15:24 Módosítva: 2017.09.09 16:17
404
Orbán Viktor miniszterelnök azzal a szándékkal érkezett a brüsszeli EU-csúcsra, hogy megvétózza a menekültkvótákról szóló javaslatot, és a rezsicsökkentést is megvédi. Nincs mit megvétózni, és a rezsicsökkentést sem támadja a többi miniszterelnök.

Csütörtökön kezdődött az európai uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács találkozója. Brüsszelbe érkezett Orbán Viktor is, aki befelé menet arról beszélt, két csata áll előtte.

Az első, hogy az EU külső határait meg kell védeni. Ebben jól állunk, ez már egy elismert közös feladat, bár korábban csak „a menekültek beengedésének humanitárius körülményeiről” voltak hajlandóak beszélni, és a határ megvédése korábban betiltott álláspont volt, mondta.

Tovább

Nem az oktatás a rossz, a társadalom van szétszakadva

2016. december 14., 15:44 Módosítva: 2017.02.01 09:22
179
Még nem értek be a kormány reformjai, amitől javulást várunk az oktatásban, vélik kormányzati oldalon a siralmas PISA-eredmények után. Viszont egy csomó területen már most rossz irányba megyünk, és a helyzet még súlyosabb lehet, derült ki egy szerdai oktatási konferencián, ahol az Európai Bizottság szakértője és magyar oktatáskutatók mondták el a véleményüket.

Lesújtó eredményt mutatott a legutóbbi PISA-felmérés a magyar oktatási rendszerről: a középiskolások teljesítménye nemzetközi szinten is nagyot zuhant, az uniós tagállamok közt a legrosszabbak egyike volt.

Tovább

A britek túl sikeresek voltak a migrációban

2016. december 14., 11:54 Módosítva: 2016.12.15 21:27
31
A budapesti brit nagykövet bízik benne, hogy a kedvükért majd rugalmas lesz az EU a kilépési tárgyalásokon, egy kutató szerint viszont jöhet a kemény brexit.

Mostanra a brit pártok között egyetértés alakult ki arról, hogy tiszteletben tartják a nyári népszavazás eredményét és kilépnek az Európai Unióból, mondta Iain Lindsay budapesti brit nagykövet egy brexitről rendezett keddi beszélgetésen az Európa Pontban.

A brit alsóház múlt szerdán jókora többséggel megszavazott egy állásfoglalást, hogy március végéig indítsák be a kilépési folyamatot. „A Munkáspárt is felismerte, hogy ha hátat fordítana a népszavazási eredménynek, politikai katasztrófa lenne” – indokolta a brit nagykövet, hogy miért álltak be az alapvetően EU-párti képviselők is a kilépés mögé.

Egyáltalán nem az volt az eredeti szándék, hogy a parlamentnek is beleszólást enged a brexit-vitába a brit kormány, jegyezte meg Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A legfelsőbb bíróság még tárgyalja, hogy a brit kilépés csak a parlament beleegyezésével lesz-e érvényes, vagy elég felhatalmazást ad erre a népszavazás. Az alsóház most a brexit körülményeiről egyeztetett. A Munkáspárt az egyeztetésen keresztül valódi, jogilag kötelező feltételeket szabna: például, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a tervét, ami alapján tárgyalni fog az uniós intézményekkel.

Tovább

Szijjártó mindenkinél gyorsabban bővítené az EU-t

2016. december 13., 14:58 Módosítva: 2016.12.13 16:51
8
Lecsúszunk a Balkánról, ha nem vesszük föl őket az EU-ba, és mi járunk rosszul, ha ujjat húzunk Törökországgal. Így foglalható össze a magyar külpolitika következő időszakban folytatott stratégiája.

Szijjártó Péter  külgazdasági és külügyminiszter minél előbb bővítené az Európai Uniót a Nyugat-Balkánon, és engedékenyebben állna a török rezsim hatósági túlkapásaihoz, mert biztonsági és gazdasági érdekeink ezt diktálják.

Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek keddi tanácskozása után beszélt arról, hogy az EU-t érő történelmi kihívások befelé fordulásra késztetnek egyes intézményeket és nagyobb tagállamokat, de a magyar kormány szerint ez a lehető legrosszabb válasz.

Az európai uniós jogszabályokat javasló testület, az Európai Bizottság elnöke 2014-ben bejelentette, hogy a következő öt évben szünet várható az EU bővítési folyamatában. Szijjártó csalódást keltőnek nevezte Jean-Claude Junckernek ezt a nyilatkozatát.

Az Európai Bizottsággal szemben az uniós miniszterek „nagyjából egyetértenek abban, hogy bővíteni kell a Nyugat-Balkán irányába. Abban viszont nem, hogy gyorsan, vagy lassan történjen ez a folyamat” – mondta. A magyar álláspont az, hogy minél gyorsabban történjen a bővítés.

Biztonság és gazdaság

Biztonsági szempontból az elmúlt évekhez képest komolyabb feszültségek vannak a Nyugat-Balkánon, amelyeket a leggyorsabban az európai integráció felgyorsításával lehet megoldani, mondta a külügyminiszter. Gazdasági szempontok is ezt a politikát támasztják alá. „Ezért a térségért ma a világpolitika és a világgazdaság szereplői között verseny van. Hogyha itt az Európai Unió inkább a kritikára helyezi a hangsúlyt, és nem az előrehaladásra, akkor az feladja a gazdasági együttműködés lehetőségét, felkínálja a a gazdasági területen való együttműködés elsőbbségét másoknak.”

Nem részletezte, hogy milyen világgazdasági szereplőkre gondol. Oroszország azonban hagyományosan a gazdasági érdekszférájának tekinti a Balkánt. Újabban Kína is bejelentkezett a térségbe: megvásárolta Pireusz kikötőjét Görögországban, és éppen magyar közreműködéssel igyekszik megvetni a lábát, többek között egy gyorsvasút építésével, amelynek Belgrád és Budapest között futna az egyik szakasza.

 

Tovább

Országos cimboránk, Kuba!

2016. december 12., 13:58 Módosítva: 2018.03.11 16:16
8
Az Európai Unió megállapodást írt alá Kubával a kapcsolatok rendezéséről.

Megállapodást írt alá az Európai Unió hétfőn Kubával a kapcsolatok rendezése, a felek közötti politikai párbeszéd és együttműködés előmozdítása érdekében, jelentette be Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Latin-Amerikában egyedül Kubának nem volt együttműködési megállapodása az unióval. Elemzők rámutattak, hogy az Európai Unió külügyminiszterei a megállapodással visszavonták azt a korábban elfogadott döntést, amelynek értelmében az Európai Unió a kubai demokratikus változásokhoz kötötte a kétoldalú viszony javítását, írta az MTI.

„Természetes, hogy manapság közel állunk Kubához. Kuba alapjaiban változik meg, és az Európai Unió kiveszi a részét ebből a folyamatból” – mondta hétfőn Federica Mogherini, aki spanyolul tartott közös sajtótájékoztatót a kubai külügyminiszterrel, Bruno Rodriguez Parillával. „Amikor transzatlanti kapcsolatokról beszélünk, az embereknek automatikusan az Egyesült Államok jut eszébe, pedig a kapcsolataink Latin-Amerikával és a karibi térséggel legalább olyan erősek. Egy olasz embernek, mint én, ez magától értetődő.”

Az egyezmény a politikai párbeszéd kereteit teremti meg Kuba és az EU között, és lehetővé teszi az együttműködést olyan nemzetközi ügyekben, mint a migráció, a klímaváltozás és a terrorizmus elleni harc, magyarázta Mogherini. Azt is várják, hogy felélénkül tőle a kereskedelem és több beruházásra kerül majd sor a két térség között. A demokrácia erősítése is célja a megállapodásnak, tette hozzá az uniós külképviselő.

A kubai külügyminiszter hangsúlyozta, a történtek jól mutatják, hogy „jó szándékkal és tisztelettel lehetséges haladást elérni és leküzdeni a nézetkülönbségeket”. Parrilla felidézte Fidel Castro egyik korábbi beszédét, amelyben az EU-t méltatta, amiért ellensúlyt jelent a Havanna ellen komoly büntetőintézkedéseket bevezető Egyesült Államokkal szemben.

Az uniós vezetők nem ítélték el a Fidel Castro által irányított diktatúrát, amikor két hete bejelentették a volt államfő halálát.

 

Tovább

Jogosan dobálta az égbe a kalapját Orbán?

2016. december 12., 11:46 Módosítva: 2020.05.10 23:26
34
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a kormány hatalmas segítséget kapott az Alkotmánybíróságtól a kvóta elleni harcában. Ugyanakkor ha a kormány nem ragaszkodik a népszavazáshoz és az alkotmánymódosításhoz, és ráhagyja a dolgot az Ab-ra, talán már kinyírhatta volna a kvótát.

„Megemeltem a kalapom, aztán feldobáltam az égbe” – örült meg Orbán Viktor múlt héten egy alkotmánybírósági (Ab) döntésnek. A testület kimondta, hogy az Ab vizsgálhatja, hogy az EU-s intézmények közös hatáskörgyakorlása sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát.

A miniszterelnök szerint óriási segítséget kapott a kormány ahhoz a csatához, amit az Európai Unióba érkezett menedékkérők kötelező szétosztása ellen vívnak. Lázár János egyenesen azt mondta, a kormánynak így „nincs jogi lehetősége arra, hogy a kötelező kvóta bármelyik formáját is elfogadja”.

A Magyar Idők szerint az Ab végleg kiütött minden fegyvert az alaptörvény módosítását elutasító és ezzel "saját nemzetének függetlenségére, szabadságára rárontó ellenzék" kezéből, és súlyos csapás érte Junckerék kötelező betelepítési kvótát erőltető migránspolitikáját, az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor viszont a „puccsista döntésben” a „jogtiprás alkotmányellenes gyakorlatának jelképét” látta.

Pedig az Alkotmánybíróság (Ab) határozata egyelőre elég ártatlan: arról szól, hogy ha megkérik, vizsgálódhat az ügyben.

Tovább

Az olaszok és a görögök már rögzítik a menedékkérők ujjlenyomatait

2016. december 8., 13:26 Módosítva: 2016.12.08 18:35
10
Az Európai Bizottság lezárta a két ország elleni eljárást, amiért korábban ujjlenyomatvétel nélkül továbbengedték a migránsokat.

Az uniós ellenőrző testület, az Európai Bizottság úgy határozott, hogy lezárja a Görögország és Olaszország elleni kötelezettségszegési eljárást, amit azért indítottak tavaly decemberben, mert a hatóságaik nem vették fel és nem továbbították az Eurodac adatbázis számára az összes olyan harmadik országbeli állampolgár ujjlenyomatát, aki szabálytalanul lépett az EU területére a külső határaikon.

Az Eurodac adatbázis, amelyet 2003-ban hoztak létre, egy uniós menekültügyi ujjlenyomat-adatbázis, amely ujjlenyomatok révén szolgáltat bizonyítékokat a dublini rendelet alkalmazásához. Ez a rendelet jelöli ki, hogy melyik tagállam felelős az EU-ban benyújtott menedékjogi kérelmek kivizsgálásáért. Általában ez az az ország, ahol először lépi át egy menedékkérő az EU külső határát.

A Bizottság azóta segítette a görög és olasz hatóságokat abban, hogy javítsák a határellenőrzést és a migráció kezelését, és növeljék az ujjlenyomat-vételi arányt a külső határokon, különösen a menedékkérőket fogadó hotspotok felállítása révén, és rendszeresen beszámolt a két ország által elért javulásról az áthelyezésről és áttelepítésről szóló jelentéseiben.

„Tekintettel az ujjlenyomat-vételi tevékenységek 2016 kezdete óta tapasztalt jelentős javulására, a Bizottság meggyőződött arról, hogy az Eurodac-rendelet értelmében mind Görögország, mind Olaszország megfelelően ujjlenyomatot vesz a harmadik országbeli állampolgároktól, és úgy határozott, hogy lezárja a kötelezettségszegési eljárást” – jelentette ki csütörtökön az uniós testület.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

Százezer fiatalt várnak az uniós szolidaritási testületbe

2016. december 7., 15:15 Módosítva: 2016.12.08 00:39
332
Rengeteg új önkéntes lehetőséget és gyakornoki helyet finanszíroz az EU.

Mától regisztrálhatnak a 17 és 30 év közötti fiatalok az Európai Szolidaritási Testületbe, hogy önkéntesként vagy gyakornokként 2–12 hónapig dolgozhassanak valamelyik uniós államban, vagy a környező országok egyikében.

Választhatnak, hogy milyen területen szeretnének segíteni: oktatás, egészségügyi ellátás, társadalmi integráció, élelmiszer elosztása, menedékhelyek építése, a migránsok és menekültek befogadásához, támogatásához és integrációjához való hozzájárulás, környezetvédelem és természeti katasztrófa-megelőzés kerülnek elő példaként az Európai Bizottság szerdán közzétett tájékoztatójában.

„Gyakran akkor vagyunk a leginkább készek arra, hogy kimutassuk a szolidaritásunkat, amikor veszélyhelyzettel találkozunk. Amikor a portugál hegyek lángoltak, olasz repülőgépek oltották a tüzet. Amikor áradás okozott áramszünetet Romániában, svéd generátorok gyújtottak fényt. Amikor több ezer menekült érkezett a görög partokra, szlovák sátrakban leltek menedékre” – mondta szeptemberben az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, amikor bejelentette, hogy az EU vezetése egy új kezdeményezésbe szeretné bevonni az európai fiatalokat.

Tovább

Soros György váltotta Orbánt a legfontosabb európaiak listáján

2016. december 7., 10:29 Módosítva: 2017.01.27 00:45
447
Tavaly Orbán Viktor lett az év embere egy befolyásos amerikai magazin szerint, most a front másik oldaláról választottak egy magyart.

A Politico magazin európai kiadása idén is kiválasztott huszonnyolc embert, akik szerintük az események középpontjában lesznek a következő évben, bármi is fog történni. Tavaly Orbán Viktor vezette ezt a listát. „Szerintünk ő hozta el a nacionalista politika felemelkedését a nyugati világban, ami, mint később kiderült, megmutatta az utat a brit kilépéshez és Donald Trump elképesztő győzelméhez.

A politikai gravitáció törvénye szerint elkerülhetetlen, hogy egyszer csak a másik oldal kerüljön fölénybe

írják. A Politico szerint pedig aki Magyarországról megtestesíti a másik oldalt, az nem más, mint az illiberalizmus esküdt ellensége, Soros György.

 

Tovább

Az osztrákokkal vigasztalódnak az olasz népszavazás után Brüsszelben

2016. december 5., 16:18 Módosítva: 2016.12.15 12:50
6
Az uniós pénzügyminiszterek találkozója buktathatta le, ki lesz a következő miniszterelnök Olaszországban.

Nem túl mosolygósan érkeztek az euróövezeti pénzügyminiszterek hétfő reggel Brüsszelbe. Matteo Renzi olasz kormányfő lemondott, miután nem nyert népszavazáson a törvényhozási reformja. Az ellenkampány fő hangadója az euroszkeptikus Öt Csillag Mozgalom volt, amely ki akarja léptetni az EU negyedik legnagyobb gazdaságát az euróövezetből.

Már a várt bukta előtt beindultak a találgatások, hogy a bankjaival küszködő országban bizonytalanság alakulhat ki, ami a mélybe ránthatja az eurózónát. 

Tovább