Elég lesújtó képet festett a vissza nem térítendő támogatásokról a Millennium Intézet konferenciája. Pedig vannak jó példák a felzárkózásra, amelyeken kimutatható a fejlesztési források hatékonysága, például Írország vagy Portugália, mondta Andor László. Nem is kell ennyire messzire menni, az egykori magyar EU-biztos szerint Lengyelországban sokkal kevesebb az olyan típusú panasz a forrásfelhasználásra, mint nálunk. A cseheknél viszont egy időben minden támogatást felfüggesztettek, és a románoknál, szlovákoknál szintén vannak gondok, sőt, még olyan régi tagállamokban is, mint Olaszország.

„Európai fiatalok egy halált és pusztítást propagáló ideológia csapdájába estek” – mondta kedden az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans, és uniós segítséget ígért a radikális mozgalmak bűvkörébe került fiataloknak. A párizsi és a brüsszeli terrortámadásokat olyanok követték el, akiket a radikális eszmék elszakítottak a családjuktól és barátaiktól, és az egész társadalom ellen fordították őket, tette hozzá.

A brit kilépés az Európai Unióból egyre inkább valós lehetőségnek tűnik. Eddig brüsszeli és londoni köztisztviselők rémálmaiban került csak elő, a YouGov hétfői közvéleménykutatása viszont 46 százalékra mérte a kilépő tábort, 39-re a maradókét és 11 százalékra a bizonytalanokat. Szinte mindegyik, az elmúlt két hétben végzett kutatás a kilépők győzelmét valószínűsíti, csak az arányokban mérnek eltérést.

Fotó: Darren Staples

Az EU vezetői rendkívüli találkozókkal készülnek a jövő csütörtöki népszavazás utáni hétvégére, ahol minden jel szerint először foglalkoznának szélesebb körben a kilépéssel járó teendőkkel. Egyelőre a legmagasabb politikai szinten, nagy titkolózás közepette latolgatják csak a brit szakítás utáni forgatókönyveket, attól tartva, hogy akármilyen kiszivárgott információ csak még több embert állítana a kilépés pártjára.

Szerinte nem az európai megoldások, hanem a tagállamok erőfeszítései állították meg a menekültek áradatát az útvonalon, amelyen eddig több mint egymillió migráns érkezett az EU-ba.

„Ez a biztonság és a normalitás hamis érzését kelti” – mondta Kovács, figyelmeztetve, hogy a migrációs nyomás még mindig nagy az unión. „Az európai migrációs politika csak a következményekre irányul. Nem elég kezelni, meg kell állítani a migrációt”.

Komoly politikai játszma megy a brit EU-referendum körül. Az EU-párti és -ellenes erők készenlétben várják a június 23-i eredményt: arra számítanak, hogy a kilépési vagy maradási kedv más országokra is átragad.

A brit maradáspártiak a bizonytalansággal kampányolnak. A konzervatív európai parlamenti (EP) képviselő Timothy Kirkhope azt válaszolta az olvasóink kérdéseire, hogy a sötétbe ugranánk a kilépéssel. Lehetetlen megjósolni, mi lesz az Egyesült Királyságban élő magyarok státusza, a brit gazdaságot megrázná a külföldi munkavállalók kiesése, és az ország nem tudna olyan jó feltételekkel visszatérni a nemzetközi kereskedelembe, mint amilyeneket EU-tagként élvez.

Janice Atkinson

Fotó: Emmanuel Dunand / AFP

A kilépés mellett kampányoló Janice Atkinson azonban, aki a brit függetlenségi pártból (UKIP) a francia nemzeti frontos Marine Le Pen frakciójába lépett át az EP-ben, magabiztosan beszélt a kilépés utáni helyzetről.

Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Párt (UKIP) vezetője szerda délelőtti felszólalásában elbúcsúzott az Európai Parlamenttől. „Remélem, hogy egy tagállam nevében most beszélek utoljára ebben a Parlamentben. Remélem, hogy elhagyjuk ezt az uniót június 23-án. Szóval most kimegyek, lehet, hogy egy darabig nem jövök vissza.”

Sem a magyar, sem a román kormány nem szeretne határátkelőhelyeket építeni azon a tíz, Magyarországot és Romániát összekötő úton, amelyek a 2013-ig tartó fejlesztési ciklusban épültek meg uniós támogatásból, derült ki az Európai Bizottság és a román kormány közötti levelezésből.

Akármelyik oldal fog nyerni alig több mint hét múlva az Egyesült Királyság EU-tagságáról rendezett referendumon, egyik sem lehet büszke magára. A kiélezett versenyben – ahol legutóbb a kilépéspártiak voltak előnyben – egyik fél sem fogja vissza magát.

Érik az újabb konfliktus a magyar és az osztrák kormány között, írta a Die presse.com hétfő délután, miután Kovács Zoltán kormányszóvivő Bécsben kijelentette: „Magyarország senkit nem fog visszavenni” azokból a menedékkérőkből, akiket magyar területen regisztráltak, és a Dublin-rendelet értelmében a magyar hatóságok feladata az ellátásuk és a menedékkérelmük lefolytatása, mégis Ausztriában kötöttek ki.

Magyarország az uniós költségvetés nettó haszonélvezője. Ha a 2007-2013-as időszakot nézzük, nagyjából 8600 milliárd forintot kapunk, 3000-et befizetünk – marad árfolyamtól függően körülbelül 5600 milliárd.

Orbán Viktor az Európai Parlamentben

Fotó: Frederick Florin

Az utóbbi hetekben a Miniszterelnökség elkezdte vitatni, hogy ezek a számok megállják a helyüket. „Érdemes kiszámolni, valójában mekkora is volt ez az egyenleg: 2004 után, a tőke szabad áramlása szabályainak bevezetését követően mekkora volt az a vámbevétel, amelytől a magyarországi cégek elestek, illetve adómentesen mekkora tőkét vontak ki a nyugat-európai cégek magyar leányvállalataikból” – mondta Csepreghy Nándor államtitkár egy interjúban. Lázár János egyenesen arról beszélt, hogy valójában nettó befizetők vagyunk, mert „a külföldi vállalatok nagy nyertesei voltak eddig az uniós forrásoknak”.

Némi huzavona után továbbléptette a lengyel kormány elleni eljárást az Európai Bizottság. Még januárban kezdett el vizsgálódni az uniós testület a „jogállamisági keretben”, mert a tavaly megválasztott kormány gyanúsan nekiállt átfaragni a lengyel jogállamot.

– jelentette ki Donald Tusk, aki az EU legmagasabb rangú politikai testületének elnöke. Az Európai Tanács vezetőjének mondata egy politikai hullámvasút tetején érhette a Fidesz és uniós pártcsaládja, a jobbközép Európai Néppárt (EPP) kapcsolatát. Múlt hónapban ugyanis úgy tűnt, Donald Tusk burkoltan épp Orbán Viktort támadta a Néppárt egy brüsszeli rendezvényén.

Az olyan vezetőket ostorozta, akik „a saját soraikban” ülnek, és „a válságot csak érvként akarják használni a demokrácia egy alternatív, illiberális változata mellett. Jól megértik egymást olyan külső hatalmakkal, amelyek megvetnek minket, európaiakat. És egyáltalán nem törődnek vele, hogy Európa globális gazdasági vezetővé válik-e, mert irritálja őket, hogy Európa politikai entitásként létezik” – mondta.

Közben menekültügyben Orbán Viktor brüsszeli visszhangjaként állt a színpadra. Márciusban például felszólította az EU-ba igyekvőket, hogy ne jöjjenek, és ne kockáztassák életüket és pénzüket a semmiért.

Több brüsszeli forrásból is úgy értesültünk, hogy alakul a megegyezés a magyar kormány és az Európai Bizottság között Paks2 állami támogatásáról. Úgy tudjuk, ha a kormány feladja az eddigi álláspontját, miszerint állami támogatás nélkül is fenntartható, sőt nyereséges lesz az atomerőmű bővítése, a következő hónapokban zöld utat kaphat a projekt az Európai Unió ellenőrző testületétől.

Ha van valami, amiben szinte minden európai politikus egyetért, az az, hogy a mostani migrációs hullámra nem elsősorban az EU-n belül kellene választ találni. Húzhatnak hármas kerítést a több száz görög sziget köré, szétosztogathatják az érkezőket valamilyen képlettel, de ez nem változtat az alapvető okokon, ami miatt Európába tartanak az emberek.

Ezeket próbálták megoldani hétfőn és kedden Isztambulban az ENSZ konferenciáján, ahol a világszervezet kijelentette: sosem volt ennyi, 125 millió humanitárius segítségre szoruló ember a világon. Ez volt az első alkalom, hogy világraszóló humanitárius csúcstalálkozót hívtak össze. Németország vette az egészet a legkomolyabban, Angela Merkel kancellár személyesen utazott Isztambulba, a világ más vezető hatalmai közül azonban egyik sem képviseltette magát ilyen magas szinten.

Hivatalos felszólító levelet küldött az Európai Bizottság (EB) a földforgalmi törvény miatt a magyar kormánynak csütörtökön. Brüsszelnek nem tetszik, hogy a jogszabállyal külföldi uniós állampolgár szinte sehogy sem juthat magyar földhöz, holott a tőke és a letelepedés szabadsága az EU közös piacának az alapjai.

Fotó: Martiskó Gábor

„A Bizottság több szempontból is aggályosnak találja a magyar jogszabályokat és igazgatási gyakorlatot, melyek következtében a roma gyermekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékos tanulóknak szánt speciális iskolákba, valamint jelentős hányaduk vesz részt elkülönített oktatásban a többségi iskolákon belül” – áll az EB csütörtöki közleményében.  

A brüsszeli testület több mint egy éve vizsgálja az ügyet, decemberben zárult le az eljárás előszobájának számító információgyűjtő szakasz. A kormány azóta intenzíven tárgyalt az illetékes brüsszeli főigazgatósággal, múlt héten Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter is Brüsszelbe utazott, és javasolt egy törvénymódosítást, amellyel azonban a Bizottságban nem voltak elégedettek.

Az Emberi Erőforrás Minisztérium kész átfogalmazni az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályt. Az is szóba került, hogy szigorúbban szabályoznák az iskolai felvételiket: nemzetközi sztenderdeket követő kérdőíveket vezetnének be, és előírnák, hogy a felvételi bizottságokban mindig üljön gyermekpszichológus. Az Európai Bizottságot megkérnék, hogy segítsen közös programokkal, támogatott tanárképzéssel.

Nem illeti meg uniós védjegy a Rubik-kocka formáját, mondta ki az EU-s Bíróság főtanácsnoka szerdán. A döntés egy tíz éve tartó jogi vita újabb állomása, amely azonban még mindig nem biztos, hogy lezárja az ügyet.

• A Rubik-kockát nem védi sem magyar, sem nemzetközi szabadalom, elvileg szabadon felhasználható a technika és a dizájn.
• A Rubik-kocka brit jogtulajdonosa, a Seven Towns vállalat mégis szeretné kisajátítani, ezért védjegyként jegyeztette be a formát, erre hivatkozva perelhet, ha mások használják.
• Egy német játékgyártó cég, a Simba Toys szerint nem jogos, hogy védjeggyel sajátítják ki a kockát, és bíróságra ment az ügyben.
• Az uniós Törvényszék első fokon a brit cégnek adott igazat.
• A másodfokú döntést előkészítő főtanácsnok viszont a németeknek.
• A nyár előtt, de legkésőbb októberig várható végleges döntés.

2014. november elsején állt munkába a Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság (EB). Ekkor minden uniós ország küldött egy tagot a biztosok kollégiumába, a Bizottság politikai irányító testületébe. A megbízatásukat azonban nem a saját kormányuktól, hanem az összes uniós állami vezetőtől kapták, akik közösen döntöttek róla, hogy Junckert nevezik ki bizottsági elnöknek. A nemzeti kormányok és Juncker személyi döntéseit aztán az Európai Parlament is szemügyre vette: a szlovén versenyzőt hazaküldték, és Navracsics Tibor parlamenti meghallgatásán is rezgett a léc.

Az uniós tagállamok nem tesznek keresztbe Törökországnak azzal, hogy lelassítják a törököknek beígért vízummentes belépést az Európai Unióba, viszont biztosítékot kérnek, hogy bármikor vissza lehessen vonni a vízummentességet, ha Ankara úgy döntene, mégsem fogadja vissza az EU-ba igyekvő bevándorlókat.

Fotó: Adem Altan / AFP

Megjelentek az Európai Bizottság szokásos országspecifikus ajánlásai, amelyekkel a következő egy-másfél évre gazdaságpolitikai iránymutatást nyújt a tagállamoknak.

A magyarok Brüsszel páriái címmel hozott le címlapos cikket a Politico európai kiadása csütörtökön. Arról szól, hogy Orbán Viktor lázító nacionalizmusa és kemény bevándorlásellenessége azoknak a magyaroknak az életét keseríti meg, akik Brüsszelben uniós körökben dolgoznak.

Fotó: EUrologus

Egymilliónál is több menedékkérő érkezett az Európai Unióba tavaly nyár óta, és világossá vált, hogy az uniós bevándorláspolitika nem működik. Az úgynevezett dublini rendszernek az a lényege, hogy arra a tagállamra hárul a felelősség, ahol a menedékkérő először belép az EU területére. Vagyis túlnyomó részben a csőd szélén táncoló, politikai krízistől politikai krízisig bukdácsoló Görögországra. Talán nem nehéz belátni, hogy egy 28 tagú klubban ez nem a legigazságosabb felosztás.

Nem meglepetés, hogy a dublini rendszer igazságtalan és működésképtelen. Csak eddig nem volt ekkora menekülthullám, hogy megroppantsa a rendszert, bár az olaszok már évek óta lobbiztak Dublin reformjáért. Amíg viszont máshol nem bukkantak fel menedékkérők, addig ez senkit sem zavart. 

Menekültek érkeznek Leszbosz szigetére

Fotó: Földes András / Index

Az Európai Unió és elődei hivatalos krédója hatvan év fennállás után is a nemzetállamok Európája, akármilyen gyakran beszélnek a szorosabb integráció hívei arról, hogy föderális berendezkedésre van szükség, és akármilyen hevesen tiltakoznak az euroszkeptikusok az Európai Egyesült Államok ötlete ellen.

Az EU Törvényszéke egy keddi határozatában ezt a nézetet öntötte hivatalos formába, amikor kimondta, hogy nem vehető nyilvántartásba olyan európai polgári kezdeményezés, amely a nemzeti kisebbségek által lakott földrajzi területek fejlődésének előmozdítására irányul. Az ítélet leszögezte, hogy a kohéziós támogatásokat a gazdasági fejlődésben lemaradt területek fölzárkóztására találták ki, és a nemzeti kisebbségek által lakott régiók nem feltétlenül ilyenek.

Fotó: Frederick Florin

Adott ünnepelnivalót a május 9-i Európa-naphoz az euróövezeti pénzügyminiszterek ülése: dűlőre jutottak, hogyan kezeljék a görög válságot a következő pár hónapban.

Magyarország nagyobb hasznot húz az Európai Unióból, mint a többi tagállam zöme, de a lakói ezt az egyik legkisebb mértékben értékelik, állítja egy tanulmány. A dokumentumot a European Council on Foreign Relations nevű think-tank szerdán hozza nyilvánosságra, de a Politico már beletekinthetett.

Egy autoriter rendszerben talán nem meglepő, hogy az egyik legbefolyásosabb politikust egyik napról a másikra félreállítják, ha kényelmetlenné válik a vezetőnek. Mégis, Ahmet Davutoğlu török miniszterelnök viszonylag váratlan, múlt heti távozása kisebb sokkot okozott Brüsszelben.

Davutoğlu a migránsok visszaküldéséről szóló EU-török megállapodás egyik fő tervezője. Emellett pedig brüsszeli vélemények szerint racionálisabb, higgadtabb, megbízhatóbb tárgyalópartner, mint főnöke, a török elnök Recep Tayyip Erdoğan. 

Ahmet Davutoglu és Angela Merkel német kancellár látogatása a Nizip menekülttáborban, a törökországi Gaziantep közelében, 2016. április 23-án.

Fotó: Handout

Korábban kiszivárogtatott feljegyzések alapján Erdoğan a tavalyi tárgyalások során nyíltan megfenyegette európai tárgyalópartnereit, hogy buszokra ülteti azt a 2,7 millió szíriai menekültet, akik Törökországban vannak, ha nem kapja meg azt, amit akar.

És mit fognak csinálni a menekültekkel, ha nem jön össze a megállapodás? Megölik őket?

– kérdezte az Európai Bizottság elnökétől, Jean-Claude Junckertől, és az Európai Tanács fejétől, Donald Tusktól. 

Többször írtunk már róla, hogy az állam magára költené a valódi rezsicsökkentő uniós támogatást. Tavaly októberben jelentette be Lázár János, hogy középületek ráncfelvarrására fordítják a pénzt, amit lakóépületek energiahatékonysági felújítására címkézett az uniós operatív program.

Ez drágább, mintha az eredeti tervet követnék: a kormány saját Nemzeti Épületenergetikai Stratégiája szerint kevesebb, mint feleannyiba kerülne egy egységnyi energia megspórolása a lakóépületek felújításánál, vagyis

Pedig ez valódi rezsicsökkentés lenne, ellentétben azzal, hogy az állami kézbe vett közműszolgáltatók mesterségesen alacsony, önköltség alatti áron adják az energiát, hogy aztán a veszteségeket a végén mégiscsak az adófizetők pengessék ki.

„Diktátum” – értékelte az Európai Bizottság új menekültelosztási javaslatát csütörtökön Lázár János. A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint már az előző, a menedékkérők átmeneti áthelyezéséről szóló uniós döntésnél is megkerülték a nemzeti kormányokat. Ez nem igaz, mert  arról éppen a tagállami kormányokat képviselő, miniszterekből álló Tanács határozott, és az új rendszert is ők hagyhatják jóvá, az Európai Parlamenttel közösen.

Magyar európai parlamenti képviselőkből álló zsűri terjesztett föl Európai Polgári Díjra öt hazai jelöltet április végén. A héttagú zsűri négy fideszes tagja kizárta a versenyből Iványi Gábor lelkészt, és nem adott le szavazatot a Menedék Egyesületre, így ők már nem esélyesek a díjra. Iványit Szanyi Tibor MSZP-s, a Menedéket Niedermüller Péter DK-s képviselő javasolta az Európai Parlament elismerésére. Az öt versenyben maradt jelöltet fideszes képviselők ajánlották.