Mária
-6 °C
-2 °C

Krízistanácskozás a bolíviai államosítás után

2006.05.03. 14:58
Argentin kollégájával közösen szorongatná meg az országa gázipari cégeit államosító Evo Morales elnököt a gázszükséglete felét Bolíviából beszerző Brazília elnöke. Morales populista kampányígérete betartásával valószínűleg tönkre tette országa egyetlen működő gazdasági ágazatát.

Válságtanácskozásra hívta Evo Morales bolíviai elnököt Lula brazil és Nestor Kirchner argentin államfő, miután a nemrég elnökké választott kokatermelő paraszt populista választási ígéreteinek megfelelően a földgázipar államosításáról döntött. A lépés komoly aggályokat váltott ki Brazíliában, ami a bolíviai gáz legnagyobb felvásárlójaként szükségletei felét a szomszédos országból szerzi be.

Barátját veri

Bár a brazíliai gázszállításokat a két állam közötti szerződések 2019-ig garantálják, a brazil érdekek mindenképpen sérülnek, hiszen az állami Petrobras olajipari cég a legnagyobb külföldi befektető a bolíviai piacon. Azaz Morales hétfőn - magyar idő szerint kedden - bejelentett államosítási ultimátuma az amúgy szintén baloldali mintaállamnak tartott Brazíliát sújtja leginkább.

Argentina csupán a gázellátás miatt aggódik az ország második legnagyobb vásárlópartnereként. A spanyol kormánynak azonban már a Repsol olajipari vállalat érdekében kell fellépnie. Morales ugyanis azt az ultimátumot adta az olajcégeknek, hogy fél éven belül adják át a vállalatok 51 százalékát Bolíviának, de addig is fizessenek az eddiginél többet a gázért. Az ország legnagyobb gázmezőjén az eddigi ötven százalékos állami jussot 82 százalékra növelik, a kisebb gázmezőkön hatvan százalékosra emelik az állami adókat. Ráadásul a kitermelők ezentúl kötelesek a bolíviai állami gázkereskedőnek eladni a gázt, ami tovább csökkenti profitjukat.

Morales egyszerűen fogalmazott, amelyik cég nem működik együtt, az fél év múlva legfeljebb elhagyhatja az országot.

Fából vaskarika

Bár döntésétől az elszegényedett lakosság életkörülményeinek javítását várja, Morales valószínűleg romokba döntötte országa gyakorlatilag egyetlen működőképes gazdasági ágát, a nyersanyag-kitermelést. Hiába rendelkezik Bolívia Dél-Amerika második legnagyobb földgáztartalékaival, a kapitalizációnak nevezett kváziprivatizáció kezdetéig gyakorlatilag nem volt energiapiaci szereplő.

A kapitalizáció már önmagában is érdekes folyamat volt, egyben jelzi, hogy a szocializmus iránti vágy nem újkeletű agybaj az országban. A bolíviai állam, ahelyett, hogy eladta volna az állami vállalatokat, feltőkésítési megállapodást kötött a magánbefektetőkkel. A kapitalizációnak nevezett modell fából vaskarika jellege ellenére is működgetett, igaz, két-három éve a folyamat gyengéi is kiütköztek. A magánbefektető ugyanis nem hülye - akármennyire is akarja annak nézni Bolívia kokatermelő parasztvezérből lett elnöke -, így amikor berakta a felkínált vállalatokba a megállapodás szerinti tőkét, tovább már nem fejlesztett jófejségből saját zsebre. Így bár 1996 (a kapitalizáció kezdete) és 2002 között 1,7 milliárd dollárnyi működő tőke érkezett az országba, azóta gyakorlatilag leálltak a befektetések. A javak visszavétele pedig korántsem szokott bátorítólag hatni a befektetőkre.

Ráadásul Morales ígérete szerint nem áll meg. Következő lépésként az ország bányászatát is államosítani akarja, márpedig Bolívia a világ vastartalékainak hetven százalékát ellenőrzi.

Morales annyiban nem cselekedett váratlanul, hogy csak választási ígéreteit teljesítette. Az évszázados korrupció fékezi a gazdasági fejlődést, a jövedelmek elosztása kevés országban igazságtalanabb. Az ország gazdaságát a nyolcvanas években előbb az ezüst világpiaci árának zuhanása rendítette meg, ezt követte a nyugati pénzcsapok elzárása a hidegháború befejezésekor, majd amikor az amerikai kormány a drog elleni háborújában kiírtotta az addig a világpiacra kerülő kokain nyolcvan százalékát adó kokaföldeket, a parasztság gazdasági helyzete is összeomlott. Nem véletlenül nyerhette meg a választást osztogatási ígéreteivel az állami gázipar kapitalizáció helyetti privatizálását tömegtüntetésekkel megakadályozó Morales, a kokatermelő parasztság vezére.

Gazdasági ellehetetlenülés fenyeget

Az azonban kérdéses, hogy a gazdaságot tényleg a termelőeszközöket is biztosító külföldi tőke elüldözésével tudja-e leginkább orvosolni. Tény, hogy Brazíliát gyakorlatilag sakkban tartja, és a jelenlegi kiélezett, enregetikai válsággal fenyegető világpolitikai helyzetben egy ideig sikerrel zsarolhatja a kapitalista nyugatot. De még az amúgy barátságos brazil elnök Lula is a nemzetközi joggal fenyegetőzött és a magántulajdon tiszteletben tartását követelte Moralestől. Márpedig Lula, akit remek tárgyalóként tisztelnek ismerői, újraválasztására készülve biztos, hogy keményen fog alkudozni tapasztalatlan kollégájával. Igaz, Moralest Hugo Chavez, a dél-amerikai újszocializmus ihletője is segíti majd az argentin és a brazil államfővel folytatott tárgyalásain.