Féltik a szabadságot
A tervek a polgári jogvédők komoly ellenkezését váltották ki. A szabadságjogi aktivisták szerint aggasztó, hogy a kormányzat ilyen szinten be kíván avatkozni a magánszférába. Vitatják azt is, hogy a biometrikus személyazonosítók valóban alkalmasak lehetnek meghirdetett céljukra, a terrorizmus elleni harcra.
Drága játék
Blunkett szerint "nem valami fétisről, hanem a minket körülvevő világ változásáról szól" a személyi azonosító bevezetése. Tervei szerint 2007-től az útlevelüket megújító állampolgároktól ujjlenyomatot vesznek és beszkennelik íriszük képét is. A biometrikus adatokat a jogosítványokra is felvezetnék. A tervezett költségeket - 3,1 milliárd fontot (1 165 milliárd forintot) - az útlevéldíj 78 fontra (harmincezer forintra) emelésével fedeznék.
A kötelező bevezetés 2013-as tervezett időpontjáig a belügyminisztérium számításai szerint a brit polgárok 80 százaléka már a rendszer részévé válhat.
Személyivel a terror ellen
Blunkett szerint a rendszer nagy előnye, hogy még akkor is azonosíthatnának valakit, ha éppen nincs nála a személyi igazolványa. "Így tudhatnánk, kik vannak az országba, mi a céljuk és nem készülnek-e valami rosszra" - jelentette ki a belügyminiszter.
"Blunkett azt ígéri, hogy a brit személyi azonosítórendszer jobb lesz a már létező a spanyolnál, de hol van arra bizonyíték, hogy egy jól működő spanyol rendszer megakadályozhatta volna a madridi terrortámadásokat" - támadta a belügyminisztérim tervét Shami Chakrabarti, a befolyásos Szabadság polgárjogi lobbicsoport vezetője. Chakrabarti szerint Blunkett "túl gyorsan ajánl fel drákói megoldásokat bármely félelemre, amivel szembesül" - írja az Independent.
Ellenzéki támogatás
A kormány személyi azonosítókártyára vonatkozó tervét ugyanakkor a konzervatív ellenzék is támogatja. Bár Nagy-Britanniában hagyományosan nem létezik személyi igazolvány, David Davis árnyék-belügyminiszter szerint a jogvédők "akadékoskodásának" elhárítása után "késedelem nélkül" be kéne vezetni.