Miklós
-7 °C
2 °C

Tények és hazugságok a választási kampányban

2004.11.02. 11:32
Szovjethatalom, gyógyszerlobbi, komcsi jelölt, hazudós elnök - a választás utolsó hetére durvult el igazán az amerikai elnökválasztási kampány. Tények és hazugságok az Index összesítésében.
Ha Kerry lenne az elnök, a Szovjetunió még létezne Természetesen nem igaz. Dick Cheney alelnök vádjával arra utalt, hogy a demokrata jelölt immár elhibázott lépésnek tartja az iraki háborút. John F. Kerry egy szeptemberi kampánybeszédében azt mondta, hogy csak Huszein diktatúrájának megbuktatásáért nem lett volna szabad háborút indítani Irak ellen. Ugyanakkor a szovjet rendszer bukását nem egy közvetlen támadás, hanem az ország gazdasági ellehetetlenülése okozta.

Az iraki háború elhibázott döntés volt Megítélés kérdése. A háború eredményeként megbukott a világ egyik legvéresebb kezű, honfitársai tízezreit legyilkoló diktátora. Bár a legfrissebb vizsgálatok szerint Huszein nem rendelkezett tömegpusztító fegyverekkel, vagy az ezek legyártásához szükséges eszközökkel, vitathatatlanul törekedett a fegyverek beszerzésére. Ahogy az is tény, hogy megpróbálta kijátszani az ENSZ a fegyverkorlátozások betartását ügyelő ellenőreit. Az amerikai hadvezetés ugyanakkor túl optimista forgatókönyv szerint készült a háborúra, és nem volt felkészülve a rezsim bukását követő nehézségekre.

Tízből tíz terrorista Bush ellenfelét támogatja Nem igaz. A republikánusok egyik kedvenc kampányszlogenjének ellenőrzésére hiába kerestünk közvélemény-kutatásokat, egyetlen cég sem végzett felmérést terroristákból álló mintán. Mindazonáltal a terroristák múltbeli tevékenysége alapján kijelenthető, hogy a legkevésbé sem érdekli őket az elnök személye. A 2001 szeptember 11. terrortámadást ugyan George W. Bush elnöksége alatt hajtották végre, előkészítése azonban már korábban elkezdődött. Ahogy a World Trade Center elleni első terrortámadást is Clinton elnökségének első évében hajtották végre. A Cole hadihajó elleni merénylet és az Egyesült Államok két afrikai nagykövetségének felrobbantása is Clinton uralma alatt történt. A terroristák tehát az elnök személyétől függetlenül folytatják harcukat az Egyesült Államok és a nyugati civilizáció ellen.

Bush hazudott Irak fegyvereiről Nem igaz. Bár Irakban valóban nem találtak tömegpusztító fegyvereket, Bush csak a titkosszolgálatok véleménye alapján állította, amit állított. (Ráadásul nem csak az amerikai, de a háborút később ellenző Németország és Oroszország titkosszolgálata is úgy vélte, hogy Huszein tömegpusztító fegyvereket birtokol). Ugyanakkor tény az is, hogy a kormányzat a háborút alátámasztó érveket keresett - és talált - a titkosszolgálatok jelentésében. Dick Cheney és a körégyült neokonzervatív, háborúpárti tanácsadók nyomására a titkosszolgálatok megbízhatatlan informátorok nem kellően ellenőrzött jelentéseit is belevették jelentéseikbe. Bush kormánya a jelentés összeállításakor nem vette figyelembe azokat a figyelmeztetéseket, melyek egyes adatok hibás voltára hívták fel a figyelmet. Ennek ellenére túlzás lenne azt állítani, hogy Bush hazudott. Igaz, igazat sem mondott.

Kerry alatt a terroristák könnyebben hajthatnának végre merényleteket Nem igaz. Ahogy az elnök személye nem befolyásolja a terroristák támadási kedvét, úgy támadásaik sikerét sem. A terrortámadások megakadályozása ráadásul nem az elnök közvetlen feladata. A terrorelhárításban kulcsszerepet játszó titkosszolgálatok működését mindkét jelölt felülvizsgálná. Kerry emellett szigorítaná az amerikai határvédelmet is, bár programjából nem derült ki, hogy ennek pluszköltségeit honnan teremtené elő.

Bush adópolitikája a gazdagoknak kedvez Részben igaz. Kerry adóterveihez képest mindenképpen. Ugyanakkor Bush adópolitikája nem direkt kedvez a gazdagoknak, csak nem terheli nagyobb kulccsal a gazdagok jövedelmét. Ráadásul a Bush adócsökkentésében érintett, évi kétszázezer dollárnál többet keresők körébe beletartoznak a magánszemélyként adózó egyéni vállalkozók is, így adópolitikája akár a kisvállalkozásokat támogató programként is értelmezhető. (Az évi kétszázezer dollárnál többet keresők, az amerikai adófizetők húsz százaléka még Bush adóreformjai után is a teljes adóbevétel hatvanhárom százalékát fizeti be. Így hamis Kerry kampányának azon állítása is, hogy Bush adópolitikája miatt a középosztály fizeti a legtöbb adót.)

Kerry háromszázötvenszer szavazott adóemelésre Nem igaz. A demokrata elnökjelölt ugyan nyiltan támogatja az évi kétszázezer dollárnál nagyobb jövedelműek adóemelését, és a Demokrata Párt irányvonalának megfelelően az adóztató-újraelosztó állam híve, de semmi esetre sem szavazott háromszázötvenszer adóemelésre. Bush kampánystábja állítását a kongresszus elmúlt húsz évének szavazati jegyzékére alapozza. Ezekben viszont egyrészt külön szavazatnak számolják a napirendi pont ügyrendbe vételéről szóló szavazásokat is, közel megduplázva a szavazatszámot. Ráadásul Bushék azt is adóemelésre szavazásnak tekintették, ha Kerry egy adó csökkentése ellen, annak változatlanul hagyása mellett szavazott. Adóemelési szavazatként számolták azt is, amikor Kerry - John McCain republikánus szenátor javaslatát támogatva - a dohánytermékek jövedéki adójának emelésére szavazott.

Bush miatt drágák a gyógyszerek Részben igaz. A gyógyszerek alapvetően a gyógyszeripari cégek gigantikus kutatási költségvetése és az új termékek brutálisan drága bevezető marketingje miatt drágák, tény azonban, hogy Bush a gyógyszerlobbi nyomásának engedve nem engedélyezte a lejárt szabadalmi jogú, generikus gyógyszerek bevételét az államilag finanszírozott egészségbiztosítási programokba.

Bush csökkentené a társadalombiztosítási juttatásokat Nem igaz. Nem Bush, és nem csökkentené. A demokraták kampányhirdetésében Bushnak tulajdonított társadalombiztosítási terv valójában a tb refromjára kidolgozott három kétpárti, republikánus-demokrata közös javaslat egyike. Ráadásul a javaslat nem is a tb-juttatások csökkentéséről, hanem a juttatások növekedési ütemének visszafogásáról szól. Bush egyelőre nem fogalmazott meg konkrét társadalmbiztosítási reformprogramot.

Kerry az amerikai történelem legliberálisabb (értsd: legbaloldalibb) elnökjelöltje Nem igaz. Bush az utolsó kampányvitában vetette be a komcsizás amerikai megfelelőjét, amikor minden idők legliberálisabb szenátorának bélyegezte demokrata vetélytársát. Állításából azóta republikánus reklám lett, ez azonban nem növeli igazságtartalmát. Keith T. Poole politikatudományi professzor a kongresszusi szavazások alapján felállított listája alapján Kerry még a jelenlegi szenátusban sem számít a legbaloldalibbnak. Kerrynél huszonegy baloldalibb szenátor van a szenátusban. Az 1936-ig visszanyúló kutatások szerint a vizsgált időszak 3320 szenátora között 477-en is baloldalibbak voltak Kerrynél. Ahogy az elnökjelöltek, még a nagy pártok jelöltjei között is voltak a maguk idejében Kerrynél baloldalibbnak számító jelöltek, például a már 1908-ban a nők szavazati jogát követelő Henry Wallace, akit Roosevelt elnök pont baloldalisága miatt ejtett alelnöki posztjáról. És bár esélytelenül, de az Amerikai Szocialista Párt is többször indított jelöltet. (Idén is, Walt Brown személyében.)